Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-19 / 15. szám
2 ______________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA „ke resztyénekből“ tevődik össze, mégis ezeknek alacsonyabb ösztöneire alapítva exisztenciáját, jónak látja a vezércikktől kezdve az apróhirdetésig, s a tudományos értekezéstől a tárcanovelláig szisztematikusan agyonhallgatni, vagy nevetségessé tenni, vagy elavultnak feltüntetni azt, ami a keresztyén- ségben. egyéneket, családokat és nemzeteket építő, éltető és konstruktiv erő. Tessék ebből a szempontból átlapozni akármelyik legelterjedtebb napilapunknak vagy folyóiratunknak néhány számát; megfigyelni mit hallgat el, miről beszél és hogyan beszél, s lehetetlen rá nem jönni arra, hogy itt tervszerű keresztyénellenes sajtóhadjárat folyik a ravaszság és a hamis mammon fegyvereivel a keresztyénség ellen. Az igazság az, hogy mi fenntartjuk nagy áldozatokkal a felekezeti iskolákat a gyermekek és ifjak számára, és ezzel beérjük, s azt hisszük hogy, egyházunk jövőjét biztosítottuk; a nem keresztyén, vagy keresztyénellenes organizáció pedig megcsinálta a felnőttek iskoláját a sajtóban. Mi nem tudjuk, honnan teremtsük elő a pénzt egy kis röpiratnak ezer példányban való előállitására, a hitetlenség pedig napról-napra és hétről-hétre árasztja destruktiv sajtótermékeit. Fel kell ismernünk, hogy mivel tartozunk nem csak a kicsinyeknek, hanem a felnőtteknek is. A gyermekeket nem azért tanítjuk meg a mi iskoláinkban olvasni, hogy mikor az iskolából az életbe kikerülnek, más hijján kénytelenek legyenek atheizmust és materializmust olvasni. Rá kell eszmélni egyházunknak arra, hogy az egyház munkálkodásában olyan rendszert kötelességünk bevezetni, amely az egész emberrel számol és az egész világgal számol. Ez a keresztyén katholicizmus. Egész ember alatt értve nem csak az ember lelki életét, amint az érző, ismerő és akaró lélek, hanem értve az emA reformáció hatása nemzeti irodalmunkra * A reformáció hatása alatt született meg és virágzott az egyes országokban a gazdag nemzeti irodalom is. Vallásos irodalom volt ez, de vele összefüggésben megindul a világi tudományos és szépirodalom is. A hit és lelkiismeret szabadsága mellett a gondolat szabadságáért, a tudományos kutatás jogáért és lehetőségéért is küzd a reformáció. Ez a szabadság megtermékenyíti az irodalmat, előbbre viszi a tudományt. Luther már Worms- ban kijelentette, hogy a Szentirás mellett az észokot, a ratio evidens bizonyságát is elfogadja. A protestantizmusnak ezt a szabad vizsgálódási jogát becsülte igen nagyra Kossuth Lajos: „Evangélikus szülőktől születtem — mondja — evang. vallásban neveltettem s lelkemben jól érzem magamat Luther azon tana mellett, mely a lelkiismeretet emancipálta, midőn a keresztyén vallás kútfejének a Szentírást, az edénynek pedig mellyel azon kútfőből meríteni kell, nem a bármi néven nevezett tekintély diktátorságát, hanem az észt, az egyéni szabad Ítélet jelölte ki, melynek nincs megtiltva semmi * A dunántúli egyházkerület 1925. évi Belmissziói Munkaprogrammjából. bért mint csecsemőt, gyermeket, ifjút és felnőttet. És egész világ alatt értve nemcsak mind az öt földrészt és a szigeteket, hanem értve alatta a politikai, gazdasági, kulturális, művészeti és társadalmi élet, az egyéni, családi és állami élet teljes világát. Ha egyházunk feladatait és munkálkodását a katholicizmusnak igy értelmezett szempontjából fogjuk felismerni és értékelni, akkor az egyházi sajtónak, az evangélikus sajtónak, mint a nyilvánosság eszközének, nagyobb támogatásban lesz része, s lapjaink kálváriajárása is végetér.-n. —k. 1325 A dunántúli püspök rendelete a sajtónap tárgyában. Kapi Béla püspök f. é. március hó 23-án kelt 620/VIII/1924—25. számú, egyházkerületének lelkészeihez intézett leiratában a sajtónap tárgyában a következőket- rendeli el: „A sajtónapi offertóriumra nézve a múlt megállapodás áll fenn. Tehát az evangélikus sajtó céljaira az istentiszteleten, vallásos sajtóünnepségen offertorium tartandó, az iskolában gyűjtés rendezendő s az összes bevétel f. évi májús hó 1-ig az egyházkerület pénztárába beterjesztendő s a beterjesztett összegről jelentés teendő ugyancsak május hó 1-ig az illetékes esperesi hivatalnál.“ Sajtónapul a husvét utáni második vasárnap tűzetett ki. Syllabusok által, hogy azon másik, azon nem Írott könyv revelációjából is merítsen, melynek neve : természet s melynek úgy a porszemben, mint a virágok miriádjaiban nyilatkozó örök törvényei örök törvényhozóra vallanak.“ Európaszerte a reformáció hatása alatt indult gazdag fejlődésnek az irodalom nemcsak a nagy nemzetek, a németek és angolok, hanem a kisebbek, a skandináv népek, a svájciak, hollandok, csehek, finnek, sat. körében is. Hazánkban is a reformáció érdemét e téren a másvallásuak sem tagadhatják. A most elhalt Fraknói Vilmos püspök írja: „A XVI. század, mely súlyos csapásokat hozott hazánkra, nagy áldásokban is termékeny volt, nemzetünk a művelődés pályáján oly nagy haladást tett, a tudományosság terén oly magasra emelkedett, a szellemi érdekekkel oly melegen foglalkozott, mint azelőtt soha és a kort, melyben mi élünk, kivéve, azóta is soha. A nyűgöt műveltségének színvonalát e században közelítettük meg leginkább.“ (Révai fiuk isk. 3.). Nem szólva itt a protestáns külföldnek ismeretes gazdag irodalmáról, csak a közeliből, magyar hazánk történetéből vesz- szük a bizonyító példákat.
