Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-07 / 45. szám
360 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. tál ékhiányt teljesen sajátjukból fedezhessék. Esetleg létesítsen az egyetemes nyugdíjintézet, mint testület, egy keresztyén és valóban magyar biztositó intézettel előnyös megállapodást nyug- dijpótló biztosításra vonatkozólag, hogy a tagok előnyös díjtételekkel tudják a szükségletüket fedezni. Debrecenben a Gyámintézet közgyűlésén. Aki e hó 23-án az ország bármelyik részéből Debrecen felé utazott, ha nyitott szemmel nézte az utazóközönséget' és hallgatta a beszélgetéseket, megállapíthatta, hogy valami rendkívüli dolog lehet készülőben. Mert valahogy egész más publikum töltötte meg a vonatot és más volt a beszélgetés témája, mint különben. A feketébe öltözött férfiaknak nemcsak a ruhája, de a társalgási tónusa is ünnepélyes. Nem drasztikus tréfákat suttogtak és nem is üzleti témákról hangoskodtak, másról folyt a beszélgetés: egyházról, hitéletről, erkölcsi feladatokról, egyszóval istenes dolgokról. Debrecen képe megfelelt a kérdésre, mi van készülőben. Vasárnap reggelre ünnepi díszt öltött Debrecen városa. Amikor megkondultak a kálvinista nagytemplom harangjai, a város minden részéből iskolás gyermekek, leventék és ifjúsági egyesületek beláthatatlan, hosszú sorai igyekeztek á Fő-ucca felé virágdísszel, lobogó zászlókkal. A nagytemplom kitárt kapuin át csak úgy tolongott a hívőknek, kicsinyeiknek és nagyoknak, megszámlálhatatlan sokasága az istenházába, ahová mintegy 2500 presbiter gyűlt egybe, hogy mielőtt megalakítaná az Országos Presbiter-Szövetséget, ünnepi istentiszteletet tartson. Ugyanekkor élénk volt a kis lutheránus templom tája is, amelynek kapubejárata és belseje virágdíszt öltött. Az Egyetemes Gyámintézel: Debrecenbe gyűlt vezetőit és tagjait várta a templom falai közé. Már szombaton délután kedves esemény színhelye volt a debreceni evangélikus templom. Vidovszky Kálmán, békéscsabai vallástanár, a nagy gyermekbarát, a gyermeklélek kiváló ismerője, intézett megkapó prédikációt a kicsinyekhez, akiket szülőik és testvéreik is elkísértek teljes számban a gyermekistentiszteletre. A gyermekek ünnepélyét a Gyámintézet központi választmányának ülése követte, amelyen a közgyűlés egész anyaga előzetes megvitatás tárgyát képezte. A vasúti vendéglőben tartott közös vacsora zárta be a napot. A vasárnapi közgyűlést ünnepi istentisztelet előzte meg, amelyen Farkas Győző helyi lelkész, oltári szolgálata után Szüts Gábor kelenföldi lelkész, volt a prédikátor. Beszédének alapigéjét ez a bibliai mondás képezte: »Tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat.« A prédikáció nyomtatásban is meg fog jelenni. Akit érdekel a Gyámintézet munkája és kell, hogy mindenkit érdekeljen, és aki igazán épületes perceket akar szerezni magának, el ne mulassza ezt a prédikációt megvenni és lélekkel, sokszor átolvasni. Mély indultsággal, feszült figyelemmel hallgatta Szüts igehirdetését az ünneplő gyülekezet és szent elhatározások születtek meg hatása alatt a lelkekben. Ez az ihletett egyházi szónok sok buzgó munkást szerzett abban az órában a Gyámintézetnek, és sokakban felkeltette a misszió ügye iránti érdeklődést, lelkesedést és a munkálkodni akarás készségét. Az istentisztelet művészi orgonajátékát Elefánthy karnagy látta el. Az ünnepi közgyűlés következett. Báró Feilitzsch Berthold, a Gyámintézet világi elnöke, élénk érdeklődéssel és tetszéssel fogadott megnyitójában bővebben foglalkozott a Gusztáv Adolf Egylet düsseldorfi közgyűlésével, amelyen Ziermann egyházi elnökkel együtt képviselte a Gyámintézetet. A Gusztáv Adolf Egylet nagyarányú munkája mélységes benyomást gyakorolt reá és szeretné, ha annak példáján a mi gyámintézetünk is fokozott munkára buzdulna. — Azt a benyomást nyerhette mindenki, hogy a Gyámintézet elnökségének kezében jó kézben van a Gyámintézet kormány- rudja, mert a leghelyesebb irányba tereli annak célkitűzését és munkáját. A megnyitó után Geduly Henrik püspök, mint az egyetemes egyház egyházi elnöke, az egyetemes egyház nevében üdvözölte a Gyám- intézetet, mint amely a nagyobbaknak és erősebbeknek a kisebbekkel és gyengébbekkel való testvéri együttérzését és szolidaritását dokumentálja s igy az élő testet öltött szeretetnek a képviselője evangélikus egyházunkban. Farkas Győző a gyülekezet üdvözletét tolmácsolta, amelyben hangsúlyozta, hogy a debreceni templom falai a Gyámintézet munkájának beszédes bizonyságai. Az egykori támogatás fejében most átnyújtja a Gyámintézet vezetőségének a hála virágait azzal a kéréssel, hogy ha majd rövidesen eljön az uj tornyos templom álma megvalósításának ideje, gondoljanak újból Debrecenre. Ziermann Lajos, egyházi elnök, adatokban és gondolatokban gazdag jelentése megérdemli, hogy azzal e lap külön foglalkozzék, miért is belőle ezúttal csak annyit említünk meg, hogy óvja az egyházakat könnyelmű építkezésektől és jelenti, hogy a külföldi segélyekkel együtt körülbelül 650 millió koronát osztott szét a Gyám- intézet. (A nagy szeretetadományt Gyula kapta.) A közgyűlést, amelynek határozatairól az elnöki jelentéssel kapcsolatban fog e lap bővebben beszámolni, társasebéd követte, amelyen Ziermann Lajos a kormányzóra, dr. Haendel Vilmos, egyházközségi felügyelő az elnökségre, Kiss István
