Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-10-14 / 39. szám
308. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. zása. Ennek főmozzanata a hajók indulása előtti napon tartani szokott istentisztelet és Úrvacsora osztás. Ez Hamburgiban a város külterületén, a kikötő közelében levő u. n. kivándorló csarnokokban (Ueberseeheim) történik, ahol a legtöbb kivándorló elhelyezést talál s ugyanott a kivándorló istentiszteletek számára külön templom is van. Sok magyar kivándorló könnyes imádsága szállt már ebből a kis templomból az Egek Urához. Ezzel azonban nem merül ki a misszió munkája. A német kivándorlók közül sokan inkább a városban laknak, s hogy ezeket a kizsarolástól megvédjék, a misszió igyekszik ezek számára megfelelő, olcsó lakást szerezni. E célból a misszió a múlt évben nagy áldozattal egy négyemeletes házat iszerzett, melyben a szükséges hivatalos helyiségeken kívül a kivándorlók, de egyéb vendégek számára is egyszerű, olcsó hospiz-ot rendezett be, miáltal az itt elhelyezést nyerő kivándorlók személyes gondozása is sokkal eredményesebb lehet. A missziónak a pályaudviar-misz- sziónál is van képviselője s ezenkívül a külső munka jórészét egy diakónus láfja el, aki a bejelentett érkező kivándorlókat a pályaudvaron várja, minden ügyes-bajos dolgukban segítségükre van, a hajók indulásakor az ev. kivándorlók között röpcédulákat oszt ki., amelyeken buzdító sorok kíséretében rajta vannak a célország ev. lelkészeinek s egyéb bizalmi embereinek a címei. Ez utóbbi dologi különösen fontos, mivel ezáltal ja legtöbb kivándorolt az idegenben mindjárt megbízható támpontot talál s egyházával is kapcsolatban marad. A hamburgi kivándorló- misszió különösen szoros kapcsolatban van a kanadai Lutheran Immigration Board-dal, mely utóbbi a hozzá átutalt németajkú embe ek elhelyezéséért teljes garanciát vállal. Hasonló irányban tettem az elmúlt nyáron kísérletet ;a Hamburgon átutazó magyar ev. kivándorlóknál. Mondanom sem kell, hogy minden ilyen segitséget nagy örömmel és hálával fogadtak. Csakhogy, sajnos, nálunk ezen a téren a szervezett munkához hiányzik még a kellő alap. Igaz, hogy az Egyesült Államokban van néhány magyar ev. lelkészi állás, csakhogy az erős korlátozás miatt az ide való kivándorlás ma már jelentéktelen. Ellenben Kanadában, ahova ma a magyar kivándorlóknak közel 90 százaléka megy, csupán egy, nemrég alakult magyar ev. lelkészi állomás van Torontóban, míg pl. Winnipegben, Calgaryban, ahova a kivándorló-transzportokat irányítják, senki sem gondoskodik ev. híveinkről. Ezek azután, ha egyházi kapcsolatot keresnek, a református gyülekezeteket térősitik, akiknek több lelkésze működik ezeken a területeken. Viszont a délameri- kai államokban, ahol szintén sok magyar kivándorolt él (az elszakított területek sok magyar kivándoroltjára is gondolnunk kell!), eddig tudomásom szerint még csak kísérlet sem történt ev. híveink szervezésére. A kivándorló-missziónak van ezenkívül még más tevékenységíe is: a kivándorolni szándékozók felvilágosítása, tanáccsal való ellátása. Ezt a munkáját azonban megosztja más szervezetekkel, elsősorban a hivatalos állami tanácsadó irodákkal. De ezenkívül van jól kiépített, egész Németországira kiterjedő ev. egyházi tanácsadó szervezet is, melynek központja a Berlinben székelő Verband für evangelische Auswandererfürsorge s melynek a hamburgi és brémai kivándorló-missziók is tagjai. Ennek a szervezetnek van külön folyóirata, Berlinben a kivándorlással kapcsolatos bel- és külföldi újságokkal, folyóiratokkal gazdagon felszerelt olvasóterme és könyvtára. De a kivándorló-missziókat is százával keresik fel levélben és személyesen a tanácsot kérők. Ha igen fontos és szükséges az, hogy egyházunk részéről valaki legalább a tavaszi és kora nyári főkivándorlási időszakban mindig részt vegyen a kikötővárosok kivándorló-misszióinak munkájában, úgy még sokkal fontosabb és szükségesebb volna az előzetes felvilágosító és tanácsadó szolgálat. Sokszor tapasztaltam azt, hogy kivándorlóink többnyire határozott és világos cél nélkül, a tengerentúli viszonyokat egyáltalán nem, vagy csupán egy »szerencsés«, esetleg erősen kiszínezett levele alapján hamis megvilágításban ismerve, úgyszólván vaktában vágnak neki az ismeretlen nagyvilágnak, aminek a végié oly sok csalódás, hajótörés. Természetesen számbeli kicsiségünk folytán, mely a kivándorlók vallási számarányában is kifejezésre jut, nagyszabású szervezett munkára nem gondolhatunk. Hazánkban csupán egy hivatalos szerv foglalkozik a kivándorlás kérdésével és a tanácsadással: a Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda (Budapest, VIII., Fiumei-ut 4). De mindenki, aki a magyarság sorsát szivén viseli, önkéntes munkása kell, hogy legyen az ügynek. Elsősorban természetesen a lelkészek, különösen olyan helyeken, ahol a kivándorlási láz magát a gyülekezetét is veszélyezteti. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a fentemlitett hazai szervezeten kívül a német kivándorló-misz- sziók vezetői (Hamburg 5, Rautenbergstr. 11., Bremen Georgstr. 22.) is mindenkor" szívesen szolgálnak tanáccsal és felvilágositással. Szolgáljon e néhány sor ösztönzésül Hazánk és Egyházunk egyik égető problémájának megismerésére s annak megszüntetését célzó munkára. Wiczián Dezső.-- A Protestáns Nőszöveísé* V. Orsz. Női- munka Kiállítását Petri Béláné és Fáy Aladárné vezetése mellett f. é. október 16—21. bezárólag a pesti Vigadó első emeleti helyiségeiben tartja. Minden közelebbi f el világosi tást megad a Protestáns Nőszövetség irodájában (IV. kér. Királyi Pál-u. 9. szám, félemelet, telefon : ,Aut. 816-33.) azoknak, akik ebben iaiz ügyben hozzá fordulnak.
