Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-09 / 19. szám

150.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1926.

legmelegebben ajánlja a Theo). Otthont a tagok anyagi és erkölcsi támogatásába.

A-két protestáns eglyhláz közeledése ügyében az elnök javaslatára a konferencia értesíti, az ORLÉt, hogy a maga részéről a közeledést kivá- natosnak tartja.

Zsiray Lajos a hittankönyvekről mondott el néhány gyakorlati követelményt, amelyek között különösen fontos az, hogy a Hiszekegynek, a Miatyánknak, az Úrvacsora szerzési igéinek valamennyi tankönyvben egységes és azonos legyen a szövege.

Este 6 órakor istentisztelet volt az ó-tem- plomban. Turóczy Zoltán prédikált (Jakab 2, 19. 20.); a szarvasi evang. tanitónőképző énekkara Léviusz Ernő tanár vezetése mellett előadta Erkel Ferenc »Ima a hazáért« c. művét.

A konferencia utolsó napját szintén áhítat vezette be Marcsek János irásmagyarázatával. Máté 11. 1—6. alapján beszélt arról, hogy minden probléma ebben csúcsosodik össze egyházunk számára. Hol van az élő Krisztus? Rámutatott mindarra, ami egyházunk múltjában a Krisztus nyomait jelezte s arra a felséges lehetőségbe, felviru’ásra és meggazdagodásra, a mely feltétlenül beáll, ha minden akadályt elhárítunk, hogy munkálkodhassék az élő Krisztus köztünk.

Nagy érdeklődéssel hallgatta a konferencia e bizonyságtételt a helybeli tanulóifjúsággal s annak vezetőivel együtt, ugyanígy a nyomban következő előadást, melyet Szűcs Sándor magyar- óvári lelkész tartott: »A k e r e s z t y é n s é g é s a modern szociáldemokrácia« címmel.

Főbb gondolatai : A szociálizmus nem a munkabér, hanem a munkás örömének a kérdése. A munkásság nincs tisztában azzal, hogy mi az elégedetlenségének oka. Árunak érzi magát s ő ember akar lenni, de nem tudja, mi kell ehhez. A tudósok elmélete a munkásságnál hitté vált s ez a hit felcserélte a vallás helyéi. A tragikumot fokozza, hogy ez a hit a materializmuson épült fel; A materializmusnak van lelkesíteni tudó ereje, de a materialista életeszmény, mihelyest célját éri, aljassá válik. A materializmus kritikája után kitűnik, hogy csak a keresz- tyénségiben vannak azok az erők, melyek a tőke és munka harcát enyhithetik és nemcsak elviselhetővé teszik a k i k ü szöb öl hetet1 en feszültséget, de közre is hatnak, hogy a testi és lelki boldogság minden ember számára hozzáférhetővé váljék. A legnagyobb szolgálatot Jézus személyének tiszta felmutatásával teheti az egyház s ép ezért kötelessége, hogy az igazságosság és szeretet hangját mindenkivel szemben bátran vallja.

A magas nívójú eszmecserében, melyben többek közt Dómján Elek és Kováts Andor esperesek, Kemény Lajos budapesti lelkész és Deák János egyet, tanár vettek részt, érvényre jutottak még a következő gondolatok: 1. A szociálizmus fő mozgatói közt nem szabad megfeledkezni az . emberben rejlő irigységről, amit szocialista irók is beismernek. 2. A szocializmus egészségtelen

kifejlesztése egy Krisztus ellenes szellemi hatalom műve. 3. A kapitalizmus megszüntetése mindent tönkre tesz. 4. A lelkésznek egyénileg is kell foglalkozni a szociális kérdéssel, de nem szabad, hogy egyoldalú bírálója legyen akár a kapitalizmusnak, akár a szocializmusnak. 5. A lelkészeket első sorban az érdekli, hogy miként lehet az egyháztól elidegenedett szocialistákat az egyház számára megnyerni. 6. A gyermeken keresztül hódítható meg az elidegenedett munkásság.

A kérdéseiket horderejűk súlyának érzésében tárgyalta a konferencia; ismételten is sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a konferencia végére került s mivel már többen elutazták, egy szükebb kör foglalkozhatott vele csupán. Az előadó megbízást kapott, hogy témáját fejlessze tovább s legközelebb tisztán gyakorlati szempontból dolgozza ki, hogy mik az evang. lelkész kötelességlei a szocializmussal szemben.

A konferencia meghallgatta még Zsiray Lajos nagyvázsonyi lelkész felo’vasását a hi tankönyvek reformjáról. Hangsúlyozta a tízparancsolat és Miatyánk egységesitésének szükségét. Ennek kapcsán szóba került Luther kis kátéjának már pályázatban meghirdetett újabb, megfelelő fordítása. Blatniczky Pál cinkotai lelkész külön is buzdította a tagokat, hogy járuljanak hozzá a pályázat sikeressé tételéhez.

A konferencia nyilvános részének még két aktusa volt. Az egyik a konferencia elnökének Paulik János MELE elnökének szóló köszönet, aki sok fáradozással készítette elő s annyi jóindulattal és körültekintéssel vezette le a konferenciát. A másik pedig a konferencia elnökének a MELE nevében megszólaltatott köszöneté a szarvasi egyházközség, valamint a konferenciát buzgón látogató közönséggel szemben — A konferenciát zárt ülés fejezte oe; mely a belső tanulságokat s a konferencia eredményét igyekezett leszögezni. Határozataiból lesz szabad néhány általános érdekű pontot e helyen is feltárni. 1. Minden lelkészi konferencia szenteljen egy napot külön a presbiterek számára. 2. A különböző helyeken tartandó konferencia pro- g'rammja tekintettel lesz mindig a helyi gyülekezet struktúrájára, úgy hogy a gyülekeze t összes kategóriái előtt lehessen a konferencia egy bizonyságtétel, s a gyülekezet minden rétege számára élménnyé. 3. Az ügyhöz szükséges komolysággal tárgyalta az értekezlet az u. n. rádióistentiszteletek kérdését. Szükségesnek mondotta ki, hogy a katholikus és református isteníiszte’etek mellett evangélikus istentisztelet is közvetítessék ez utón. Megbízta az elnökséglet, hogy a konferencia állásfoglalását megfelelő formában az illetékes köröknél juttassa kifejezésre.

Mégi egy találkozás a búcsuzásnái —, hol Sárkány Béla esperes köszöntötte az egyesület nevében a szarvasi lelkész testvéreket: Bartos Pál, Kehlo Gusztáv és Szelényi Jánost a legteljesebb hálát juItatva kifejezésre a rendezésben rájuk háramló s oly készségesen teljesített fára-