Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-31 / 44. szám

1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 351. got arra, hogy a vallásos iskolák, mint ilyenek, kiemelkedjenek az égi piedesztálra fektetett ta­nításukkal, mint a mumiaporos Egyiptomban a gúlák, hogy mementóként figyelmeztessék a buddhizmus baeillusátó! megfertőzött, Nirvá­nába siető élőket, életrekeltvén az optimista ösz­tönt, megadják a hazának Berzsenyi kívánta tá­maszát és talpkövét. (A magyarokhoz...) Két ut van előttünk! Vagy szorosan ragaszkodunk, mint eddig az óratervhez s akkor csődöt mond a vallásos nevelés-tanítás, vagy a régi utakon járva, tanításunk a vallásos-erkölcsös szellem lengi át s ez lesz a tengely. Hibáztatva volt vallásos-nevelői eljárásunk eddig is, gyengének, fogyatékosnak lett bélyegezve a hitoktatás, mely sem anyagánál, sem módszerénél fogva nem ragadja meg a lelket, a lélcképitést nem segíti elő. (L. Paulik: A hitoktatás reformja.) Komo­lyabban kell tehát vennünk a vallást, a keresz- tyénséget, ünnepeit, vallásos gyakorlatait s meg­nyitni a szivet s befogadni krisztust tanításai­val, mint ahogy ezt Paulik: »Egy szebb jövő utjai« cim alatt egybegyüjtött egyházi remek- beszédeiben oly megkapó erővel Írja, Jeremiás­tól vett alapige alapján. És valóban, ha a jövő utjain nemesen akarunk haladni, úgy Jeremiás prófétával álljunk az utakon és szétnézvén, kér­dezősködjünk a régi ösvények felöl. Ilyen régi ösvény, melyen a régi, igazi cv. iskolák mes­terei (mert valóban mesterek voltak, a tanítás­nak, a nevelésnek a szó legszorosabb értelmé­ben vett mesterei) haladtak* volt: az egykönyv- nek, az énekcskönyv, vagy az ujtestamentum megbecsülése, a vallásos beszéd- és értelem­gyakorlat kultiválása, a szentirási mondások em­lítése, a házi-istentiszteletekben résztvevés. A mi népünk »egykönyvü« volt, de ez az egy- könyv, — nevezték légyen Tranosciusnak, vagy bibliának stb. —, mint avult lapjai és a mes­tergerenda bizonyította: megbecsülésben része­sült. Nekünk is a mai sok könyvről az egy- könyvre kell vezetnünk az ifjúságot, ha a jövő, a szebb jövendő utaira akarjuk terelni s a lel­ket fölemelni, a szivet megnyitni. És ha az meg­lesz, akkor, Niemayer berlini orvos-pedagógus szavaival élve, nem csinálunk könyvekkel ter­helt szamarakat, kik a legelső alkalommal ott­hagyják az iskolával együtt, hanem oly »egy- könyv«-szeretöket, milyen volt Vörösmarty anyja, mely szeretetnek valóságos apotheozisét vesszük »A szegény asszony könyvé«-ben. Mu­tassunk mi is lelkirózsákat a mi , Rózsáskert«- iinkben, melyet, ha meg is felez tulajdonosa, mi­ként a nagyasszony a jó Sárával, — mégsem fél, de egész szívvel fog imádkozni. Ilyen egész szivüekre van szüksége egyházunknak, milye­nek veteményes kertjében nevekedtek, hol nem meghatározott órákban ébresztették, fejlesztet­ték a vallásos ösztönt, hanem szüntelenül ébren- tartották, ápolták, hogy a családi szentélyben ily ápolókat adhassanak, kik egyik kezükkel fog­ták az Ur kezét, másikkal dolgoztak: munkából és hitből éltek. Igaz ember hitből él. (Luther.) EGYESÜLETI ÉLET. Lelkészegyesület. (MELE) Meghívó. A Magyar Honi Evangélikus Lelkész-egyesület 1926 november 10-én d. e. 9 órai kezdettel Budapesten a pesti ev. egyház Deák-téri dísz­termében évi rendes közgyűlést tart, a következő sorrenddel: 1. Közének. 2. Isten igéje a mi vigasztalásunk. Irásmagyarázat, tekintettel a mohácsi vész 400-ik évfordulójának ünnepére. Tartja: Vértessy Zoltán magyarbólyi lelkész, mint a mohácsi ev. fiókegyháznak is lelkésze. 3. Elnöki megnyitó és jelentések. 4. A nyugdíj­intézet reformja. Előadó: dr. Mikler Károly és Schöll Lajos. 5. Evang. ifjúság, evang. jövendő. Előadó: dr. Varsányi Mátyás. 6. A lelkész és a szocializmus. Előadó: Szűcs Sándor. 7. Orsz. Evang. Gazdasági Központ. Előadja a titkár. 8. Tavaszi konferenciánk helye. Elnök. 9. Pénz­tári jelentés. Blatniczky Pál. 10. Esetleges in­dítványok. Erre a közgyűlésünkre testvéri sze­retettel és nagyrabecsüléssel meghívom egyhá­zunknak összes lelkészeit, theol. tanárait, val­lástanárait, valamint egyházunknak minden- rendű felügyelőit, azzal a tiszteletteljes kére­lemmel, hogy bölcs tanácsaikkal jöjjenek segítsé­günkre egyházunk megbeszélésre kerülő kér­déseinek a tisztázásában. A kedvezményes vas­úti jegyek beszerzéséről az egyetemes titkári hivatal kíván gondoskodni, azért ebbeli igényeik­kel méltóztassanak oda fordulni. A közgyűlés pont 9 órakor veszi kezdetét, nagyon kérném azért a kedves testvérek pontos megjelenését. Boldogító érzésekkel nézek az újból való ked­ves viszontlátás elé s ahban a reményben, hogy mindenki ott lesz, akit valamely fontos ok a megjelenésben nem fog akadályozni, testvéries együttérzéssel vagyok, Nyíregyházán, 1926. ok­tóber hó 18-án, készséges szolgatársuk Paulik János elnök. Meghívó a magyar evangélikus papnék első konferenciájára. November 10-én este 7 órakor: Vallásos est a budapesti ág. hitv. ev. főgimnáziumban. (Vilma-királynó ut 21—23.) A műsort lapunk következő számában közöljük. A vallásos est bevégeztével szeretetvendégség ugyanott. — November 11-én reggel fél 9 óra­kor istentisztelet a Deák-téri templomban. 10 órakor az Üllői-uti imateremben (24. szám) papnék zárt-konferenciája (csak evan­gélikus papnék számára). Közének: Erős vár a mi Istenünk... Imádkozik: Blázy Lajosné. Megnyitó beszédet mond: Raffay Sándomé. — Felszólalások: Blatniczky Pálné: A papné a családban. Marcsek Jánosné: A papné a temp­lomban. Kapi: Fáradt fejem lehajtom... énekli: Mágóts Károlyné. Irányi Kamillné: A papné a hívek között. Varsányi Mátyásné: A papné és a társadalom. — Indítványok. Záró beszédet mond: Kapi Béláné. Közének: Maradj meg ke­gyelmeddel ... — 2 órakor közebéd a protes­

Next

/
Oldalképek
Tartalom