Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-24 / 17. szám
Kelenföldi Evang. leik. hivatal IM Villanyi-ut 1. Budapest 1927. április 24. 17. szám. tvuNbtuKUSOK LAPJA Snrkasztiséi: LÉBÉNT (Mosen ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. ov. konvent-iplilot. «alia: I LUTHER-SZÖVETSÉG. PastatakarMpinztárlcstkhszámli: 1290. Alapította: DR. RJJFFBY SÉNDOR püspök. Siirk.uHfitl lelete. NÉMETH KÁROLY «pere*. Megjelenik hetenként eevszsr. vasárnap. Előfizetési ir: Egész évre 6 P. 40 fill., léiéire 3 P. 20 fill., negyedévre t P. 60 IHI„ Eüt szíri IS fill. Hirdetési árak meeegyezés szerint. Az uj erő. „Az ő parancsolatai nem nehezek, mórt mindaz, ami az istentől született, legyösi a világot, és ss a győzöd elem, amely legyőzi a világot, a mi hitünk.“ I. JAn. 5, 3, 4. Jézus arra tanit, hogy nézzük a vetést, amint magától nő, nézzük a liliomokat, milyen gyönyörű ruhába öltözködnek, nézzük az égi madarakat, mimódon táplálkoznak. Az Isten gondot visel, tehát ne aggodalmaskodjunk. Az élet tehát nem nehéz. Miért is volna nehéz? Az élők az életre vannak teremtve, s a madár- nsk nem eshetik nehezére a repülés, a szarvasnak a futás, a virágnak az illatozás. , Igaz. De másfelől igaz az is, hogy az élet nehéz. Van benne sok küzdelem, tragédia, halál. Hány százezer magot termel a növény, hogy néhány példányban tovább élhessen! A szarvas nem a tigris elől menekülve tanulta-e meg a futást? Minden életre száz ellenség leselkedik. A természeti erők nagy tékozlása tudja csak fenntartani az életet. Az élet nehéz. Manapság tudomány, filozófia, irodalom nagy egyoldalúsággal beszél az élet nehézségeiről, a létért való küzdelemről. Mindakét nézet igaz. és mindakét nézet megvan az evangéliomban. Azt mondja az apostol, hogy Istennek parancsolatai nem nehezek. Természetes, hogy nem. Istennek törvénye az élet törvénye. Hogy az Isten képére teremtett, halhatatlan lélekkel felruházott ember gyönyörködik az Urnák törvényében és azon elmélkedik éjjel és nappal, az éppen olyan természetes, mint hogy a liliom kivirágzik s a mandolapa- gonyban tavasszal turbékol a vadgalamb. Jézus, a tökéletes és valóságps ember, sohasem vesztette el kapcsolatát az örökkévalósággal, s mint ó maga mondá, eledele volt a mennyei Atya akaratának teljesítése. Élete, telítve volt szellemiséggel, mint a tavaszi kerten átsuhanó szellő, illatárral. és mégis, Jézus a Fájdalmak Embere volt. A szenvedések kel) hét, ame'ynek eltávolításáért vérverejtékezve könyőrgött, ki kellett ürítenie fenékig. Isten kinyilatkoztatta felőle, hogy gyönyörködik benne s mégis úgy látszik Istentől és emberektől elhagyatva halt meg, két lator közt, keresztfán. és az apostol is beszél egy világról, amelyet le kell győzni. Azt is irja, hogy az egész világ a gonoszságban vesztegel. A Szentirás szerint is van tehát itt kereszt, küzdelem, árnyék, bojtorján, tövis, könny, verejték; szoros kapu, keskeny ut, iga, teher, por, szenny. Ezeknek az ellenmondásoknak megoldása egy magasabb sikban keresendő. Az apostol azt mondja: »a mi hitünk.« És azt is mondja: »mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született.« Az uj erő, amely magasabb síkba emeli lelkünket, szellemvilágunkat, életünket, örömünket és vereségeinket: a hit és a szeretet. Mindenki, akinek szivében szeretet lakozik, tudja, hogy a szeretet megkönnyíti a küzdelmet. Nehéz az a teher, amelyet szeretet nélkül kell hordoznunk, sőt esetleg irigységgel vagy gyűlölettel eltelve azok iránt, akik véleményünk szerint a maguk terhét is reánk rakták. Egy kis lány egy majdnem akkora fiúcskát vitt a karján, mint önmaga. Azt mondja neki egy ember: »Nagy már neked az a gyerek!« Feleli a kislány: »Nem a! az öcsém!« A szeretet örül, ha alkalma nyílik terhet hordozni. Hogyan jut összeköttetésbe a szeretet a hittel? Mert mai epistolánk a szeretetról jut el a hit magasztalására. Azt is megmondja ugyanaz a János apostol: »Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta.« A Jézus Krisztusba, mint Isten szeretetének bizonyságába vetett hit az, ami meggyőz bennünket Istennek szeretetéről. És a teremtett világban ez a hit, amely Isten megtapasztalt szeretetéből ered és
