Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-10 / 28. szám
1927. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 219. I—V. koqDÓtlék 25 évi szolgádat után évi 700 a. k. A hivatkozott 1913. évi 38. t.-c. 3. §. szerint "a korpótlékra igénvt adó lelkészi szolgálat a magasabb lelkészi képesítés fennforgásának feltétele mellett a lelkészség (helyi káplánság) elfoglalása napjától kezdve számit. A magasabb képesítés birtokában segédlelkészi vagy hitoktatói minőségben töltött idő 5 éven felüli részének fél tartama a korpótlék szempontjából beszámítandó.« A fent megirt ezen teljes összegű korpótlékban azonban csak kongruás, illetve az 1.000 aranykoronát meg nem haladó tiszta jövedelemmel biró lelkészek korpótlék címén a következő járandóságokat kaphatják: I. korpótlékképpen a tiszta jövedelmüket 2.000 a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50°o-át. I—II. korpótlékképpen a tiszta jövedelmüket 2.4(H) a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50^0-át. I—III. korpótlékképpen a tiszta jövedelmüket 2.000 a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50%-át. 1—IV. korpótlékképpen a tiszta jövedelmüket 2.800 a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50o0-át. I—V. korpótlékképpcn a tiszta jövedelmüket 3.000 a. k.-ra kiegészítő korpótlék államsegély 50%-át. A hivatkozott törvénycikk 4. §-ának első bekezdése második felében erre vonatkozólag azt mondja: »az a lelkész, akinek jövedelme évi 16(H) K-t meghalad, korpótlék címén mindenkor csakis oly összegre tarthat igényt, amennyi a korpótlékkal együtt őt megillető évi összjövedelemből hiányzik.« Ha az évi összjövedelem a 3000 K-t eléri, a lelkész korpótlékra nem jogosult. A törvénycikk 10. §-a szerint az 1913. évi január hó 1-et megelőző szolgálati időből legfeljebb 10 évet lehet korpótlék szempontjából beszámítani. E szerint az V. korpótlék, amely 25 évi szolgálat után esedékes, csak 1928. évi január hó 1-től kezdődőleg lép életbe. Ennélfogva a folyó évi julius-december hónapokra a 25, vagy annál több évi korpótlékra igényt adó szolgálattal biró lelkészek részére is csak az I—-IV. korpótlék folyósítható. A korpótlékösszegek havonként a postatakarékpénztár utján utalványoztatnak. A julius havi utalványozás már megtörtént. A korpótlékra igényjogosultként bejelentett lelkészek kor- pótlékjárandóságainak személyenkénti megállapítása, illetve a megállapítás közelebbi adatai munkálatban vannak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. Mihelyt a munkáitok befejezést nyernek, rendelkezésre bocsáttatnak. Addig tehát minden esetleges rekrimináció időelőtti volna. N. . Segítség! Megvallom Önnek: a legprimitivebb élet- szükségletemet sem tudom fedezni.« így olvasható ez a »Magyarság« napilap junius 19-i, vasárnapi számában. S akit a lap egy interjú révén igy megszólaltat, az Masznyik Endre dr., az Uj-Testámentum magyarra, érthető, ékes magyar nyelvre átültetője! Egy 70 éves aggastyán, aki régebben egyaránt erélyesen szállt szembe a Felvidéken úgy a pánszlávizmussal, mint a pángermánizmussa1, aki sziv- vel-lélekkel terjesztette a magyar kultúrát s aki értékes művek tekintélyes számával gyarapította a magyar irodalmat, ismert szerénységében igy szólal meg a nagy nyilvánosság előtt: mily nagy lehet az ó szegénysége! S mily nagy lehet, — joggal - keserűsége, hogy éppen ó ily vallomásra volt képes. S ez még nem is minden. Van e feljajdulásnak még folytatása is. Nem kevésbbé keserű a bevezetéskép bemutatottnál. Társadalmi életet nem tudok élni nagy szegénységemben, tudományos lapokat sem járathatok, pedig mennyire életszükséglet volt ez nekem mindig. Hogy egy klasszikus színházi előadásra sem telik, az ezek után csak természetes. Hol vagytok hát szeretett hittestvéreim az Evangéliumban, kiket az isteni kegyelem, — ah, hisz Isten utjai kifürkészhetetlenek —, jó javadalomhoz, vagyonhoz juttatott? Halljátok meg ezt a keserű panaszt, mely egyúttal kemény vád is! Ti, kik, hála az isteni gondviselésnek, nem tudjátok azt, hogy mi az, egv kultur- embernek, mikor 'legprimitívebb életszükségletét« sem tudja kielégíteni. Segítsetek! S halljátok meg. hogy dr. Masznyik Endre életének vagy 35 évét szentelte az Evangélium lefordításának. Oly rengeteg előtanulmányt kellett végeznie, inig kezünkbe adhatta érthető, zengze- tes magyar nyelven a »Könyvek-Könyvét«. Segítsetek egv értékes emberünk alkonyát elviselhetőbbé tenni, kinek megtakarított pénzecskéje, mint oly sok másé, elúszott az á'lam által »garantált« hadikötvényeken. Hisz van még hál Istennek e csonka Hazában is még jó néhány jómódú evangélikus. Bátorítsuk és segítsük hozzá dr. Masznyik Endrét az általa szomjuhozott tudományos folyóiratokhoz s egyéb életörömhöz. Jól tudom, hogy készül egy Masznyik jubileumi ünnepély. De ne várjunk addigra. Az idő eljár s a nélkülözőnek kétszerte hosszúak a napok. Dr. Masznyik Endre nem kér. Dehogy is kérne. De mi ne hagyjuk ezt a vádat némán elhangzani. Segítsünk! Segítsünk, még hozzá az ügyhöz méltóan: névtelenül. Ne várjunk köszönetét senkitől. Legkevésbbé dr. Masznyik Endrétől, mert ő már rég mcgszo’gálta, mikor az igazán első magyar Bibliát adta kezünkbe. Marió Kornél.
