Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-10-14 / 39. szám

(928. _________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA_________________________ 309 H ofacker Lajos. 1828 f 1928.* VIII. Közben a betegség súlyosbodik, októberben oly rettenetes idcgláz lép fel, hogy Hofacker elmebetegségre gondol. Ez nem következett be, de jött egy fordulat, mely szerint a betegség halálos kimenetelűnek mutatkozott. hofackiT boldog volt, hogy Megváltójához mehet. Több heti önkívületi állapot után, egy este Stuttgart legelső orvosa kijelenti, hogy az éjjel a beteg meg fog halni. »Megnyugtatóig hat rám — válaszolta egyik fiú —, hogy Lajos most már minden emberi segédlet kizárásával Isten keze közé jut, Aki most annál nyilvánvalóbban meg- dicsőitheti magát órajta.« És valóban, ezen az éjszakán csodálatos fordulat történt. Ugyanaz az orvos másnap a teljes munkaképességig vivő javulás lehetőségét konstatálta, hofiackcr maga is nagyon örült. Ellenmondásnak látszik ez a korábbi halálkészséghez képest. De éppen az, hogy e ponton újabb megfigyeléséket tett. A halál nagyon komoly dolog. Ne kivárna senki kedélyesen siettetni. Később nem is találjuk már nála ezt az édeskés halálkészséget, melyet hivő emberektől úgy el szoktak várni. Az év utolsó estéjén összegyűjtötte a hozzá ragaszkodóknak egy kis seregét s házi hálaistentiszteletet tar­tott velük. Csodálatos gyógyulása, nemkülön­ben ez a hálaadó összejövetel rendkívül mély hatással volt az egész gyülekezetre. 1826. februárjában annyira ment a javulás, hogy megpályázhatta a Stuttgarttól 6 óra távol­ságra levő Ridingshausent. Ez a kis gyülekezet lett ezután első önálló s egyben utolsó Ielkészi működésének színhelye. Állását julius 1-vel fog­lalta el. Mintha Isten országa legfontosabb őr­helyét kellett volna elfoglalnia, oly komolyan ké­szül uj megbízatásához. Stuttgarttól egy nyom­tatásban kiadott rendkívül kedves bucsuiratban búcsúzik. lÁUjon itt belőle két mondat! »Ha az örökkévalóságban az Ur nagy irgalma folytán egy megmentett lélekkel találkozom, aki azt mondja, hogy itteni szolgálatom őt az evangél- lium által az élet utján előbbre vitte, akkor mé­lyen meg fogok hajolni, arcra borulok és Arra fogok felmutatni, Aki megölette magát a világ bűneiért.« »Iparkodjunk, hogy azt, Aki minket magának megvásárolt, ne fosszuk meg semmi­ben az ö fájdalmainak s műveinek jutalmától. Ezsaiás S3. 11.« Ridingshauseni szolgálat az anya haláláig. Beköszöntő igéje Ezsaiás 45. 11. volt. Több mint egy évi pausa után maga sem tudta, hogy fogja bírni a beszédet. De mindjárt a bevezetés­ben egy találó idézete volt. Gyenge vagyok, tudja ezt ő, Én meg tudom, hol az erő. Ki a halálból kimentett, Velem még mást is megtehet. A hang egyre erősült s a szorongásig meg­telt templom visszafojtott lélekzettel hallgatta: »Irányítsátok felém gyermekeimet s kezeimnek alkotásait!« Ez a lelkipásztor főteendője. Fel­mutatni Jézusra. Bár a lelkek sokfélék, minden­kit Jézushoz kell irányítani. Különbség csak az, hogy egyesek már úgy irányíthatók Hozzá, mint gyermekek. Másokat úgy kell előbb megnyerni Jézus számára. Az az újfajta tanítás, hogy min­denki Isten gyermeke természettől fogva, telje­sen bibliaellenes és antikrisztusi. Csak, akik újjá­születtek, elveszett voltukat felismerték s Jézus keresztjénél a békességet megtalálták, mondhat­ják: Atyám az Atya! Akihez a lelkiismeret igy szól: »Te még messze vagy az Isten Országától - annál itt az idő, hogy felkeljen s mellét verve megtérjen. Elcsüggedni, hogy már nem lehetsz Isten gyermeke — erre semmi szükség. — Az aratás Üra a/ért állított Ridingshausenbe, hogy lelkeket nyerjek az Ö számára, hogy' sokan meg­tudják, hogy a Krisztus halála által jog szerez­tetett, hogy Istennek valódi gy ermekei legyenek. (Folytatjuk.) HÍREK. Kapi Béla püspök búcsúztatása és fo­gadtatása. A dunántúli egyházkerület püspöke október hó 7-én vett búcsút szombathelyi gyü­lekezetétől s ugyanaznap délután érkezett meg uj gyülekezetébe, Győrbe. Szombathelyen az is­tentiszteletet a püspök tartóba, s utána az egy­házközség közgyűlést tartott, amelynek kereté­ben Jánossy Gábor orsz. képviselő, egyházköz­ségi felügyelő, a szombathelyi gyülekezet, Zon- gor Béla, a vasi közép egyházmegye esperese az egyházmegye, Vitéz Tarányi Ferenc főispán Vasvármegye, Horváth Kálmán alispán a Kul- turegyesület, Kiskos István polgármester Szom­bathely város képviseletében búcsúztatták a püs­pököt, Dr. Basel Ernő győri reálgimnáziumi ta­nár pedig negyven tagú győri küldöttség élén köszöntötte a győri egyházközség lelkészét. A püspök virágokkal feldíszített vasúti kocsiban tette meg az utat Szombathelyről Győrbe, ahova egy tizenöt tagú szombathelyi küldöttség is el­kísérte. A győri állomáson Dr. Bejei Németh Károly, Némethy Ödön alispánnal és Szauter Ferenc polgármesterrel Győr-Mo on-Pozsony e. egyesített vármegyék és Győr sz. kir. város, Győry Elemér aznap beiktatott győri ref. lel­kész a ref. egyháztanács élén a ref. gyülekezet, Csemez István győri egyházmegyei felügyelő Németh Károly esperessel a győri egyházmegye, Jausz Lajos győri másodfelügyelö a győri gyü­lekezet nevében üdvözölték a püspököt; a győri ev. ifjúsági egyesület nevében Horváth Jolánka a piispöknét köszöntötte és virágcsokrot nyúj­tott át. A leventék, cserkészek, elemi és közép­iskolai tanulók, és nagy sokaság lelkesen éljenző

Next

/
Oldalképek
Tartalom