Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-01-15 / 3. szám

Szerkesztősig : L É B É N T (Moson n.) Kiadóhivatal: GYÚR, ev. konvent-épület.

Kiadja: I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290.

■lapította: DR. RIFFIY SIKDOR püspök.

SlttkuiUiarl

NÉMETH KÁROLT «speres.

—II ' ■ ■ ' ' ... ■ ■— I'

M

egjelenik hetenként egyszer, vasárnap.

Elillzittsi ár: Egész éne 6 P. 40 ML léiéire 3 P. 20 (ill., ifiridévre 1 P. 60IIIU Egy szám 16 fill Hirdetési árak megegyezés szerint.

fl vallás vigasztalásai.

„És megépítik a régi romokat, az ősi pusztaságokat helyreállítják és a puszta városokat megújítják és a régi nemzetségek pusztaságait.“ Ésaiás, 61, 1-6.

Ennek az ótestámentetni leckének az elejét olvasta fe! Jézus a názáreti zsinagógában (Luk. 4, 17—20.) és önmagára vonatkoztatta abenne foglalt ígéreteket, mint akiben mindezek beteljesedtek. Szép jövendő kap.ú nyílnak meg Isten népe előtt. A szegények örülnek, a foglyok megszabadulnak, a csüggedt lelkek dicsőségbe öltöznek. Mindez élénk ellentétben áll a hitetleneknek és a.val'ás ellenségeinek azzal a tévhitével, hogy a vallás, közelebbről a keresztyénség, valami komor, sötét dolog és a hivő ember nem tehet mást, minthogy a mellét veri és a fejét lógatja. Mások ezzel szemben azi állítják, hogy ha valaki igazán vallásos, akkor egyúttal boldog is.

ügy gondolom, egyik nézet sem fedi teljesen a valóságot. Bármily különösen hangozzék is, ki kell mondani, hogy a vallás igazságának és erejének nem az a bizonyítéka, hogy magától értetödöleg boldoggá teszi az embert, egyengeti előtte az élet útját, elhárítja az akadályokat, megszünteti a nehézségeket, eloszlatja az égboltozatról a felhőket és levezeti a villámokat. Ne higyje senki, hogy mikor Vallásossá, hívövé lesz, akkor ahhoz az utashoz lesz hasonló, aki a fergetegből, az orkán elől biztos, nyugodt fedél alá menekül. Az életnek nehézségei nem okvetlenül szűnnek meg, sót talán szaporodnak és súlyosbodnak. Uj fe’adatok elé állíttatunk, uj kötelességek várakoznak reánk. Az út meredekké lesz, és talán a halál árnyékának völgyén keresztül vezet.

A vallásban a lélek Istent keresi és találja meg. A boldogság keresése megint más, és ez sokszor nem Istenhez, hanem egészen máshová vezet. A kérdés az, hogy mit értünk boldogság

alatt. Ha az élvezeteket, a kényelmet, a derült eget, a sima utat, a nótás hangulatokat, a muzsikáló gondtalanságot tekintjük boldogságnak, akkor a vallásban csalatkozunk. Mert a vallás nem arravaló, hogy benne és általa megtaláljuk gyengéinkre, könnyelműségünkre, kényelemszeretetünkre a mentséget. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a vallás mentesiti őket azon szenvedés alól, amely az egész emberiségnek közös szenvedése.

íme ugyan erre tanít szent leckénk. A szegények örülnek, a foglyok megszabadulnak, a csüggedt lelkek dicsőségbe öltöznek. Mily boldog jövendő! Igen, de a régi romok és az ősi pusztaságok megmaradtak! És ezek a romok, pusztaságok arra várnak, hogy az örvendező, megszabadult, dicsőségbe öltözködött nép felépítse, helyreállítsa őket. Régi romok, ősi pusztaságok. A gyászolók, a foglyok, a csüggedt lelkek talán észre sem vették őket, vagy azt gondolták, hogy ez az ö nyomorúságuknak méltó kerete, vagy abban a véleményben voltak, hogy nem bírják azokat felépíteni, heiyreálLtani. A megszabadult nép számára azonban mindezek nem egy romantikus keretet, nem egy történelmi sorstragédiát kell hogy jelentsenek, hanem munkát, feladatot, felhívást, amelynek elvégzéséhez kell fogni uj bátorsággal, reménnyel, erővel.

A messiási korszak beköszöntése a próféta hite szerint nem azzal a változással jár, hogy a fegyvereket és dárdákat elássák. A fegyverekből és dárdákból kapákat és kertészo’.lókat csinálnak. A hitetlen ha hívővé lesz, nem az a rendeltetése, hogy oszlopszent váljon belőle. Az igazság fája, az Ur plántája lesz, aki az igazság gyümölcseit termi és Istennek dicsőségére él. Amikor felismeri, hogy az ótestámentomi Ígéretek milyen fenségesen teljesedtek be a Jézus Krisztusban, akkor Isten hűségének megtapasztalását nem úgy gyümölcsözted, hogy ékesíti a próféták sírjait és faragott képeket állítva imádja őket, hanem iparkodik azoknak szellemében járni.