Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-04-07 / 14. szám

ÍV. éviolyi 1939. április 7. Iá. sr.ám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Srorfcesztftsép is kiariábivatal: LtBtlY (Moscn a.) Kiadja: I LUTHER-SZÖVETSÉG. Po*tat«*«f ékpénztári csaiksziala: 1290. Alapítana: DR. RftFFAT SMDOR piispik. M««ielealk káténként cavszer. vasárnap. ■ — E IWzetéii ár: Epét; évri 6 P. 40 fill., félém 3 P. s».rk.«K,.r. I.I.M. 20 IHL, ncondévre 1 P. 60 NIL Esi szia 16 Ilii NÉMETH KÁROLY «‘•per#*. Hlráatésl árak negecmés szerint Hz evangéliom és a felekezeti harc. A keresztyén egy házaknak és felekezeteknek egymás ellen folytatott harca a magyar nép éle­tébe a vallás és vallásos élet cime alatt olyan indulatokat és gondolatokat visz bele, amelyek ellenkeznek a Krisztus evangéliomával, tanításá­val, példájával és amelyek alkalmasak arra, hogy a keresztyénséget meghamisítsák, s azt, ami arra adatott, hogy belőle életünk, örömünk és békes­ségünk legyen: a halálnak, a keserűségnek és gyűlölködésnek szitójává tegyék. Lelkünket ettől a tervszerű és istentelen mérgezéstől úgy óvhat­juk meg, ha nem hagyjuk magunkat eltántorítani attól az Istentől, aki minden jó adomány és tö­kéletes ajándék forrása, mennyei Atyánktól, aki­nek szeretete a Jézus Krisztusban a legtökélete­sebben megnyilatkozott és aki Szentlelke által hiv, gyűjt és megyilágosit bennünket. A magyar­országi keresztyénségnek megromlott állapota arra vezethető vissza, nogy vannak, akik az örök­kévaló Istennek dicsőségét felcserélik a múlandó embereknek dicsőségével, a teremtett dolgokat tisztelik a teremtő helyett s ezáltal az Isten igaz­ságát hazugsággá változtatják. Nem méltatják Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, ha­nem emberi törvényeikkel megfertőzik Istennek törvényét, mert nemcsak hogy maguk nem cse­lekszik Istennek akaratát, hanem egyetértenek azokkal, akik Isten akaratát nem cselekszik és sokakat elhitetnek és félrevezetnek. Újból és újból elevenen reá kell tehát eszmélnünk arra, hogy a keresztyénség az Istenbe, a mennyei Atyába vetett hit, ügy, amint ez a hit s az erre a hitre vezérlő űt megjelent a Jézus Krisztusban. Ennek az istenhitnek megfertőzése oka annak, hogy a keresztyénség szeretet és békesség he lyett ezeknek ellenkezőjét és megrontóját viszi bele a nép életébe s hovatovább inkább akadá­lyozza, mint támogatja azoknak a fáradozását, akik becsülettel, jóakarattal és őszintén kíván­ják népünk testi-lelki javát munkálni. A vallás méreg lesz, ha Isten dicsősége és ügye helyett emberek dicsőségének és emberek önző érde­keinek szolgálójává tétetik s a lelkek marakodá­sával akarja elleplezni az életnek önző bűnök­ből származó igazságtalanságait s felekezeti har­cok csatornáin levezetni azokat az indulatokat, amelyek a hatalmasok visszaélései és a gazdagok telhetetlensége, önzése és felelőtlensége miatt a gyengék es szegények lelkében feltámadnak. A Divide et Impera dinasztikus elve újul fel a tervszerűen szított felekezeti harcokban, most nem a dinasztia, hanem a dinasztia hagyatéka­képpen ittmaradt holtkéz érdekében. Ezeknek a felekezeti harcoknak az igazi keresztyénséghez nemcsak hogy 9emmi közük nincs, de egyenesen arculverése a keresztyénség igazi tanításának és meggyalázása a Krisztus evangélioinának. Nyil­vánvalóan és szembeszökően azt a célt szolgálja a felekezeti uszítás, hogy a népleiket távoltartsa a gyógyulás forrásától? Ha Marx, vagy Lenin hirdet osztály harcot, legalább annyiban becsüle­tes, hogy' nem hivatkozik a keresztyénségben kijelentett Istenre. Sőt nyíltan istentelennek mondja magát. Marxnál és Leninnél gonoszabb álpróféták azok, akik Istennek nevében, a keresz­tyénség nevében hirdetik ugyanazt a harcot nem mint osztály harcot, hanem mint felekezeti har­cot mégis azzal a különbséggel, hogy a marxis­ták a nincstelenek, ezek az istentelen álpróféták pedig a hatalmasok és gazdagok érdekeben, te­hát szintén földi kincsekért teszik ugyanazt, amit amazok. Kétségbe kellene esnünk nemzetünk sorsa felett, ha nem élne bennünk az a meggyőződés, hogy az evangéliomnak igazsága elvégre még­sem rejthető a véka alá, s hogy az ember Isten­hez van teremtve, aki a Szentlélek vezérlete alatt eljuthat az igazság megismerésére, hogyha az evangéliom neki tisztán és igazán hirdettetik. Az evangéliom egyházának feladata és köte­lessége, hogy forgassa az Isten igéjének kétélű kardját, hirdesse az evangéliomot alkalmas és alkalmatlan időben. Az evangéliom Istennek ereje, minden hívőnek üdvösségére. Az evan­géliom Istenhez vezet, Istennek megismerésére tanít s arra, hogy Istent mindenek felett féljük, szeressük és csak őbenne bizzunk. A keresztyén- telen és istentelen felekezeti harcok ellen hiába appelláhink az államkormányra, eddig eredmény­telennek bizonyult minden ilyen lépés, s annál kilátástalanabbá válik, minél inkább ragadják ma­gukhoz az államhatalmat azok, akiknek érdekük­ben áll, hatalmi és vagyoni érdekükben áll, hogy a felekezeti harcok inkább k^Iesedjenek, mint lecsillapuljanak. Nekünk az Istenben és az Isten igéjében kell bíznunk és azt a kötelességünket

Next

/
Oldalképek
Tartalom