Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-15 / 16. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 125. 3. Autonómiánk és a kultuszpolitika. Előadja: dr. Raffay Sándor, püspök. 4. Egyház és theologia. Előadja: Dr. P r ő h 1 e Károly theol. dékán. 5. Egyházunk helyzete a megszállt területen. Előadja: egy szemtanú. Délután: ó órakor. Vallásos estély a templomban, külön programm szerint, Pa ülik János elnök megnyitó és dr. Raffay Sándor püspök ünnepi beszédével. Május 3. Csütörtök. Délelőtt 8 órakor. Áhitat. Szűcs Sándor magyaróvári lelkész irásmagyarázatával. 9. órakor. A konferencia folytatása. 1. Közgazdaság és etika. Előadó: Surá- nyi-Unger Tivadar, miskolci jogakad. tanár. 2. Az evangélikus szószék. a) Készülés igehirdetéssel. Előadó: Turó- czy Zoltán győri lelkész; b) Igehirdetésünk. Előadó: Duszik Lajos miskolci lelkész; c) Az agendális ima. Előadó: Hering János veszprémi lelkész. Délután. 6 órakor. Istentisztelet a templomban Duszik Lajos lelkészegyesületi főjegyző szónoklatával Ezen koferenciánkra evang. Egyházunknak minden rendű és rangú papi emberét, felügyelőit, tanárait és tanítóit testvéri szeretetel meghívom, kérvén a főesperes urakat, hogy a körletükben működő lelkésztestvérek figyelmét erre a koferenciánkra felhívni s megjelenésüket elősegíteni szíveskedjenek. Egyetemes közgyűlésünk határozata értelmében a lelkészeknek a konferenciára gy ülekezeteik anyagi segítségét is van joguk igénybevenni. A résztvevők elszállásolásáról a vendéglátó orosházi gyülekezet kíván gondoskodni, amiért is ebbeli igényükkel az ottani igazgató-lelkészhez, Kálmán Rezső testvérünkhöz méltóztassa- nak fordulni. Kedvezményes vasúti jegyek eszközlése iránt is tettem lépéseket, méltóztassanak ez irányban egyesületünk titkáránál: dr. Varsányi Mátyás budai lelkésznél (I. Verbőczv-utca 28. sz.) jelentkezni. Arra is kérem a kedves lelkésztestvéreket, hogy Luther-öltönyüket is szíveskedjenek magukkal hozni. Nekünk, mint az Istenországa sáfárainak, állandóan ügyelnünk kell az idők jeleit. Ez a konferencia is egy megfigyelési alkalom kíván lenni. Boldog lennék, ha minél több lelkész- testvér osztoznék annak terhében $ örömeiben, magával hozván oda a lelki fénynek ama sugarait, amelyek annyiszor hatottak már ránk üdítően és lclketgazdagitón. Nyíregyháza, 1928. április 4-én. Igaz szeretettel: Paulik János a MELE elnöke. A spiritizmus rövid ismertetése és bírálata. Irta: Dr. Kiss Jenő. 111. Amilyen szép a kegyelet az elhalt hozzánk- tartozók iránt, olyan méltatlan s kegyeletsértő az a felfogás, hogy az elköltözött, megdicsóült szellemeket tetszesszerint előránthatjuk az élet és halál Ura által számukra kijelölt állapotból s tetszésszerinti spiritiszta kör, tetszésszerinti célból megidézheti, s kényszerítheti földi vonatkozású »kijelentések« megtevésére. A nagy Goethe, Madách, vagy Petőfi szelleme« olyan nyilatkozatokat közöl a medium révén, amelyekért, ha ezen halhatatlanok szellemei csakugyan jelen volnának, elsősorban a médiumon töltenék ki szellembosszujukat. Amit a spiritizmus a síron túli világról közöl, az ezen földi világ képzeteiből álló. Ama másik világ is olyan, mint a földi világ. Látható test nélküliek lakói, de nem gyarlóság nélküliek. A spiritizmus túlvilágában épenugy van szeretet, gyűlölet, öröm s szenvedély sőt megrontásra törő bűn, mint a földi világban. Az irás mást mond minderről. Még nem jelentetett ki, hogy mivé leszünk. A gazdag és Lázár parabolájában pedig a gyehennában gyötrődő gazdag kérésére, hadd jöjjön vissza testvéreihez és hadd intse őket, hogy ne jussanak az ö szomorú sorsára, azt feleli az Ur Ábrahám szavával: Vagyon Mózesek és prófétáik azokat hallgassák; ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, annak sem hisznek, ha valaki a halottak közül feltámasztatnék is«. (Lk. 16, 29, 31.) Aminthogy a spiritizmus statisztikája tényleg néni az erkölcsi nemesbülések, hanem cl- züllések statisztikája. Most még tükör által látunk és homályos beszéd által; majd eljön az ideje, amikor szem- től-szembe. A földi életnek meg van a maga Isten rendelte feladata: az evangéliom útmutatása alapján előkészülni az örökkévalóságra. En- nek igyekezzünk megfelelni s ne türelmetlenkedjünk, ne kíváncsiskodjunk a túl világ részletei után, mint a spiritizmus teszi; ama másik világ felfogására most úgy is képtelenek vagyunk. Az örökélet megnyeréséről vagy elvesztéséről van szó; ezért nem szabad azzal játszani vagy könnyelműen kísérletezni. Az örökélet elnyerése céljából a rövid emberi élet 70, vagy 80 esztendeje egészen másként használandó fel, mint a spiritizmus véli. Nem az öntudat elhomályositása és a lélek elaltatása, sigy egy delejes álom világban járás, hanem öntudatos és kitartó küzdés a romolhatatlan koszorúért, elfcledése annak, ami mögöttünk van s célegyenest előretörés Isten jutalmára. Épen mert a keresztyénség felfogása szerint nincs purgatorium, nincs lélekvándorlás, mert az örök üdvösség kérdése itt dől el a földön, a földi élettől függ, ezért nem tckozolhatjuk annak drága idejét olyan dolgokra, amelyek elvonnak
