Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-11-17 / 43. szám

340. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. kereskedők, jgyőző és legyőzött országok, fele- kezetek egymáslközötü bizalom megrendülése is, mely viszont abból ered, hogy felebarátainkról, szomszédainkról szóban és írásban (röpiratok, lapok, könyvek utján) hamis híreket terjesztünk, őket kisebbítjük, megrágalmazzuk, sőt illem iá tál juk történelmüket is meghamisítani. Ha má­sokról jót nem mondhatunk, rosszat ne szóljunk róluk, sőt, ha mások rossz hírnevüket költik — arra int a Káté — mentsük őket. Ezzel szemben sok szociális bajnak, emberek, nemzetek közötti nyugtalanságnak, békétlenségnek és félreértés­nek vehetjük elejét. 9. A kilencedik és tizedik parancsolat íis. az ember becsülettel szerzett földi javát, magántu- lajaomát védi. Míg azonban az 5., 6. és 7-ik pa­rancsolat azt mondja, hogy nem szabad felebará­tunk vagyonát cselekedettel, a 8-ik parancsolat szerint szóval elvenni, addig a 9. és 10-ik pa­rancsolat még azt is megtiltja, hogy azt gonosz vággyal és kívánsággal még gondolatban se tu­lajdonítsuk el. A gonosz gondolatok és kivánsá- gok szülik a gonosz cselekedeteket is. (Máté 15, 19; Tim. 6, 19; Péld. 28, 20.) A 9-ik parancso­lat felebarátunk élettelen (háza, földje, öröksége) a 10-ik élő (felesége, jószága) tulajdonára utal. 10. A parancsolatok összefoglalásában és ennek Lutheri magyarázatában azt a szociális tanítást olvashatjuk ki, hogy a jelen szociális tár­sadalmi bajok oka nem mindig! a mai nemzedék, hanem az apák bűne, mert azt mondja az Ur: »En vagyok a te'Istened erős boszuálló, ki meg­büntetem az atyák vétkét a fiaikban, harmad és negyed nemzedékig...«, de viszont minden öröm éis társadalmi jólét, nem a mi érdemünk, hanem Isten kegyelmi ajándéka, ki megigérte, hogy »Irgalmasságot cselekszem ezer nemzedékig azokkal, akik szeretnek engemet és az én paran­csolatomat megtartják.« 11. A 10 parancsolattal szorosan összefügg a Káté többi része is, Így az Apostoli Hitvallás, Miatyánk és a Szentségek is. A törvény nem le­het el evangéliom, a parancsolatok nem telje- sithetők hit, Isten kegyelme nélkül, mely megr jelent a Jézus Krisztusban, nem valósíthatók meg az imádságnak és a kegyelmi eszközöknek: a ke­resztsén és az úrvacsora szentségének gyakor­lása nélkül. A szociális bajokat a Krisztus nélkül, a kie- resztyéniség nélkül megoldani nem lehet. Minél jobban oszlik a néívleg keresztyének száma, an­nál jobban oszlik a szociális baj. Luther az apos­toli hitvallás második és harmadik részében vi­lágosan rámutat arra az igazságra, hogy az ér­tünk drága vérét feláldozó Krisztusban való hit, bünibánat, törödelem és gyökeres belső megtérés nélkül, nem lehet embereknek, népeknek és or­szágoknak megváltása és újjászületése, erkölcsi és anyagi megújhodása és megerősödése. Más­részt fontos, hogy Isten és Krisztusnak lelke, a Szentlélek lakozzék szivünkben, mert ez hívja, gyűj ti és világosítja i meg és tartja össze és szen­teli meg e földön az egész keresztyénséget és tartja meg az egy igaz hitben. 12. A Káté harmadik részében, a Miatyánk- ban az a nemes szociális gondolat jut kifejezésre, hogy nincs különbség ember és ember, gazdag és proletár között, mert egly mennyei Atyánk van s lennek mi a Krisztus által mindnyájan gyermekei s így egymás között testvérek va­gyunk, kik minden életszükségeikben, bizalom­mal fordulhatnak mindenkor egyenesen mennyei Atyjukhoz, ki a Jézus nevében a szivek alázatos kérését mindig meghallgatja s ha türelemmel Vá­rakozni is kell rá, mindenkor teljesíti. Mivel pe­dig faj, ramgkülönibség nélkül mindnyájan testvé­rek vagyunk, kötelességünk, hogy egymás iránt is bizalommal legyünk, egymást szeressük s egymás terhiét hordozni segítsük. A Miatyánk 4-ik kérése azt a szociális tanítást tartalmazza, hogy a társadalom minden osztálya, gyáros és munkás, gazdag és szegény, hivatalnok és nap­számos ismerje el, hogy a mindennapi kenyér Isten kegyelmének adománya, melyért néki hála­adással tartozunk s csak az »a mi kenyerünk«, amit mi jó lelkiismerettel, igaz úton megszerez­tünk. A lopó, a lusta, az irigy, a fösvény ember nem imádkozhatik igy, vagy ha imádkozik, ha­zugság van szájában. Amikor ezt az imát mon­dom, családtagjaimra is gondolok, kiket ellátni, I a szegényekre, kiket segíteni kötelességem. Min- | dennapi kenyerünk azt jelenti, bogy nem fölös- : légieset, gazdagságot kérünk, mert nem a gaz- J, daigslág, hanem a megelégedés boldogít. A 6. lés 7-ik kérés azt mutatja, hogy a, kí­sértő, a gonoszság, a bűn egy — sajnos — lé­tező nagy hatalom, s azért egyes szocialista ve­zérek aranyhegyeket és paradicsomi állapotokat hirdető alma igjéretei ellenében: ha társadalmat reformáló leiszközeiket elfogadjuk, akkor egy csa­pásra miniden baj megszűnik — a Káté azt az igazságot szegezi le, hogy az eredendő bűn foly­tán, amíg a világ világ lesz, teljes és tökéletes béke és nyugalom e földön sohasem lesz, mert harc és küzdelem az élet, harc a jó és a rossz, a világosság és a sötétség fiai, Krisztus és űz Antikrisztus között. 13. Az igazi közösség és a különböző szoi- ciá'lis osztályok testvéri egyes,ülése a kegyelmi eszközökben, különösen az Úrvacsorában, aj Communióban jut kifejezésre, midőn ür és szolga, munkaadó és alkalmazott, gazdag éssze-l géniy, koldus és király, boldog és boldogtalan,I, bűneiket megvallva és megbánva egy ételből ésl; italból, a Golgiothán mindnyájunkért szenvedett,!, meghalt, die feltámadott Isten szent Fia, a Jézus ‘a Krisztus testéből és véréből eszik és iszik bűnei i bocsánatára s lelke megnyugtatására és üdvös- - gégére s minit az lelső keresztyének az agapék i után a testvériség jeléül megcsókolják egymást. Az igazi kommunizmus,, az igazi vagyonközösségé az evangéliom alapján álló Káté szociális tani fása szerint abban áll, hogy a szegények ne irigykednek a gazdagra s mint ugyancsak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom