Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-08-04 / 30. szám

1929.

EVANQEUKUSOK LAPJA

még egyáltalán nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a választás a gyülekezetre és közegyházra nézve kívánatos és áldást rejt magában A tévedésben, sőt rosszban is lehet egyértelműség Éppen ezért az e Tervezet 25. és köv. §§*aiban contemplált közeg irányító, tanácsadó, ellenőrző, esetleg intézkedő befolyása ebben az esetben Is biztosítandó.

(L. Szab. 25. és köv. szakaszait.)

24. §. Ha az egyházközségi, ill. képviselőtestületi közgyűlés tagjainak kétharmad része nem tud. egy jelölt egyhangú megválasztására nézve megállapodásra jutni, az esperes fölveti azt a kérdést, hogy az egyházközség a lelkcsz- választást e Szabályzat .... §-aihan megjelölt módozatok között, saját hatáskörében akarja-c megejteni, vagy ezt az egyházkeriileti lelkcszvá- lasztási vegyes bizottságra óhajtja-e tűzni? Az utóbbi esetben az elnökség a döntés előtt tartozik az egyházközséget figyelmeztetni arra., hogy a bizottság határozata dfen sem tiltakozásnak, sem felebbezésnck helye nincsen.

Mindakct esetben a közgyűlés, ill. képviselőtestület határozatának érvényességéhez a szavazók kétharmad részének hozzájárulása szükséges.

Megokolás a 24. §-hot: Ez a szakasz a gyülekezetek »szabadságát« egyáltalán nem korlátozza, sőt a múlthoz képest kitágítja, amikor megadja nékik a lehetőséget arra, hogy a lelkészt állás betöltését, saját belső békéjüknek és egyéb érdekeiknek megóvása céljából egy olyan testületre bízzák, amelyet ennek a fontos feladatnak végzésére minden tekintetben alkalmasnak Ítélnek s amely iránt teljes bizalommal viseltetnek Az eddigi választási »kényszer« tulajdonképpen megfosztotta gyülekezeteinket attól a szabadságtól, hogy lelkészi állásukat másképpen töltsék be, mint »választás« útján, még ha talán erre, helyes irányítás és nevelés mellett itt-ott, meg is lett volna a hajlandóság

Hogy egyházközségeink idővel milyen mértékben fogják ezt a »jogot« igénybe venni, az mindenesetre elsősorban attól függ, hogy az e Tervezet 25 és köv. §§-aiban contemplált bizottságoknak miképpen sikerül egész működésűkkel, eljárásukkal maguk iránt bizalmat kelteni.

Természetes dolog, hogy a §-ban megjelölt két lehetőség közötti választás nem egyszer s mindenkorra, hanem esetről-esetre történik.

Az egyházkerületi lelkészválasztási vegyes bizottságról.

25. §. A lelkészválasztások irányítását és ellenőrzését, ill. lebonyolítását minden egyház- kerületben a lelkészválasztási vegyesbózottság intézi.

26. §. Ennek a bizottságnak tagjai:

a) az egyházkeriileti elnökség,

b) az érdekelt egyházmegye elnöksége,

c) az érdekelt egyházközség annyiszor két képviselője, ahány r. lelkészi állást tart fenn,

d) a theol. fakultás tanári karának egy képviselője.

237.

27. §. Az érdekelt egyházközség a maga képviselőit azon az tjgyházközségi, ill. képviselő- testületi gyűlésen választja meg, amelyen a pályázati határidő leteltéig beérkezett pályázati kérvények előterjesztetnek és tárgyaltainak.

28. §. Az egyházközség erről a jogáról, hogy magát az egyházker. lclkcszválasztási vegyes bizottságban képviseltesse, a választásra illetékes testület tagjai kétharmadának kívánságára, le is mondhat abban az esetben, ha a lelkészi állás betöltését a maga egészében az egy- házker. lelkész.választási vegyes bizottságra kívánja bízni.

29. §. Az egyházközség képviselői felerészben az cgyháztanács, felerészben pedig a közgyűlés tagjainak sorából választandók és ezen választás jogerőre emelkedése után a választó testület (vagy: a bizottság) előtt e Szab. Függelékében található minta szerint esküt tesznek.

30. §. A választás jogerőre emelkedik, ha a bizottság működésbe lépését két héttel megelőző időpontig a megválasztott személye ellen,

érdekeltség címén legalább___közgyűlési tag

által aláirt s az esperesi hivatal útján a püspökhöz benyújtott bejelentésben kifogást nem emeltek.

31. §. Ugyanezen a címen kifogás emelhető a vegyes bizottság nem választott tagjai, tehát az egyhá/kerületi, ill. egyházmegyei elnökség bármely tagja és a theol. fakultás képviselője ellen, ha ezek érdekeltségüket maguk nem jelentenék be. Ezekben az esetekben az érdekeltség bejelentése közvetlen a püspöknél történik.

32. §. Érdekeltség forog fenn, ha a bizottság tagja a pályázók egyikével a) közel rokonsági, b) szoros baráti, vagy c) nyílt ellenséges viszonyban áll.

33. §. Az érdekeltség megállapítására végső sorban maga a bizottság illetékes.

34. §. Az érdekeltség megállapítása esetén az egyházközség más tagot tartozik választani, az egyházmegyei és egyházkeriileti elnökség kifogásolt tagja helyébe pedig az illető egyházkormányzati fokon működő törvényszék egyházi vagy’ világi tagja hivandó be tagul.

35. §. Az el iker. lelkész választási bizottság ülésén az elnökség mindenekelőtt tartozik megállapítani és jegyzőkönyvbe foglaltatni, hogy a tagok érdekeltség címén nem esnek kifogás alá.

36. §. A bizottság tagjainak útiköltségeit és napidiját az elnökség állapítja meg és annak az egyházkormányzati hatóságnak pénztára téríti meg, amelyet a tag a bizottságban képvisel, tehát:' az egyházkeriileti elnökséget és a theol. fakultás képviselőjét az egyházkerület, az egyházmegyeiét az egyházmegye, az egyházközségi képviselőkét az egyházközség pénztára.

37. §. Helyben lakó tagok napidijra nem tarthatnak igényt.

38. §. Ha a bizottságnak az érdekelt egyházközség hibájából egynél többször kell ülést