Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-12-23 / 49. szám

1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 387. De azért az el’enzék c?ak nehezen némult el. Domokos Ferenc jan. 7. küldi Zay báró vá­laszát Bozzay György mencshelyi lelkésznek. Matkovich őt is hívta BÖdönére, de nmi is vála­szolt; kiváncsi, hogy kik mennek el és mit tár­gyalnak. ö Pestre is irt Adonyi György direk­tornak Eördögh Mátyás érdekében. «Mart püs­pök, seniorok és főinspektor között való con- nexiók nem jó consequentiákat vonnak magok után s jaj lesz azon szegény m ni .temek, kire bosszankodni fog egyik vagy ináűk.'> Domokos arra gondol, hogy Matkov.cn miit jogász a vá­dakra majd bizonyságokat követel. Azért alá- irásvégett egy formulát is küld Bozziynak. E szerint Tompos B lázs consenior, a püspök kö­zeli rokona, Mencsh.lyen is meg'ordul an, Alit- kovichot ugy? ajánlotta «hogy pasti prókátor lé­vén, a pasti gyakori concursu sokban is jelen vagyon, hogy az egyházakat igen szereti s a gyülekezeteket gyakorolja és hogy az eklézsiák dolgában a maga költségén v. 15 fá adózásra is ajánlja magát.» Ha más bűne nem volt, ezt hát bátran mondhatták a lelkészek egymás között. Erélyes, buzgó munkája és jogtudása sok ellenfelét lefegyverezte, de mások még az egye^ temes gyűléstől vá ták a válasz ás megsemmisí­tését. Az alapalan vád ikra Perlaky 1783. f.br. 11. «felelt a pasti uraknak». De még márc. 18-án is az egyetemes gyűlésen a soproni konvent- nek olyértelmü levelét olvasták fel, hogy az ágens fizetését beszünteti és iskolájában nem ád a tanulóknak ösztönd jit, ha Matkovichot az ál­lásában meghagyják. Haán Lajos úgy írja, hogy’ Matkovich erre Lmondott és Dunántúlt utasi ot- ták, lK>gy más felügyelőt válasszon. Matkovich jellemét ismerve én ezt nem hihetem, nincs is nyoma jegyzőkönyve nkb n. El enkezó’eg a vi­har már csillapodni kezdett. Először Eördögh, azután pedig Artner lépett vissza a jelölségtól. Matkovichot pedig II. József 1783. Kőszegre a kerületi tábla birájául nevezte ki. így elesett az a kifogás is, hogy Matkovich Pes'.en és nem a kerületében lakik. A püspökkel összefog/a egyik gyülekezetét a másik után támasztották fel halottaiból. És hogy az engesztelő áldozat is meg legyen, Perlaky püspök;aki négy év alatt 76 ui temp omot avatott fel s igy ezek számát 50- ról 126-ra emelte^ a lázas munkában kimerülve 1786. jan. 29. szivszélhüdésben várat’anul el­hunyt. Nagy szükség volt most az erélyes kezű Matkovichra. Nemescsón, Eördögh Alá yás lakó­helyén márc. 9. a püspökjeölő gyűlést már ő vezette és itt ünnepélyes módon elégtételt is adtak neki. Ö elnökölt ápr. 23. és 26. Nemesdömölkön a püspök választó gyűlésen is, ahol H.abovszky Sámuel téthi lelkészt választották meg. Itt már megjelentek a p o'.es'á ók közül Vidos Miklós kér. jegyző, Domokos Ferenc, Vidos Sándor és a sop.on;, ruszti és kőszegi követek is. Idő­közben a német gyülekezetek mozga mat indí­tottak aziránt is, hogy a kerületet két részre osz­szák. A sop-oni Gamauf Sámuel lelkész és Prusinszky József váro;i tanácsos utasításuk szerint most is ezt kívánták. De Matkovich fel­olvastatta Zay báró levelét, mely szerint az egye­temes gyűlés ezt soha sem fogja megengedni. De ká pótlásul a német gyűl.kezetekre való te­kintettel Artner Farkas ügyvédet másodjegyzó- nek, Gamauf lelkészt p:dig esperesnek választot­ták. Itt történt meg a kerületnek 13 e p.rességre valóuj beosztása is. Matkovich mindezt körlevél­ben tudatta a gyülekezetekkel, mel>et c.ak ő és Biró Ferenc helyettes jegyző irt alá. Matko­vich ezen a gyűlésen már teljes diaddt aratott, az ellenzék elnémult. A megszrparoJolt szervez­kedő gyü ekezetek a Türelmi Rendelet után elég sok munkát adtak az elnökségnek. Matkovichból vá’t dunántúli kerületünknek egyik legkiválóbb felügyelője, aki 42 éven át volt fényes tehetségekkel s ritka hűséggel és áldozatkészséggel eg>há unk vezető embere. Életrajzát közöltem a Lu.hcr-n p ár 1923-ik év­folyamában, nagy nehézséggel elöke esett és megmentett arcképét pedig az 1923-ik éviben. Megválasztásáról Gamauf Tcof.l kiváló tör­ténetírónk és mások is, mint valami erőszakos, helytelen dologról szóltak. Azért tartót am szük­ségesnek, hogy a nagy fé;f.u hivatalbi lépését is hiteles fonások alrpán bemutissam. És kü­lönben is érdekes, jellemző epizód ez a Türelmi rendelet idejéből. A viharban is, a sebesen zúgó szélnek zendüléséből az Urnák Lelke szólott a gyülekezetekhez Payr Sándor. (Vége.) Jegyzetek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter egy újabb intézkedése, amelyet egyes tanítói állások­nál már foganatosított, s valószínűleg az egész vonalon megvalósít, a kántortanitói fizetések kö­rül újabb terheket hárít az iskolafenntartó egy­házközségekre anélkül, hogy a kántorok ismere­tes sérelme orvoslást találna. Az eddigi u. n. egységmegállapitásoknál, amely szerint a tanító helyi javadalma egy métermázsa búzának érté­két, kb. 27.84 pengőt érő egységekben állapítta­tod meg, a tanítói készpénz járandóságok, ameny- nyiben azok aránylag nem nagy összeget képvi­seltek, nem számíttattak be. Az újabb intézke­dések szerint ezek a készpénzjárandóságok is beszámíttatnak, a tanítók eddigi egysegeihez hozzáadatnak és a tanító állami fizetéskiegiszi- tés címén ennyivel kevesebbet kap, viszont az egyházközség köteleztetek a készpénzjárulékok­nak úgy látom 116-os átszámítási kulcs szerint való fizetésére. Vagyis az állam ennyivel keve­sebbet, az egyházközség pedig ugyanennyivel többet fizet a tanítónak, anélkül, hogy a kán­tori járandóságok kérdése megoldást nyert volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom