Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-17 / 42. szám
1936. október 17. 42. szám. Szerkesztőséi : L í B É N Y (Mosen ■.) Kiadóhivatal: GTÚR. tv. konwnt-épület. Riadja: I LUTHER-SZÖTETSEG. Postatakarékpénztárt csekkszámla: (290. ■lapította : DR. RAFFIT SlRDOR püspök. Si*rk«utéaért WUIÖ« NÉMETH KÁROLY esperes. Meglelenik hetenként egysztr, vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 80. félévre 40 negyedévre 20. eoves szánt 2 ezer R. Hirdetési árak megegyezés szerint. Áhitat. „Meg ne részegedjetek bortól. miben kicsapongá» ran : hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel - Ef. 5, 18. Pál apostol a világtörténelemnek egyik nagy alakja. Lángelme. Bizonyos tekintetben a keresztyén egyháznak uj irányokat mutató munkása és vezére. Ha öt az egyház történelmének sorsdöntő korszakában el nem hívja az Ur, kétségtelen, hogy az egyháztörténelem más irányban folyt volna, kérdéses, hogy eljutott volna-e Európába, s hogy felülemelkedett volna-e a faji korlátokon. És mikor Pál apostol iratait olvassuk, ne feledjük soha, hogy egy kiváló egyházszervezó és egyházakat a lapító, fáradhatatlan energiával, nagy koncepciókkal dolgozó, a reális életben gyökerező férfiú szellemét tanulmányozzuk, akinek gondolatvilága kitörülhe- tetten nyomokat hagyott az emberiség életében. Pál apostol a keresztyén vallást kezdettől fogva, még mikor annak üldözője volt is, hóditó vallásnak tudta, s mint a zsidóság vezető osztályának, a farizeusokénak, tagja, aki kijárta annak az uralkodó osztálynak iskoláját s már származásánál fogva ismerte az emberek vezetésének titkait, jól tudta, hogy jól megszervezett intézmények nélkül nem lehet egy bármily helyes eszme maradandó győzelmére számítani. Az evangéliom isteni erejét az egyház szervezetébe kell belefogni. Minthogy' Pál nem adminisztrátor, bürokrata és mások vetését arató béres, hanem Istentől megáldott lángelme volt, meglátta azonban azt is, hogy az egyház fennmaradását két veszedelem fenyegeti. Az egyik a rajongás. A másik a racionalizmus. Ez a két szélsőség. Egy szabványos elme a kettő között megkereste és járta volna az aranyközéputat. Nem úgy Pál apostol, ö egy harmadik szélsőséget talált meg. és pedig először a saját lelkében. Azt, amelyben az embernek az élete sem drága, s amelyben az ember mindent szemétnek itél, egyet kivéve. Ez a szélsőség pedig a Szentlélekkel való el- teltség. »Teljesedjetek be Szent Lélekkel.« A keresztyénség sem fanatikus rajongással, * sem racionalista ethicizmussal nem tudta volna meghódítani a világot. A fanatikus rajongás olyan, mint a bor: kicsapongás, vagy miként az eredeti görög szó még frappánsabban mondja: veszettség van benne. Fanatizmussal lehet pillanatnyi sikereket elérni. A bor mámorában a szürke elme is pillanatnyilag kivirágozhat, sziporkázhat. De utána annál nagyobb ernyedtség, apáthia, tompultság következik. A zsidóság elpusztult, mert vezetői: a farizeusok, a nemzetiségűek és a vallásosságnak fanatikusai voltak. A magyar nemzetet nem fe- nyegetheti nagyobb veszedelem, mintha uralkodó osztályát sikerül a klerikálisoknak és ultra- montánoknak fanatizálni. Ez veszettség. Nem tudta volna Krisztus számára megnyerni a lelkeket az észszerüség és bármily magas színvonalon álló ethika sem. Mert az emberi társadalom Krisztus nélkül is meg tudja alkotni és formulázni képes a maga ethikai rendszerét és annak az ethikának szankciót is tud adni. Hiszen a társadalom fennmaradása elképzel- hctelen erkölcsi rendszer nélkül. De az egyoldalúig ethikai vallásnak nincs dinamikus ereje. A legjobb esetben stabil, s ereje kimerül az önfenntartásban. Elviszi a lelket egy bizonyos pontig. Elviszi odáig, ahol a lélek a saját tökéletességében gyönyörködik. Nem viszi azonban ennél tovább, oda, ahol a lélék önmagáról megfeledkezik és beleolvad a szenteknek egyes- ségébe. Sem a fanatizált élet, sem az ethikailag »jól kiegyensúlyozott« élet nem a diadalmas élet. Főleg nem az az élet, amely a Krisztus anyaszentegyházát fenntartja, építi, győzelemre viszi. A keresztyén élet a személyes hitélet, az áhitatos élet, a szent élet. A Vallás nem legalizmus, nem fanatizmus, nem puritán ethi- cizmus, a vallás a transcendens, a megfogha-
