Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-11 / 28. szám

1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 221. életáramot indukálni, hogy végeredményben a saját lelke vegye rá a gyermeket minden szépre és jóra. A gyermek lelkét, mely mintegy spirá­lis ködcsillagzat ott lebeg a belső én és a külvi­lág határán, a gyermek e közvetlen szelemi erő, fény- és hangforrását a legmodernebb utakon és eszközökkel igyekszik az iró munkálni. A fenti eljárásból folyólag ilyen címeket Látunk prédikációi felett: négy kert, a kéz, többet ész­szel, mint erővel, a gyűrű, az átlyukasztott fü­lek, tetőtől-talpig, csomókötés, az arasznyi ve­res zsinór stb. Mindegyiknek alapigéje rövid mondat, legfeljebb egy-két vers Mózes könyvei­ből. A tanítások bibliai anyagának a kiinduló pontjai az ó-szövetségi helyek, végállomásai a mintakép: a Krisztus. A két tanítási anyagforrá­son, a gyermeken és a biblián kívül pazar tár­házát találjuk a gyűjteményben oly történelmi, földrajzi tudnivalóknál rövid, megkapó élet­történeteknek s értékes legendáknak, mélyek­től a hitoktató fejének hemzsegnie kell, hogy a geyrmeket megragadhassa és a gyermek előtt a vallást igazi élet- és világtudományként is feltüntethesse. Hasting minden préd.Rációjával egy-egy valláserkölcsi jellemvonáshoz akarja a gyermekeket hozzájuttatna például a kontrás cíművel I. Mózes XLV1N. 19. alapján a kevés talentommal való megelégedettséghez; I. Mózes XLIX. 4. alapján* az állhatatossághoz; a kockás köntös cíművel II. Mózes XXVIII. 4. alapján a lelkünkre való vigyázáshoz és óvatosság­hoz s igy tovább. Bár legalább ez ötven prédikáció ötven jellemvonását lehetne ked­vező életkörülmények közt a növendékek ki­kébe belerajzolni; akkor hitoktatásunk produkti­vitása akár statisztikailag is kimutatható volna. Hastings egyik fótörekvése egyébként az, hogy a gyermek az egész teremtett anyagi világban szimbólumot lásson s e gondolkodásmódot szokja meg. Legyen szimbólum a porszemtől kezdve saját testemen keresztül a csillagokig minden. Positivum legyen csak a lélek, mely a szimbólumok mögöft rejtőzködik. N. G. Az Akadémia legújabb kiadványai. A/okfl között főleg Szi n nye i J. »Novella- és regény-IP irodalom a szabadságharcig« c. müvének 2-ik befejező testes kötete szépei, amelybn külö­nösen Eötvös és Kemény Zs. regényírásával fog­lalkozik behatóbban. Az. »Akadémiai Értesítő« f. évi jan.—ápr. füzete Berzcvicz.y A. több gyö­nyörű elnöki megnyitó beszédén kívül közli az Akadémia munkásságát az 1925. évben és gyö­nyörű jellemzésekben ismerteti a Nagy- és Voj- nics jutalomról szóló jelentéseket. Előbbit Já­vorka S. »Magyar Flórája«, utóbbit Hcrczeg F. »Hid«-ja nyerte el. Az »Emlékbeszédek« sorá­ban a Zichy G., Semsey A., Bodio L. Daday J., Genersich A., Bayer J. és Schu'ek F. akad. ta­gok felett tartottak szerepelnek. Méltó emlékei azok áldásos irod. munkásságának. — Végül megjelent Áldásy A. szerkesztésében a Törté­neti Szemle 1926. 1—4 füzete, amelyben tar­talmas értekezések és tanulmányok olvashatók Juhász A., Domanovszky J. és más jeles történet­íróink tollából. Ujabbi kiadványaiban az Aka­démia évszázados hatása is szerepel a magyar tudományos irodalom különböző ágaira Az Aka­démia ujabbi irod. munkássága Trianon rombo­lása és a mostoha gazdasági viszonyok dacára már a régebbi keretek között mozog. Áldás to­vábbi munkásságára! Sz. M. Uj elemi iskolai tankönyv. Molnár Imre orosházi ev. tanító az elemi iskolák felső osz­tályai, az ismétlő osztályok és a polgári iskolák alsó osztályai számára megírta »A keresztyen egyház rövid történetét.« Az 50 olda'as mű egy pengőért kapható a szerzőnél. A könyv négy részben tartalmazza az egyetemes egyház által előirt tananyagot. I. A keresztyén egyház meg­alapítása és diadalra jutása. II. A keresztyén egyház megromlása és kísérletek az egyház meg­javítására. III. A reformáció története. IV. A magyarországi reformáció története. A 36 ol­vasmány részletesebben írja le a történetet, mint az eddigi tankönyvek; azonban a felvett uj ismeretanyagok cs részletek olyanok, hogy elő­mozdítják e tárgy tanítását. Ilyen szákaszók, mint Luther Rómában, vagy a lipcsei vita, — ha beemlézésre nem használja is fel a hitoktató, de olvasmányokként eredményesen használha­tók. A könyv nyelvezete a tanulók korának és képességének megfelelő. A mondatok szerkesz­tésénél különös figyelemmel volt az iró a gyer­mekek tanulási készségére. Vagy rövid, világos egyszerű mondatok, vagy a legkönnyebb szer­kezetű összetett mondatok közük a tudnivalókat. Azok az iskolák, melyek ezentúl is csak az ol­vasókönyvekben levő egvháztörténeti részt ta­nítják, az uj Egyháztörténetet ifjúsági olvas­mányként vehetnék alkalmazásba, ha néhány példányt a könyvtár részére beszereznének. TM. G. Németországi tanulmányút. Az Országos Luther-Szövetség a nyár folyamán (augusztus­ban vagy szeptemberben) németországi tanul­mányutat tervez s az evangélikus résztvevőknek be akarja mutatni a nagy Luther-városokat (Er­furt, Eisenach, Wartburg, Eisleben, Halle, Wittenberg, Magdeburg). Ezen tanulmányutat a Luther-Szövetség fel fogja használni arra, hogy az általa adott megnyilatkozási lehetősé­gekkel (prédikációk, előadások stb.) fokozott mértékben magyarhoni evang. egyházunkra és hazánkra irányítsa a német nemzet figyelmét. A tanulmányait költsége ponto?an méjgf nem ál­lapítható meg, mert az. utazás részletei még nin­csenek kido'gozva. Az eddigi számítások szerint a vasúti költség, elszállásolás és ellátás körül­belül 3—3 5 millió koronát tenne ki. Jelentkezé­sek julius hó 31-ig a Szövetség igazgatójához, dr. Kirchknopf Gusztáv ev. lelkészhez küldendők Budapest, IV., Deák-tér 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom