Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-15 / 20. szám
154. EVANGÉLIKUSOK. LAPJA 192? alakitó tényezője az egyház. Éppen olyan nyilvánvaló az is, hogy az apostol tanítása szerint az egyház nem önálló olyan értelemben, mintha akár ő maga, akár tagjai beérhetnék a saját tökéletességük boldog és öntelt szemléletével. Nem! Nem nyugodhatik meg mindaddig, amig nem lészen új ég és új föld. Az egyház is, az egyháztag is zsenge, kezdet, a termés eleje. Sőt: áldozat. Az apostol szavaiból kiserken a vér: a mártírok vére. S ez a vér nem aratás, hanem vetés. & székesfehérvári konferencia. Az egyetemes lelkészegyesület idei nyári konferenciáját Paulik János elnöklete alatt május hó 3—6 napjain Székesfehérvárott tartotta. A konferencia, amelyen Kapi Béla és Kiss István püspökök is résztvettek, nem volt olyan népes, mint a tavalyi. Mindössze ötvennyolc lelkész jelent meg. A vendégeket a pilyaudvaron Köhler Jenő törvényszéki tanácselnök fogadta. A konferencia résztvevői tulnyomólag magánházaknál nyertek elszállásolást. Az egyházközség buzgó felügyelőjének, Weichardt Waldemár pénzügyi főtanácsosnak, a rendezőségnek, a vendég áló szives házigazdáknak és a vá óinak őszinte hála és köszönet fáradozásukért és szeretetükért. Harmatíikán, kedden este a konferenciának megérkezett tagjai közös vacsorára gyülekeztek össze. A vacsorán megjelent nagymegyeri vitéz Raics Károly altábornagy, a honvédség protestáns egyházi szervezetének főgondnoka (aki a konferenciákon is résztvett) és Lózsa Jenő ezredes, csendőrkerü éti parancsnok is. A megjelent konferenciatagokat Javorniczky Dezső javitóintézeti családfő üdvözölte. Szerdán reggel nyolc órakor a konferencia tagjai a református templomban gyülekeztek össze; a református lelkészegyesület képviseletében ott volt Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár és Miklós Géza székesfehérvári ref. lelkész. Urvacsorai beszédet Kiss István püspök mondott, ugyancsak ő, valamint Paulik János elnök szolgáltatták ki az Úrvacsorát az evangélikus és református híveknek. Az istentisztelet után a tagok az Uránia termébe mentek, ahol a Jövel Szentlélek eléneklése után Paulik János mondotta el elnöki megnyitóját. Az elnöki megnyitó után az Orle nevében Csikesz Sándor, a mezőföldi református egyházmegye és a székesfehérvári ref. gyülekezet nevében Miklós Géza ref. lelkész, illetve Lipcsey Lajos h. polgár- mester, ez utóbbi egyúttal a város nevében is, a székesfehérvári gyülekezet nevében Hoffer János üdvözölték a konferenciát. Az elnök megköszönte az üdvözléseket. Indítványozta, hogy Prohászka Ottokár sírjára helyezzen a MELE koszorút, amely indítványt a konferencia el is fogadott és egy kiküldött bizottság vitte ki a koszorút a lángbuzgalmu római katholikus püspök sírjára. Majd méltatta dr. Masznyik Endrének érdemeit, s javaslatára a konferencia elhatározta, hogy a kiváló tudós és bibliaforditó 70 éves jubileuma alkalmával rendezendő ünnepélyen a MELE magát képviseltetni fogja. Bokor Imre vezérigazgató, a jubileumi ünnepélyt rendező bizottság igazgatója szintén felhívta a konferencia figyelmét az ünnepélyre és annak az akciónak támogatására, amely az agg tudósnak házat akar szerezni. Ezek után Kapi Béla püspök tartott nagyszabású előadást A belmissziói munka és annak jelentősége címen. Ugyancsak a délelőtt folyamán tartotta meg felolvasását a szekták elleni védekezésről Gerencsér Zsigmond neinescsói lelkész. Délután Mo’itorisz János oslffyasszony- fai lelkész olvasott fel a reverzálisról. A tárgyhoz sokan szóltak hozzá, s végül is a konferencia elhatározta, hogy az egyetemes egyházhoz felir egyházvédelmi szabályzat érdekében, s átír az Orle hoz is, olyan értelemben, hogy a két protestáns egyház tagijai egymástól ne kérjenek és ne fogadjanak el reverzálist. Este 6 órakor a zsúfolásig megtelt református templomban vallásos estély volt, amelynek során a Városi Dalárda Országh Tivadar karnagy vezetése mellett Noszeda: A nagy magyar télben és Wagner: Zarándokok kara c. énekszámokat adta elő; Beck Bözsi templomi énekművésznő Hiller: Ima és Rubinstein: A könny c. énekeket énekelte Bobory Mária zenetanárnő harmónium-kisérete mellett. Kapi Béla püspök a két édesanyáról (a haza és az anyaszent egyház) tartott előadást. Sz. Nagy Lajos esperes költeményeiből olvasott fel. Az ünnepély minden részében kitünően sikerült. A vacsorán több felköszöntő hangzott el. Különösen mély hatást keltettek vitéz Raics Károly altábornagy szavai. A csütörtöki konferencia-nap dr. Mohácsy Lajos marcalgergelyi lelkész irásmagyarázatávail (És. 40, 1. 2.) vette kezdetét. Utána dr. Händel Vilmos debreceni egyetemi tanár tartott magas- szinvonalu előadást Részletek az állam és egyház hatásköri vitájából címen. Az államnak és egyháznak egymáshoz való viszonyát illetően három nagyszabású rendszert különböztet meg: 1. az államegyházi rendszer, 2. a bevett és elismert felekezetek rendszere, 3. a teljes egyházszabadság rendszere. Ezen alkalomból a második, magyarországi rendszert ismertette részletesen. Ismertetésében II. József türelmi rendeletéből indult ki, amelyben érdekes próbáját láthatjuk annak, hogy meddig nem szabad az államnak elmennie. A »jura in sacris« az egyházat illeti, a »jura circa sacra« az államot. Igen értékes volt az előadásnak az a része is, amelyben arról szólt, hogy mikor tekinthető az egyházfejlődés szabályszerűnek, ami különösen vagyonjogi tekintetben rendkívül fontos. Az