Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-20 / 8. szám

62. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. sadalom lelkiismeretének felébresztése az evan- géliom hirdetésére vihető vissza. A protestán­sok több helyen a lakosságnak elég tekintélyes százalékát képezik s befolyásuk messze túlszár­nyalja számarányukat. Ausztria. Becsben az egyházi és világi ha­tóságok jelenlétében ádvent első vasárnapján avatták fel a hatodik evangélikus templomot. Az uj templomhoz 8000 lélekből álló gyülekezet tartozik. Egyesült Államok. Lehet-e róm. kath. val­lási! polgár az Egyesült Államok elnöke? He­lyesebben mondva: lehetséges-e, hogy egy olyan polgár, aki hithü pápista, megtartja és meg­tartatja azt a sarkalatos állam törvényt, amely biztosítja valamennyi vallásnak szabadságát, s ugyanakkor megtartja a római katholikus egy­háznak az állam és egyház viszonyáról szóló ta­nát? Ez a kérdés foglalkoztatja most az ame­rikai protestánsokat, mert a legközelebbi elnök­választáson egy római katholikus jelölt akar fellépni demokrata-párti programmal. Lengyelország. A lengyelországi lutherá­nus egyházról Bursche főszuperintendens a kö­vetkezőket irja a Lutheran-ban: Az újonnan fel­támadt Lengyelországnak jelenleg körülbelüli 28 millió lakosa van. Ezek közül nem egészen egy­millió (3.őo/o) protestáns, köztük ötszázezer lu­theránus. A fennmaradó protestánsok egy ré­sze az unionált egyháznak, a korábbi porosz államegyháznak tagja. Körülbelül négyszáz- ezer kálvinista, baptista, methodista stb. Nekünk, lutheránusoknak Lengyelországban 123 gyülekezetünk és 105 lelkészünk van. Szá­munk tehát nem nagy és helyzetünk meglehe­tős nehéz, nem csak azért, mert elszórt cso­portokban lakunk (van olyan lelkész, akinek huszonöt gyülekezetét kell meglátogatni isten­tiszteletek tartása végett), nem is csupán azért, mert nincs elég lelkész, hanem azért is, mert számolnunk kell a római katholikus egyház túl­súlyával. A római egyháznak nagy befolyása van Lengyelországban és különös fanatizmus­sal foglal ellenünk állást, mint egyébként az egész világon. Van még egy oka is gyengeségünknek. A lengyelországi lutheránusok közül kb. 200.000 lengyel és kb. 300.000 német. Tudvalevőleg ez a két nemzet az utóbbi néhány év folyamán éles ellentétben áll egymással. A két nemzetnek ezen egyenetlenkedése a lengyelországi luthe- lánus egyház életében is mutatkozik és sokat szenvedünk miatta. A helyzet azonban ma már mégis jobb, mint néhány év előtt volt, amikor is úgy látszott, hogy egyházunk lengyel-luthe- lánus és német-lutheránus részekre fog osz­tani. De azért ma is megvannak és éreztetik kellemetlen hatásukat. Legfontosabb problémánk a szakadás megakadályozása. Egyházunkat úgy l eli kormányozni, hogy a közös vallásos hit- olvek legyőzzék a nemzeti különbségekét. A kü­lönválást mindegyik rész megjsinylené és a len­gyelországi lutheranizmust nagy csapás érné. A római katholikus egyház örülne ennek a kü­lönválásnak. A reformáció idejében, amikor az evangéliomi egyházak egymással meghasonlot- tak, a római katholikusoic győzedelmeskedtek. Isten őrizz, hogy ez még egyszer bekövetkez­zék ! Örvendetes jelenség, hogy lelkészeink száma az utolsó néhány év alatt tekintélyesen meg­növekedett. A háború befejezésekor, 1919-ben csak hatvan lelkészünk volt. Ma számuk 105. Október hónapban húsz uj theológus vétetett fel fakultásunkra. Ez annak köszönhető, hogy a varsói egyetemen 1920-ban tbeológiai fakul­tás létesült, amelyet az állam tart fenn. A fa­kultásnak jelenleg hatvannégy hallgatója van, akik között természetesen néhány református vallásu is van. Amikor a lengyelországi lutheránus egyház helyzetét vizsgáljuk, két dolgot kell szem előtt tartani: az államkormány barátságos indulattal viseltetik irányunkban és általában véve a len­gyel köztársaság alkotmányának fundamentális cikkei szerint jár el. Az alkotmány 113. cik­kelye azt mondja: »Minden az állam által el­ismert vallásos társaságnak megvan a joga ahhoz, hogy közös és nyilvános istentisztelete­ket tartson, belügyeit függetlenül intézze, ingó és ingatlan tulajdonnal bírjon, szerezzen és ke­zeljen.« A 115. cikkely pedig azt mondja: »A vallási kisebbségek egyházai és más törvénye­sen elismert vallásos társaságok saját törvé­nyeik szerint kormányozhatok s ezen törvények approbációját az állam nem tagadhatja meg, ha törvénytelen intézkedések nincsenek bennük!. Az államnak ezen egyházakhoz és felekezetiéhez való viszonyát a törvényhozás fogja szabá­lyozni, miután törvényes képviselőikkel megál­lapodás jött létre.« Ellenben a lengyel nép, a tornai katholikus egyház, különösen pedig a magas klérus igen hatalmas befolyása követ­keztében, nagyrészt nem barátságos. A fanatiz­must egyre szítják és nagymérvű a türelmetlen­ség. Azonban Isten segítségével megálljuk he­lyünket, ha hivek maradunk az igazsághoz. A lengyelországi lutheránus egyház szilárd luthe­ránus alapon áll. A Bibliában hitünknek és éle­tünknek egyetlen szabályát és zsinórmértékét ismeri el és elfogadja az evang.-lutheránus egy­háznak minden hitvallását. A liberalizmus alig ismeretes nálunk, még a theológiai fakultáson sem. Tántorithatatlanul akarunk ragaszkodni a pozitív lutheránizmushoz, mert szilárdan meg vagyunk győződve, hogy csak ezen az utón bírunk ellentállni a lengyelországi római katho­likus egyház hatalmi túlsúlyának. Kérjük hit- testvéreinket a világ minden tájékán, hogy kö­nyörögjenek Istenhez a mi drága lengyelországi lutheránus egyházunkért, amely olyan nehez nyomás alatt áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom