Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-25 / 17. szám
1936._________________________EVANQEUKUSQK LAPJA ________________________J33. a mint lobogó fáklya formájában hozza le az emberiségnek a tudást jelentő tüzet. A tudomány szentelt hajléka tehát magáévá teszi azí az igazságot, a melyet a Prométheusz monda fejez ki, hogy a tudás felülről, az égből való. Az egyik a természettudomány az érzéki- leg szemlélhető tapasztalati dolgokkal foglalkozik, a másik a vallás a transcendens, a természetfelettivel kapcsol össze. A milyen helytelen volna, ha az utóbbi lenézné az anyagi dolgokkal foglalkozó tudományt, ép olyan tévés volna másfelől, ha a tudomány kétségbe vonná a trans- cendenst, a természet felettit. Lalande és Virchow materialistának ama mondását: átkutattam távcsövemmel az eget, megvizsgáltam bonckésemmel az emberi testet, de Istenre, lélekre, sehol sem találtam, épen a tudomány és nem a vallás részéről érték a leghevesebb támadások s a theológia részéről elég szarkasztikus válasz volt rá az, hogy már az iskola padjain tanítják az Isten, a lélek láthatatlanságát. Váljon lehet- ne-e az illető tudósokkal szemben felvetni : a saját eszükben miért nem kételkednek, holott azt sem látják ? A látható és láthatatlan egyaránt a valóság világa, csak az ut más, amelyen hozzájuthatunk. Egyikhez a tudomány, másikhoz a vallás utján. Az elmondottak alapján tehát világos, hogy a vallás egészen más kört s területet ölel át, mint az érzéki megismerés és tapasztalás alapján álló és működő tudomány. Két különböző világban van működési és megnyilvánulási terük. És amint a térben az u. n. kitérő vonalak, bármilyen távolságra hosszabbítsuk meg őket, nem érintik, vagy metszik egymást úgy természet tudomány és vallás, ha mindegyik megmarad kijelölt terén, nem ütközhetik. A mint hogy normális viszonyokat tekintve, nem juthatunk viszályba, egy, a föld túlsó oldalán élő néppel, (csak a világháború abnormitásai tették a többiek közt ezt is lehetővé). Dehát, ha igy áll a dolog, miért van az, hogy a tudomány és a vallás viszonyának problémája olyan régi és mégis olyan acut. Hiszen, ha a fennebbi megállapítások helyesek, már régen el kellett volna hallgatni a csatazajnak és békés, parallel munkának felváltani a harcot. Fogalmi zavar okozta és okozza a tévedést. Tudomány és vallás külön terület. De amint különálló területekről is vezetnek egymáshoz ösz- szekötő vonalak, országutak és vasutak, úgy találunk ilyen kapcsokat, összekötő vonalakat a tudomány és vallás területei közt. Ilyenként tekinthetjük a világnézetet. III. Ml a világnézet? A tudomány kifejtette részletismerc:tek alapján világról, természetről, életről, értékitéleleket alkot az ember, amelyeket szerves egészbe foglal. A tudomány tételei mellett a vallás igazságai is belefonódnak, illetőleg belefonódhatnak a világnézet tarka szövetébe. Gondolkodó ember nem lehet el nélküle. Az öntudatosan szemlélődő és eszmélődö lélek feltétlen feleletet keres azon maguktól felvetődő kérdésekre : mi a világ, mi az élet, miért van igy, mi az. ember életének célja s ijzy feladata ; hogyan rendezkedhetik be a világban legjobban stb. így jön létre a világnézet, amely azonban már elhagyta egyfelől a tudomány, másfelől a vallás területét. Ezért nem lehet az az ellentmondást nem tűrő, tetszésünktől, vagy nem tetszésünktől független egyetemes érvényű ítélete, mint a tudománynak és másfelől nem is pótolhatja a vallást. Mivel a tudomány kölcsönkért alaptételeiből, mint építő kövekből különböző épületet emelhet és emel, ezért többféle világnézet lehetséges. Ariiig a tudomány (a vallás is, ha igazi) egy, addig a világnézetek száma sok, amelyek nem egyeznek egymással okvetlenül, hanem el is térhetnek egymástól, vitába s harcba kerülhetnek egymással. A nagy, a tudomány és vallás egymáshoz való viszonya szempontjából szinte végzetes, tragikus tévedés akkor kezdődik, amikor a világnézetet összetévesztik a tudománnyal s a világnézet által megrajzolt képről mondják, hogy az a tudomány tanitasa. És amennyiben több világnézet által megrajzolt képbe nem illik bele a vallás felfogása, sőt egyene.-en ellentétben áll vele, mondják ki az Ítéletet, hogy tudomány és vallás összeférhetetlen, holott világnézetnél nem a tudomány apodiktikus itéletmondásaival találkozunk, hanem tételekkel, melyeknek érvényessége sokkal kisebb körre, a rokonérzésü és gon- dolkozásuak körére szorítkozik. A mikor tehát olyan tételekről hallunk, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetetlen, ama logikai tévedések egyikével állunk szemben, amelyek már olyan sok kárt okoztak az emberiség szellemi történetében. Nem a tudomány, hanem világnézet állhat szemben a vallással. Világnézet, amelynél a tudomány által megalkotott világkép csak eszközül szolgál egy filozófiai egész megalkotására. — (Maga a filozófia, amelyet egyfelől a tudományok koronájának tartanak, sem rendelkezik a tapasztalati tudományok feltétlen jellegével. A mint, hogy például egv újabb filozófia történetírója művének ezt a címet adta : Nagy gondolkodók életfelfogása.) Világnézet, amelynek egyetemi sen kötelező erejű tételei nincsenek, világnézet, amely nem egyedül áll, hanem amelyeknek száma szinte napról-napra növekedik néhánnyal. És azután nagy tévedés azt hinni, hogy tudományos világnézet csak vallásellenes lehet. Ez is egyike a szélit mi világ anarchiáját eredményező tragikus tévedéseknek. (Folyt, köv.) Boldog ember az, aki eljutott annak felismerésére, hogy mi az ő teendője.
