Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-08-11 / 31. szám
242. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. A magyarországi ág. hitv. evangélikus egyház szabályrendelete a ielííszel alfcaimszssáról Tervezet. — Az 1928. évi egyet, közgyűlés megbízásából. (Befejezés.) 53. §. Ha az elnökség a tárgyalást kimeri- tettniek látja, vagy, ha a bizottsági tagok kétharmada kívánja, drendeli a szavazást, rnég pedig azzal a figyelmeztetéssel, hogy miniden egyes bizottsági tag súlyos felelősségiének teljes tudatában, minden saját vagy más egyéni érdek mellőzésével, ellenben az érdekelt egyházközség, valamint a közegyház érdekének szigorú szem előtt tartásával adja le szavazatát. 54. §. A szavazás minden esetben titkos és minden egyes tagra, az elnökségre nézve is, kötelező. A szavazástól tartózkodni, vagy üres szavazati lapot beadni nem szabad. 55. §. Szavazni csak olyan egyénre lehet, aki a pályázók között szerepel. Másra adott szavazat érvénytelen és ha mégis több ilyen adatott be, az egész szavazást meg kell ismételni. 56. §. A szavazás úgy történik, hogy minden egyes bizottsági tag egly teljesen üres, tiszta lapra fölirja, a 44., 45. § 'esetében egy, a 48. § esetében pedig 3 (három) pályázó teljes nevét, az utóbbiakat a részéről óhajtott sorrend szerint. 57. §. A 44., 45. § esetében az a pályázó tekintendő jelöltnek, aki absolut szótöbbséget kapott; ha ilyen nem jön létre, a két legtöbb1 szavazatot nyert pályázó között pótszavazás rendelendő el. Szavazategyenlőség esetén a püspök dönt. 58. §. A 48. § esetében az a három pályázó tekintendő jelöltnek, aki a legtöbb szavazatot nyerte. Ha a szavazatok a nevekre nlézve megiegyeznek, ellenben a sorrendre nézve eltérnek, ez utóbbi a többség szempontjából dön- tendő el. Szükség esetén a sorrendet a püspök állapítja meg. 59. §. A beadott szavazatok öisiszeszámlálá- sánál az érdekelt egyházközség képviselőinek egy^egy szavazata kettőnek számítandó. 60. §. A szavazás befejezése után az egész 'eljárás folyamán beadott összes szavazólapok a hely színén azonnal megsemmisítendők. 61. §. A bizottság egész eljárása szigorban bizalmas. 62. §. A bizottság tárgyalásairól szóló jiegy- zőkönyvben bizalmas természetű közléseket vagiy nyilatkozatokat mellőzni kell. Erre nézve maga a bizottság dönt. 63. §. Az érdekelt egyházközséget a püspök csupán a bizottság eljárásának eredményéről és ennek rövid, tárgyilagos megokolásáról tartozik haladéktalanul értesíteni. Megokolás a 25.-63. §§-hoz: A tervezetnek ez a része, amely az egésznek jóformán gerincét alkotja, az eddigi gyakorlathoz, illetve szabályrendeletekhez viszonyítva, a legtöbb eltérést mutatja s talán már csak ezért is alighanem a legtöbb ellenmondásra számíthat. Az »új«-tól való aggodalmas tartózkodás azonban nem mindig és eo ipso az egészséges konservativ szellemből folyik, hanem igen sok esetben, így alighanem nálunk is, a végrehajtás körül keletkező esetleges nehézségek elől való kényelmes kitérés is lehet. Pedig ezek a nehézségek sokszor csak látszólagosak s a gyakorlatban könnyebben leküzdhetők, semmint elképzeljük. Ebben az esetben különösen aggodalmasnak tűnhetik fel egyesek szemében a gyülekezetek lelkészválasztási szabadságának egy bizonyos korlátozása. Ez a korlátozás azonban valójában nem a választásra, hanem a jelölésre vonatkozik. A Tervezet 44—48. §-ai szerint u. i. a gyülekezetnek szabadságában áll a megjelölt módozatok közül választani. Ezek: a) az egyhangú meghívás; b) a lelkészállás betöltése körüli eljárásnak a maga egészében a tervezett vegyes bizottságra való átruházása; c) szabad választás az eddigi gyakorlat értelmében. — Az E. A. 64. §-ában megállapított az az általános elv, amely szerint »a rendes lelkésszé alkalmazás választás útján történik« teljes épségben fennmarad. A jelölés jogának egy új közegre tervezett átruházása nem ellenkezik az Egyházi Alkotmánnyal, amely erre vonatkozólag semmiféle rendelkezést nem foglal magában és csak Szabályrendeleteink útján került a joggyakorlatba. Az E. A.-nak a lelkészre és lelkészi állás betöltésére vonatkozó 62.—76. §§-ban »jelölés«-ről egyáltalán nem is esik szó s így ez a feladat, az E. A. sérelme nélkül ruházható, teljes felelősség mellett, más testületre, amelyben az érdekelt egyházközség megfelelő képviseletet nyer. A vegyes bizottságnak, mint új szervnek, vagy közegnek a Tervezetben kontemplált összetételéhez (26. §.) maga az előadó nem ragaszkodik. így a tagok nem kell, hogy szükségképpen az illető egyházkormányzati testület elnökségei legyenek. A főelv az, hogy a bizottságban, az érdekelt gyülekezet mellett, az egyházmegye és egyházkerület megfelelően képviselve legyenek. Ennek, vagy egy ehhez hasonló összetételű vegyes bizottságnak a szervezése és működése tehát egyházalkotmányi szempontból elvileg lehetséges. De aziránt sem lehet kétség, hogy szükséges. A jelölés u. i. a választást megelőző lépések között kétségtelenül a legfontosabb. Ha tehát magát a választást az E. A.# 64. §-a értelmében, korlátozni nem lehet, úgy legalább a jelölésnél kell más tényezőknek irányító befolyást biztosítani. Ha a jelölésnél hiba történt, úgy ez már rendesen magában hordja a későbbi választási küzdelmek, harcok, békétlenségek csiráját, sőt esetleg már eleve helytelen irányban dönti el a választás kimenetelét is. És ennek kell, a lehetőség szerint, elejét venni, azzal, hogy olyan jelöltek kerüljenek egymás mellé, akik közül egyiknek a megválasztatása sem válik hátrányára sem magának a gyülekezetnek, sem az egyházi közérdeknek. Mert erről van szó. És éppen ezért nem is lehet a lelkészi állások betöltését a maga egészében és kizárólag az első sorban érdekelt egyházközségek, tetszésére, belátására, sőt önkényére bízni, még ha egyébként a válasz-
