Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-08 / 15. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 115 1928. Hogy Róma miként tiszteli másoknak elveit és lelkiismeretét, azt megmutatja az unia- tizmus (azoknak az egyházaknak a csoportja, amelyek a keleti egyházban alávetették magukat Rómának). Az elméletben Róma megígéri, hogy tiszteletben tartja azoknak a hagyományait és szokásait, akik vele egyesülnek és elismerik a pápa szupremáciáját és csalhatatlan- ságát. Azonban az uniátus klérust Rómában ultramontánok nevelik, és hazájukba visszatérve a római hagyományokat és szokásokat vezetik be. Elegendő, ha meglátogatunk egy nem egyesült keleti egyházat, azután egy egyesültet, és azonnal észrevesszük, hogy Roma szerint a katholicizmus romanizálást t jelent. Nem törődik sem az idővel, sem az eszközökkel, hanem egyedül csak a céllal. IV. Mi tehát a pán-keresztyének teendője? Sorakozzanak fel, kettöztessék meg energiájukat, kövessenek el minden erőfeszítést, hogy konferenciák, kiadványok, gyakoribb kongresszusok által terjesszék eszméiket a keresztyén népek között. Ha a pápa az enciklikával igyekszik híveit megvédeni a ragálytól, a pán-keresztyének kötelessége ezt a ragályt a legnagyobb mértékben provokálni, hogy ezeket a hívőket kiszabadítsák szolgaságukból é; elvezessék őket Isten gyermekeinek szabadságára. Csak igy fog Összedőlni az uj Babilon és épül fel romjain az egyetemes keresztyénség temploma, a melynek szegletköve nem a pápa, hanem Krisztus. Germanos érsek. A nemzeti géniusz. Könyvismertetés. A Bethlen Gábor Szövetség kiadásában e napokban jelent meg egy könyv Lechnitzky Gyula: A nemzeti géniusz cimmel, amely úgy irányára, mint céljára való tekintettel megérdemli a figyelmet. Bölcseleti munka, de a bölcseletnek azt az árnyalatát kultiválja, mely minden intelligens magyar ember érdeklődésére számíthat, annál inkább, mert nem mélyed el a filozófia legelvontabb kérdéseibe, hanem a nemzeti élet és nemzeti előhaladás erőit veszi bírálat alá. Úgyis mindnyájunk tudatában él, hogy politikus nemzet vagyunk, de még nem ébredtünk annak tudatára, hogy ez a politikus természetünk mit gyümölcsözhet a nemzeti érzés és nemzeti összetartás javára. Érezzük, tudjuk azt, hogy van mi bennünk alkotó tevékenység a nemzeti élet keretén belül, de annak tudatos sőt bölcseletileg meghatározott irányítása eleddig késett! Ép ezt a problémát tűzi ki Lechnitzky maga elé, amikor könyvével a nemzeti élet filozófiájába akar bevezetni és a nemzeti élet bölcseletét akarja előttünk feltárni. Régi csapásokon indul, de uj utakat keres. Gróf Széchényi, báró Eötvös, Pauler, Kornis Imre Sándor és a német, angol és francia nemzetbölcsészek eddigi eredményein épiti fel rendszerét. Kiindul a személyiség fogalmából, fejtegeti annak hivatását és rámutat arra, hogy a személyiségben van teremtő erő és képesség, amelynek legélénkebb és legértékesebb indítója a vallásos érzés. Ámde annak megállapítása, hogy az emberben nagyszerű teremtő képességek vannak és szunnyadnak, már önmagában rejti azt, hogy ezek az alkotó és teremtő erők csakis a közösségben és a közösség legideálisabb megjelenésében a nemzeti életben jutnak teljes érvényre. Ezeknek a nemzeti erőknek tárgyalása a könyv legerősebb és legszebb részletei A szrzö kiemeli a napi köztudatban már régen lappangó, de eddig bölcseletileg nem tisztázott eszméket, praecise meghatározza a nemzeti eszme, a nemzeti szellem és a nemzeti géniusz fogalmát és rámutat arra, hogyha a nemzeti egvségért küzdünk, tai magyar nemzeti kulturális fölényről beszélünk, mit kell alatta értenünk s mivel tudjuk azokat biztosítani. Oly kérdések, amelyekkel a jobb napilapok vezércikkei folvton folyvást foglalkoznak, amelyek már köz’uJatba átmentek, de amelyek mibenlétével eddig tisztában nem voltunk. Lechnitzky tárgyalása azonban nemcsak azért érdekes, mert a nemzet politikai életét bölcseleti szempontból vizsgálja és a köztudat felfogását mélyíteni szeretne, hanem leginkább azért, mert idealisztikus gondolatirányzatnak a fejtegetöje. Hogy pedig azzá lett, az mély vallásos meggyőződéséből magyarázható. Ä vallásosság befolyását a nemzeti életre, a vallásos érzelmeknek szerepét a nemzeti életben ed- dip smki sem fogta fel o»y mélven, mint 5 és senki nem mutatott rá teljes öntudatossággal azok irányítására úgy, mint ö. Az ő életböl- csesége a vallásos érzelmek által van megszentelve. S csak mert erre a megingathatlan alapra tudott helyezkedni, tudta az egyház szerepét a nemzeti élet keretén belül meghatározni, tud az egyéni, a szociális és a nemzetnevelői feladatokról világos képet adni. Lechnitzky élet- bölcseletc azt hangsúlyozza, hogy az életbölcselet csak nemzeti lehet s csak az önkéntes tevékeny odaadás a haza ügye iránt biztosíthatja a nemzet haladását, de csakis a vallásos teremtő szellem behatása alatt. Ha van újabb magyar könyv, amely a jövő fejlődés útjaira komolyan rámutat, amely a diadalmas teremtő élet erőforrásait feltárja, úgy a lutheránus Lechnitzky könyve az, azért ajánlom azt minden vallásosan érző magyar embernek. Dr. Tirtsch Gergely.