Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-05-12 / 19. szám
146. EVANGÉLIKUSOK LAPJA im. Thomay József Április hó 27-én reggel 7 órakor hunyta le a nagy és mély álomra fejét a szegedi ev. gyülekezetnek 51 éven át hűséges lelkipásztora, Thomay József. A gyülekezet a halott érdemeivel szemben tartozó kötelességet vélt teljesíteni, amikor a magja halottjának tekintette, s az őt megillető nagy tiszteletadással igyekezett eltemetni. A halottat az egyház a templomban rava- taloztatta fel, ahova a temetés idejéig sok száz ember zarándokolt el. A temetés április 29-én d. u. 4 órakor kezdődött, a hívek és a város szokatlan nagy arányú részvétele mellett. A kis templom zsúfolásig megtelt, s több száz főre menő tömeg szorult ki a templomból az utcára, ahol végiig megvárta a temetési szertartás befejezését. A temetésen megjelent Szeged egész társadalma, felekezeti különbség nélkül, jeléül annak, hogy az elhunyt lelkipásztort puritán jelleméért és áldásos működéséért mindenki részéről tisztelet és megbecsülés vette körül. A templomban ott volt a vá.os polgármestere, dr. Somogyi Szilveszter, Várhelyi József pápai pre- látus, Lőw Immánuel dr. főrabbi, felsőházi tag, Szalay József dr. kér. főkapitány, a Dugonics Társasáig elnöke és a város társadalmának még több kiválósága. A környékbeli evangélikus lelkészek is jelen voltak, s épp úgy a református egyház négy lelkésze palástban. A temetési beszédet Saguly János főesperes tartotta, utána Brózik Károly alesperes mondott imát. Az or- gonán Fichtner Sándor zeneigazgató játszott és az éneket Árokszállásy református karnagy vezette, kisegítve ezzel az evangélikus egyházat, amelyiknek igjazgató-kántora jelenleg súlyos beteg. A koporsót az evangélikus diákok sorfala között vitte ki hat evangélikus lelkész a vállán, a díszkocsiig. Ezután megindult a végeláthatatlan tömeg, amelyik elkísérte a gyászkocsit a Dugonics-térig, ahonnan, ívillamosi különkocsikon, fogatokon és autókon mentek ki a temetőbe. A sírnál Kutas Kálmán lelkész beszélt, a református egyház nevében Teleky Sándor lelkész búcsúzott a halottól, s az összes egyházi karitativ egyesületek részéről Bemkő István tanár tartott beszédet. Végül Petro Elek vallástanár áldása után a sírba helyezték a koporsót, s erre ráhelyezték az elhunytnak pár évvel ezelőtt megj- halt kedvenc kis unokáját, hogy a két egymást szerető szív egymáson nyugodjék. Thomay József haláláról mindegyik szegedi lap mintegy két-három hasábos cikkben nagy méltatással és részvéttel emlékezeti: rnegj, a részvétnyilatkozatok tömegjével érkeztek az egyházhoz és a családhoz, ezek között van Raffay Sándor dr. püspöknek a részvéttávirata is. A lapok az elhunyt személyével kapcsolatban általában a következőket írták. Thomay József 1847. junius 21-én született Székesfehén iá on, középiskoláit ug,lalnitt végezte, theológ'ai tanulmányait pedig Sopronban és Bázelben, Segédlelkészkedett Pápán és Vesén s 1876-ban hívták meg Szegedre adminisztrátornak, de az eklézsia hamaiosan: rendes lelkészévé választotta. Az egyház a fiatal lelkész keze alatt éledni kezdett és erősödött, a gyülekezet anyagi ügyei hamarosan rendbe jöttek, — a szép terveket azonban az árvíz 1879-ben tönkretette. Rom- le ad ölt az imaház is. Ez meglehetősen magas helyen állott, azért a Lelkészcsalád több más famíliával együtt ide menekült a viz elől. A templompadok teteje megtelt a menekülők bútoraival, hiába falazták el azonban az ajtót, a viz Kifakadt az oltár előtti padodat alatt, a jajveszé- kelő emberek az utcára menekültek, közben az oltár gyertyái belekaptak a térítőbe és lángra- lübhantották azt. A templom hátsórésze beszakadt, a gerendák a padokra zuhantak, a menedéket kereső hívek életét Thomay lélekjelenléte mentette meg. így vált rommá a íettrevágyó fiatal lelkész szeme előtt alkotásainak fundamentuma, a templom. Egy egész hónapig nem lehetett istentiszteletet tartani, mig végre a reáliskola egyik tantermét biztosították erre a célra. A lelkész úgy belföldön, mint külföldön nagy propagandát fejtett ki az egyház rekonstruálása ügyében. Többek között első Ferenc József király 300 forintot küldött saját pénztárából az új templom felépítésére. Nagy volt a hívek öröme, amikor a fiatal lelkész kitartó fáradozásának eredménye kép, a Schulek Frigyes budapesti építész által tervezett új templomot 1882. május 21-én felavatták. 1891-ben iskolaépületeit és tanitólakást létesít, s kániortanitói állást szervez a lelkész buzgó fáradozása és a hívek áldozatkészsége. Thomay roppant munkabíró ember volt. Mint börtön- lelkész vasárnaponkint prédikált a börtönben, heti 20—22 órai hitoktatása van, 18 évig volt körlelkész, s végiig kellett látogatnia az egyházmegye összes elemi iskoláit s az évzáró vizsgálatokon elnökölnie. Majd1 egyházmegyei gyámintézeti elnök és ejgyházi törvényszéki tanácstag. E szorosan vett lelkészi teendőkön kívül részt vett Szegjed város társadalmi, irodalmi mozgalmaiban is. A városi törvényhatósági bizottság és az iskolaszék tagja. A város hazafias ünnepein többször ünnepi szónok, s pld. Kossuth születésének 100-ik1 évfordulóján annyian jönnek meghallgatására, hogy kis templomunk -előtt, Isten szabad ege alatt rögtönzött szószékről beszél az ezernyi, minden felekezetű hallgatósághoz. Irodalmi munkásságját méltatja a; Dugonics Társaság, midőn mindjárt megalakulásakor tagjául választja. Most néhány éve pedig tiszteletbeli tagsággal tüntette ki a Dugonics Társaság, kinek vallásos művei, a »Vasárnap«, »Egyház és Iskola«, »Egyházi Élet«, stb. evangélikus hetilapokban jelentek meg. Hittankönyveket is adott ki, a »Szegedi Hiradó«-nak állandó munkatársa volt és a »Vasárnapi Ujság«-bía is irt. A viláigjháboruhán két fia jutott orosz fogságba,' az egyik ott halt meg, s csak a másik
