Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-25 / 17. szám
1936. éprtlát 25. 17. szám. •WWW JBJMI ^Vv / <? ?^ Üi JAÍ'LS i XII. évfolyam. EVANGÉLIKUSOK LAPJA SztrfcasztAsé«: LÉBFlY (Mesen a.) Kiatfifclvata!: GYŐR. av. kaavaal-ipilat. Kiadja: I LUTHER-SZÖVETSÉG. Alapította : OR. RIFFIY SÍNDOR püspök. Si*rh*uMt4rl I«UI{| | Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési ér: Egész évre 80. télévre 40 negyedévre 20. egyes szén 2 ezer K. Pestatakaréksénztári csekkszámla: 1290. NÉMETH KÁROLY •tpcrcs. Hirdetési árak megegyezés szerint. Vallásos tapasztalat. »Sirtok és jajgattok ti, a világ pedig örül«, igy szól a búcsúzó Jézus tanítványaihoz. Miért ez a nagy különbség a világ életében a tanítványok sorsában ? A tanítványok is a világban vannak. Főpapi imájában Jézus nem könyörög azért, hogy a Mennyei Atya vegye ki ókét e világból. Azt kéri, hogy őrizze meg őket a gonosztól. A kiáltó ellentét áz örvendező világ és a jajgatva siró tanítványok között azért van, mert a tanítványok nem ebből a világból valók, aminthogy Mesterük sem e világból való. S nem lévén e világból valók, a világ eseményeit másként értelmezik, másként tapasztalják meg, másként érzik át, mint a világ. A tanítványok életének fókusa másként van elhelyezve, mint a világé, ök Krisztusban gyökereznek, őket Krisztus Lelke világosítja meg és tanítja meg olyanokra, amiket a világ nem tud. Nevezetesen elvezérli őket minden igazságra. És éppen az élet középponti igazságának ismerete és szolgálata az, ami ókét a vigadozó világban sírásra indítja ; s éppen az igazság szolgálatának van meg az a reménye és kilátása, hogy siralma örömre fordul. A tanítványok kiváltsága az, hogy Krisztus személyiségének vonzókörébe jutottak, aki bizonyságot tett az igazságról. Aki maga volt az igazság. És, hogy kicsiny dolgokhoz mérjük a nagyot, amiként Archimedesz, Euklidcsz és New ton mathematikai igazságai tanítványaikat megcáfolhatatlan uj igazságokhoz juttatták, miként Beethoven szonátái a zenét uj magaslatokra emelték, úgy az igazság fejedelme e világon az élctigazságot örök érvényre juttatia, amelyet a világ nem ismert, de amelyet Krisztus után véka alá rejteni nem lehet. Krisztus a maga életigazságaival az emberek vallásos érzékére és Ítéletére appel ál. Amint van zenei érzék, mathematikai érzék, éppenugy van vallásos érzék is. Nem egyforma mértékben. A csillagok itt is különböznek fényükben. A skála egyik végén vannak a próféták, a szentek, a látnokok ; a másik végén azok, akikben a vallásosság csak csökevény állapotban található. A »világ«, amely örül, mig a tanítványok szomorodnak, az emberiségnek az a része, amelynek vallásos érzéke idétlen, torz, fejletlen, szunnyadozó. A 'botfülüek nem szolgálnak érvül a zeneművészet művészei igazsága és szépsége ellen. A val- lástalanság nem szolgálhat érvül a vallásnak igazsága ellen. Ezen a téren is azokat kell mértékadókul elfogadni, akiknek »adatott«, nem pedig azokat, akiktől amilyök volt, az is elvétetett«. A tanítványok szomorkódnak, mert a Mester elvétetik tőlük. S ez által életükből hiányzik valami és valaki, akivel legszorosabban összeforrott lelkűknek minden szála. Krisztus oldalán megtanulták azt, hogy életük önmagában nem teljes, és megtanulták azt a nagy élet igazságot, hogy az ember élete önmagában általában véve, az egész emberiséget illetőleg sem teljes. Az élet önmagán tulutal. A világ botor örömét, léha élvezetét az a tévedés teszi lehetségessé, hogy a világ abban a balhiedelemben él, hogy az emberi élet egy zárt kör, amely nem mutat túl és felül az emberen. A tanítvány ellenben nem lel nyugodalmat, amig meg nem nyugoszik Istenben, aki az ö öröksége, s életének teljessége. A vallásos lélek fe’lá/ad minden korlátozottság ellen. Saját gyarlóságának, gyengeségének, bűneinek korlátáit töri, zúzza, s ha közben önmagát véresre verdesi is, mégsem nyugszik addig, amig nem szárnyalhat emelkedcttebb magaslatok, szélesebb horizontok felé. A szellemi élet csak a legmagasabb eszmények szolgálatával érheti be. A vallásos élet legszentebb tapasztalata az, hogy az emberi élet teljét csak Istenben találja meg. Az Atyával való egységben töri át a csupán emberi életnek körét, s ha lerombolják is templomát, ezen egység erejében harmadnapra újra felépiti azt. Istenben találja meg az élet for-
