Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-25 / 17. szám
134. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. HÍREK. Püspöki egyházlátogatások. Kapi Béla püspök az idén két turnusban a Győri egyházmegye gyülekezeteit fogja meglátogatni és megvizsgálni. A tavaszi egyházlátogatási körúton, amely május végére van tervezve, a következő egyházközségeket látogatja meig : Nagydém, Lo- vászpatona, Kispéc-Kajár, Tényőfalu, Felpéc, Nagybarátfalu, Gyorsig, Ménfő, Tét, Győrsze- mere, Nagymórichida, Csikvánd, Ujmalomsok. A gyülekezetekben már folynak az előkészületek a püspök ünnepélyes fogadtatására, akit egyházlátogató kőrútján Galánthai Csemez István egyházmegyéi felügyelő, Németh Károly esperes és Ihász László egyházmegyei jegyző kisérnek. A honvédség protestáns egyházi szervezetének első értekezlete. Ez év március havának 25-én első izben jöttek össze országos értekezletre a m. kir. honvédség protestáns egyházi szervezetének vezetői Budapesten. Soltész Elemér püspök és vitéz Raics Károly altábornagy, főgondnok elnöklete alatt együtt voltak az országos tiszti kaszinó egyik termében a hét vegyes dandár területén alakult protestáns egyház- községek lelkészei és felügyelői, valamint az intézeti lelkészek. Soltész Elemér püspök bensőséges imádsága után nagymegyeri vitéz Raics Károly altábornagy, a székesfehérvári vegyes dandár parancsnoka olvasta fel nagyszabású főgondnoki megnyitó beszédét, amelyben a csonka haza kicsiny honvédsége lelki életének rendkívüli jelentőségét megragadó erővel fejtegette és széles ecsetvonásokkaí festette meg a honvédség protestáns egyházi szervezetének vallás-erkölcsi munkaprogrammját. Különösen kidomborította a protestáns összetartásnak a széttagoltság mai veszedelmei között való szükségességét és annak az óhajtásnak adott kifejezést, hogy ez összetartás egyik legjelentősebb szervének, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak lehetőleg minden protestáns tiszt tagja, kitűnő folyóiratának, a Protestáns Szemlének buzgó olvasója s a Társaság helyi fiókjainak lelkes munkása legyen. A védekezés időszerű feladatai közül kiemelte a vegyesházassági reverzálisok, az erkölcsrontó táncnemek, divathóbortok, az iszákös- ság, a káromkodás és a nemzetpusztitó egykerendszer ellen való tervszerű küzdelmet. Az é p i t é s nagy munkái között hangoztatta a világi és lelkészi egyházvezetők együttes lelkigondozó tevékenységét, az anyagi teherviselésben való készséges részvételt, helyőrségi templomok vagy imaházak építését, szegény katonagyermekek neveltetését és a szeretetmunkák megszervezését. A személyes példaadás katonai és egyházi élet terén egyaránt döntő jelentőségének hangsúlyozásával zárta a főgondnok mély tartalmú és meleg lelkesedéstől áthatott megnyitó beszédét, mely az értekezlet tagjairameg- ragadó és fölemelő hatást gyakorolt. Soltész püspök a nagytávlatú, értékes megnyitó beszédet megköszönte és az abban foglalt munkaprogramm éles tagolása után annak módszeres megvalósítását és ebben a főgondnok nemes példájának lelkes követését kötötte a lelkészek, felügyelők és minden protestáns honvéd szivére. Az értekezlet elhatározta a főgondnok beszédének megfelelő számban való kinyomatá- sát s annak mind az egyházi vezetők, mind n katonai egyházközségek részére való megküldését, úgyszintén az erkölcsellenes társadalmi jelenségek ügyében Honvédfőparancsnok úrhoz fölterjesztés intézését. A n t a 1 f f y László esperes a honvédség protestáns egyházi szervezkedésének eddigi menetéről és módszeréről tartott gyakorlati tanulságokban gazdag felolvasást. Ezután a honvédség prot. egyházi szervezete ügyében kiadott rendelet végrehajtására vonatkozó Tájékoztató Utasítás tervezetei került részletes ismertetés és megbeszélés alá, amelyet kinyomatva minden érdekelt kezéhez eljuttat az elnökség. Az uj vallástani kézikönyvek bevezetésének és folyó adminisztratív ügyeknek Taubinger Rezső püspökségi iroda;gazgató és T uba András püspökségi titkár előterjesztései alapján való elintézése után Soltész püspök imádságával ért véget a maga nemében nagyjelentőségű úttörő értekezlet, amely kétségtelenül hatékonyan előmozdította és előre viszi továbbra is a honvédség protestáns egyházi szervezkedésének és lelki életének nagy ügyét. Masznyik Gyula. Masznyik Gyula volt hosszufalui (Brassóm.) ev. lelkész a f. é. ápril. 8-án hosszas szenvedés után 70 éves korában elhunyt Budapesten. Temetése ugyanott ment végbe április 10-én, kiterjedt rokonsága, a helyi és környékbeli papság és nagyszámú közönség részvétele mellett. A pesti ev. egyházmegye képviseletében Broschkö Gusztáv Adolf főesperes jelent meg. A gyászszertartást Szűcs Gábor kelenföldi ev. lelkész végezte, aki gyönyörű és megindító beszédében jellemezte a megboldogultat s vigasztalta hozzátartozóit. A megboldogult 1856. évben született Tisza- földváron ősrégi ároni családból, melynek őse az egyháztörténelemből ismert vértanú Masni- cius Tóbiás. Tanulmányait Szarvason, Sopronban és külföldön végezte. Szentesen 2, Hosszu- faluban 26 évig lelkészkedett. Ez utóbbi helyen rendezte a zilált anyagi helyzetben levő gyülekezetei s azt Brassómegye egyik legjobban szituált egyházközségévé tette. Aligí hogy e nemzetiségi vidékre került, Möór Gyula brassói ev. lelkésztársával és Molnár Viktorral, a későbbi kultuszmin. államtitkárral összefogva, megindi-
