Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-10-06 / 38. szám

1029 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 299. nemzeti kormányunk kabinetrendszerén alapszik és szükségessé teszi egy akcióbizottság szervezé­sét, amefy tiz vezetőből álf, s mindegyik vezető felelős a munkasoknak egy-egy csoportjáért. A/ akcióbizottság tagjait a lelkész választja ki, s a lelkész elnököl a bizottság ülésein. Ezeket a ve­zetőket nagy körűitekültés9ef keli kiválasztani, mert a terv sikere a vezetők rátermettségjtol függ. Ezeknek a hatáskörébe tartozik a magiík csoportja tagjainak kiválasztása, de úgy, hogy mindegyik csoportnak mások legyenek a tagjai, továbbá a csoport munkájának általános ‘Td- ügyéfete. Miután az akcióbizottság mega lakúit, a bi­zottság tagjai a lelkésszel egVutt ülést tartanak és kiválasztják mindegyik csoportnak tagjait. Első dolguk lesz végigmenni az egyháztagok jegyzékén és listába foglalni a megnyerhető munkások nevét. Átlagos gyülekezetben ez a lista a tagoknak körülbelül 75 százalékát fog­falná magában. Gondosan állítandó össze és ahol kétség merül fcf, hogy az ilfctö megnycrheTő-e a munkának, utána kell kérdezősködni. A lista összeállításánál figyelmen kivüí hagyandó az, hogy az illető egyénileg lujfandő-e dolgozni Csak azok jönnek számításon kívül, akik vagy nem laknak helyben, vagy munkaképtelenek, vagy teljesen közömbösek (vagyis nem vesznek részt az istentiszteleteken és anyagilag sem tá­mogatják a gyülekezetét). Jegyzetek. A Népszövetség munkájában egyre nagyobb tér jut a gyermekeknek. Fokozódó figyelem Irá­nyul azoknak a gyermekeknek a helyzetére,akik holnap mint feínŐtt férfiak és nők kormányozni fogják a világot. A világ minden tájékáról ér­keznek be a statisztikai kimutatások, feftárva, hogy milyen nagy terület vár még a nemzetközi reformer megmunkálására. A Népszövetség tit­kári hivatalában és a Szövetséggel érintkezés­ben álló szervezetnél halmozódnak az akták, amelyek megakadályozható korrupcióról, szen­vedésről és elnyomásról tanúskodnak. A halálo­zási arányszám ezerből 400, 600; sőt 800-róris van jelentés. Foglalkoznak a házasság korhatá­rával; a gyermekbiráskodássaí; a gyermekmun­kával. Megbízható adat van arra, hogy egy kis­korú gyermeket heteken keresztül napi 24 'órá­ban dolgoztattak s különböző teendői közti rö­vid szünetekben szundíthatott csak itt-oft egy keveset. Sok adat van arra, hogy kisgyermekek­kel rabszolgakereskedés folyik. A gyermekprob­lémájával a legkülönbözőbb szempontokból fog­lalkozik a Népszövetség; adatokat gyűjtenek, vizsgálódásokat folytatnak, már meglevő és ala­kulóban levő szervezetek közlik tapasztalataikat a Szövetséggel s bizonyos, hogy néhány év múlva elkészül az összefoglaló Gyermektérkép s alapját képezi majd a Népszövetségi gyűlések legérdekesebb megbeszéléseinek és munkálatai­nak. • A Népszövetség ezen gyakorlati és ember- mentő munkájától, kivált ha a magyar sajtó is hajlandó lesz az ilyen irányú munkát és annak eredményeit és célkitűzéseit ismertetni s a ma­gyar nép józan szociális gondolkodását fejlesz­teni, tudását nevelni, remélhető, hogy a nem utolsó helyen a lelkiismeretlen és felelőtlen pénz- pocsékolásbói származó gazdasági nyomort nem a gyermekek gyenge munkaerejének kizsákmá­nyolásával akarják enyhítem vagy orvosolni s be fogják látni azt, hogy a kérdés ethikai oldalá­tól eltekintve nemzetgazdaságilag sem okos és kifizetődő gyakorlat az, amely testileg, lelkileg és szellemileg megnyomorítja már csirájában azt a jövő nemzedéket, amelytől az ország integri­tásának megvalósítását, Nagymagyarors/ág hely­reállítását várja a patriótikus szónokok jó pozí­ciókban elhelyezkedett hadserege. Sir az ember­ben a lélek, amikor látni kénytelen, hogy a nép­iskolából 12 éves korában kikerült gyermeken a kerékjásziakhan, istállólámpásók félhomályában s az amoralitásba sülyedt suhantok és sihederek társaságában két-három év alatt milyen szörnyű átalakulás megy végbe. Ha a kultuszminiszter­nek sikerül két évvel elodázni azt, hogy a ma­gyar gyermek nicgfertöztessék az értelmi, hi­giénikus és morális kulturátlanság bacillusaitól, s ahelyett oktatásban és nevelésben részesüljön, ezzel hálára kötelezi le mindazokat, akik a nem­zet jövőjét lelkükön viselik s szivükön hordják annak a nemzedéknek épségét, amely »holnap, mint Kinőtt nemzedék, kormányozni fogja az ors/ágot.« Ha a mindenható magyar kormány embert és pénzt merne áldozni arra, hogy adato­kat gyűjt hessen a magyar gyermekek életéből, s ki merné adni a gyűjtés eredményét, azt hi­szem volna ok arra, hogy a 8 osztályú népiskola ellenzőinek torkára forrjon a szó. • Egyházunk 400 esztendő óta a gyermekne­velésnek és tanításnak önfeláldozó munkása volt. Gyülekezeteink most is, miután a hadi kölcsönök - ben az iskolák fenntartási tőkéi és ösztöndíj ala­pítványai elvesztek, s a klerikális irányzat isko­láink ellen ravaszul kitervezett hadjáratot indí­tott, körömszilkadtáig' ragaszkodnak iskoláikhoz. Minden egyházi fórumunknak fontos bizottsága a népiskolai, illetve tanügyi bizottság. Elodáz- hatlan követelményként nyer elismerést az a tö­rekvés, hogy a tanítói karnak az egyház köz­igazgatásában szélesebb szerepkör jusson. Ipar­kodunk gyermekeinket Jézushoz vinni, hiogy áldja meg őket. Annál csodálatosabb, hogy az egyház figyelmét elkerülte, hogy a gazdasági átalakulás folytán mennyire megváltozott a gyer­mek helyzete a családban, a társadalomban és a gazdasági életben. Megváltozott a gyermek kárára. A családi kötelékek meglazulása, sok családnak vagy nyílt vallásellenessége, vagy kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom