Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-31 / 31. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. 254. mond el, hogy nemcsak a győri híveknek, de általában más egyházközség hiveinek is hasz­not hajtó azoknak elolvasás!. Az egyébként is gazdag tartalmú 58 oldalas Évkönyv tartalomjegyzéke 15 címlet alatt so­rolja fel az egyházközség beléletében felmerült mindazon mozzanatokat, melyek az utókor szá­mára megörökitésre tarthatnak számot. így nincs az egyházi életnek olyan megnyil­vánulása, amely elkerülte volna a lelkész-szer­kesztő gondos figyelmét. Végig lapozva az Év­könyvet, azt a benyomást nyerjük, hogy egy mindenképpen virágzó, élő hittel, evangélikus öntudattal ékes, áldozatra kész gyülekezetnek a képe áll előttünk. Az Évkönyv bevezető cikken »V i s s z api l- lantás — célkitűzés címet viseli Pálmai Lajos tollából. Ez a közlemény különösen érté­kes része a füzetnek, amely megérdemelné, hogy egész terjedelmében ide iktassuk. Vannak a hit­élet mikénti előmozdítására vonatkozólag olyan megállapításai, amelyek ha megszivlelésre talál­nának, a tespedés ismeretlen fogalom volna a hitközségek életében. Hogy miként volna lehetséges a mai hit­élet hiányosságát eltüntetni és uj, a Krisztus­ban megrestaurált hitéletet teremteni? — erre vonatkozó felfogását klasszikus tömörségű me­morandumban fejti ki, amelyet lelkipásztori lel­kiismeretének aggódó érzésével és sürgőssé- ségének hangoztatásával ajánl megszivlelésül egyházközsége vezetőinek és hiveinek jóakaró figyelmébe. Erre vonatkozik az a fentebbi mon­dásom, hogy haszonnal járna elolvasása min­den evangélikus hivő részére. Az 1926. év egyházi eseményei« cím­let alatt ugyancsak a szerkesztő-lelkész felsorolja azokat a fontosabb mozzanatokat, amelyek a gyülekezet beléletében felmerültek. Kegyelete« szavakat szentel az egyhkg. elhunyt előkelősé­geinek: dr. Fischer Gyula felügyelő, dr. Barcza Dezső gyük főügyész, Jalsovitzky Lajos és Horváth Pál s. lelkész, hitoktató emlékének, -r- Majd a halálozás és lemondás, illetőleg eltávozás folytán megüresedett állások betöltéséről s ezzel kapcsolatban Weltler Já­nos és N i ed e r 1 a n d Vilmos tanítók megvá­lasztásáról szól. Felemlíti, hogy a gyülekezet az elmúlt év­ben nagyszabású uj orgonát szerzett be Isten dicsőségére 378 milló koronáért. A művészi hangszer méltó büszkesége a győri gyülekezet­nek. És méltán, mert alig van olyan templomunk, ?melyben ilyen fönséges hangszer kíséretében szállna az ének a Magasságok felé. A 34 re­giszteres, 3 manuálos, külső arányaiban és de­korativ kiképzésben is meglepően szép orgonát pl Angszter-Testvérek pécsi országos hírű cég építette művészi tökéletességgel. Az orgonát 1926. október 24-én avatta fel s adta át rendel­tetésének K a p i Béla püspök fölemelő ünnep keretében. Korszakalkotó s a hívek áldozatkészségét di­csérő elhatározása volt a gyülekezetnek a Dia- konisszaképző-intézet szervezése. Az intézet 1926 szeptember 1-vel nyittatott meg hat diakonissza növendékkel. Ezzel a győri egyházközség nem­csak a maga belmissziói életébe s az egyház szo­ciális feladataira állít be megfelelő evangélikus szellemben működő munkásokat, hanem az egye­temes egyháznak is tesz eléggé meg nem be­csülhető szolgálatot. — Örvendetes jelenség, hogy a hívek áldozatkészsége részint készpénz­ben, részint természetbe^ adományokban mil­liókat kitevő adományokkal járult az intézet fenntartásához. Az anyakönyvi adatok szerint az egyházköz­ség területén az 1926. évben született 109 gyer­mek; meghaltak 86-an. Házasságot kötött 44 pár. Konfirmáltatott 111 gyermek. Úrvacsorával éltek 2200-an. A vegyesházasságoknál a gyer­mekek vallásáról való megegyezések nem mu­tatnak veszteséget. A felekezeti viszonyok bé- kességesek. Figyelmet érdemelnek a gyü'ektzet keb íz­ben tartottt gyermekistent 1 sz i eletek, biblia-órák, továbbképző (ism.) iskola, szülői értekezletek, belmissziói vallásos esték, hazafias és egyházias jellegű szinielőadások, orgonahangversenyek.— Elemi népiskolája ezidőszerint 10 tanerős. A háború előtti létszám 12 volt. Az egyházközség az elmúlt évben több ár­vát, kiskorú és felnőtt szegényt segélyezett 9 milliót meghaladó összeggel. A pezsgő gyülekezeti élet ismertetéséül ide jegyezzük, hogy van az egyházközségnek vi­rágzó ifjúsági egyesülete, diákszövetsége, kü­lön gyámintézete, templomi és temetési ének­kara. Itt említjük meg, hogy a templomi hang­versenyeket Fodor Kálmán egyházi karnagy rendezi, amelyeken más felekezetekhez tarto­zók is részt szoktak venni. Ugyancsak ő vezeti az iskolai és templomi vegyeskarokat. Az egy­házi vegyeskart Fodor K. oly magas nívóra emelte, hogy Győr város fejlett zenei életében is nevezetes tényező lett. A gyű 1 ekezet népisko 1 á;áról W e 111 e r Já­nos igazgató, a Szeretetház működéséről H u­ber Etelka vezető diakonissza-nővér, az Ifjú­sági Egyesület munkálkodásáról Bandi Ferenc az egyesület fiúosztályának elnöke, a Diákszö­vetség működéséről Lukács István hitoktató számol be. Az egyházközség 1926. évi vagyonmérlege: 1.015,995 P 04 fillérrel zárul. Az Évkönyv »Adakozási és jótékonysági« fejezete olyan tekintélyes összegeket tüntet fel, amelyeknek olvasására önkéntelen felkiáltunk: Csonka-Magyarország megkisebbedett számú evangélikusai: le a kalappd a győri gyülekezet előtt! Azon gyülekezet előtt, amely dicsőséges múltjában hordja Ígéretes jövőjét. Megtalálható még az évkönyvben az egy­házközség tisztikarának és bizottságainak név­sora; továbbá külön fejezetben dr. Bászéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom