Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-20 / 8. szám
1927. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 61. Diana Mária, Jupiter Krisztus és allegória szimbolika helyett, amelyekben a német reformáció mély érzésű keresztyén vallásosságának semmi nyoma. A dúsgazdag kereskedő Fuggerek várai és palotái s a kényelmes városházák az ö templomai. Végül még egy rövid összehasonlítást a renaissance-nak a gótikához, a reformációhoz és a katholicizmusnoz való viszonyáról. A gótikával teljesen ellentétben van. Művészetének feláldozta a német lélek erejét, mélységét, kedélyi gazdagságát és főleg vallásossá gát. A reformációval bizonyos rokonságot mutat az eredetinek, az egyszerűnek, a hivatásos világinak s a tanszereinek hangsúlyozásában, amit a középkor elhanyagolt. A katholicizmus és annak római pápasága a renaissance legfőbb képviselője. Román antik jellegét főleg a jezsuiták kedvelték. Kraus ama megállapításával szemben, amely szerint a kath. mint egyetemes egyháznak nincs kimondott művészi stilja, mert az az összes sti- lokat foglalja magában, Preuss befejezésül találóan mondja: »A pápaság ugyan nemzetközinek vallja magát, de tényleg olasz, mert a reformáció óta csak olaszok ültek Szent Péter székén. S ugyanazt mondhatjuk a kalli. egyházról is, mint egészről. »Katho!ikus< akar lenni s tényleg mégis csak római és román.. Grausz művészettörténete találja el a valót a római egyház s a renaissance benső rokonságáról. Legalább a reformáció utáni római egyházra igazán talál ez a tudományos megállapítás. Dr. Szlávik Mátyás. Lelkészegyesület. (MELE.) Nagvtiszteletü Lelkész Urak! Kedves testvéreim! Országos Lelkészegyesiiktünk tavaszi konferenciájának ügyében fordulok Hozzátok testvéri kérő szóval. A székesfehérvári ev. Gyülekezet folyó évi január Q-iki közgyűléséből meleghangú meghívást intézett a MELÉ-hez, arra kérvén azt, hogy tavaszi konferenciáját az ő körében tartsa ez- idén, amely testvéri meghívást cn el is fogadtam s konferenciánkat oda fogom irányítani. A meghívó Gyülekezet mindnyájunk számára elszállásolásról és jutányos ellátásról is kíván gondoskodni. Azt szeretném, hogy ennek a konferen ciánknak egy időszerű kérdés: az egyházmentés kérdése lenne a vezérmotivuma, amely körül csopoitosulnának legalább az első napi előadások s annak részleteit világítanák meg. Ilyen részletkérdések lehetnének: harc a rever- zális, a szekták, a hitetlenség ellen stb. Nagyon kérek mindenkit, akinek e kérdésekre vonatkozóan valami mondanivalója van, mindnyájunk okulására dolgozza fel azt s hozza oda megfelelő előadás alakjában. Aminthogy kérek egyéb korszerű egyházi kérdésekről szóló előadásokat is. Luther-öltönyünk elkötelező erejénél fogva kérek mindenkit, aki ezt a komoly ruhát viseli, hogy jöjjön segítségemre konferenciánknak hivatásához méltó megrendezésében, hogv esetleg a nekünk kiosztott tálentomok elásva ne találtassanak. Az előadásokra való jelentkezéseket március hó 20-ig kérem. Pontosan, hogy a tárgy- sorozatot idejében állíthassam össze és küld- hessem szét. Kívánatos lenne, ha az előadásokat annak idején kéziratban is megkaphatnám, hogy azokat korreferenseknek is kiadhassam. Konferenciánkkal kapcsolatosan vallásosestélyt és ünnepi istentiszteletet is fogunk tartani. A konferenciát május első hetére szándékozom összehívni, mint amely időpontot a meghívó Gyülekezet is a legalkalmasabbnak találja a maga részére. Egyéb dolgokról később fogom a kedves Testvérekét tájékoztatni. Egyelőre csak az előadásokra való szives jelentkezéseket ké rém, maradván Nyíregyházán, 1927 február 10. szerető szolgatársuk: Paulik János, a MELE elnöke. Külföld Délamerika. A papizmus már nem fojtogatja olyan vasmarokkal Délamerikát, mint eddig. A vallásszabadság elve nagy győzelmet aratott tavaly, amikor Chile országban az állam és egyház különvált. A szeparáció felvétetett Brazília cs Chile alkotmányába. Uruguay és Argentina megszüntették diplomáciai összeköttetéseiket a Vatikánnal. Az állam és egyház uniója Délamerikának már csak kisobb országaiban áll fenn, amilyenek Peru, Bolivia, Colombia és Venezuela. A protestánsok által felállított iskolák mindenütt túlzsúfoltak. Még ott is, ahol a szülők ingyen küldhetnék gyermekeiket az állami iskolákba, szívesen megfizetik a piotestáns iskolák által követelt tandijat, annyira megbíznak ezek kiválóságában. A protestáns egyházak miss »ói munkájának eredményeképpen a közfigyelem rátereíődik ezeknek a korábban tisztán pápista országoknak erkölcsi betegségeire, amilyenek a lutri, a bikaviadalok, a törvénytelen és kitett gvermekeknek megdöbbentő nagy száma. A tár
