Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-01-11 / 1-2. szám

1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA egyházmegyei tanügyi bizottságot alakit és dékáno­kat válásit. 22. §. Az egyházmegyei tanügyi bizottság tagjainak szama az elnökön és dékánokon kívül legalább 10, de legfeljebb 12, akik közül legalább egy tag az elemi népiskolai tanítók közül választandó. A bizottság elnökét és tagjait az egyházmegyei közgyűlés 6 évre választja. 23. §. Az egyházmegyei Un ügyi bizottság hatáskörét ée ügyrendjét az egyetemes közgyűlés szabályrende­lettel állapítja meg. e) Egyházkerületi tanügyi bizottság. 24. §. Az egyházkerületi közgyűlés, mint harmadfokú iskolai hatóság, a hatósága alá tartozó nevelő- és tin­in Űzetek (Lásd 9. és 13. §.) felett való felügyelet gya­korlása a ezen tanintézetek rendszeres megvizsgá­lása, valamint az egyházmegye hatósága alatt álló tanintézetek (1., 9., 18. §.) felett való felügyelet gya­korlása céljából egyházkerületi tanügyi bizottságot alakit és egyházkerületi tanfelügyelőt választ. 25. §. Az egyházkerületi tanügyi bizottság tagjainak száma az elnökön és egyházkcrületi tanfelügyelőn kí­vül legalább 10, de legfeljebb 15, kik közül legalább 1—1 a kebelbeli elemi népiskolák, polgári, közép- és szakiskolák s tanító- és tuiitónöképző-intézetek tan­erői közül választandók. A bizottság elnökét és tagjait az egyházkerüieri közgyűlés 6 évre választja. 26. §. Az egyházkerületi tanügyi bizottság hatáskörét és ügyrendjét az egyházkerületek meghallgatasaival az egyeteme-; közgyűlés szabályrendelettel alLapitja meg. (Folytatjuk.) • ••••• •••••• MMM •••••• •••••• ■••••• *••»•••••••• •••••• Schian Gyakorlati theológiája (Grundriss der Praktischen Theologie von l)r. Martin Schian, Prof, der Prakt. Theologie in Giessen. Giessen éTöpelmann) 1922. 395 lap. Ára kötve 7.80 aranymárka.) Schian, giesseni egyetemi theol. tanár Achelis, Krauss ós Niebcrgall mellett egyike a legkiválólJ) ismert manet gyakorlati tbiológusoknak. Számos értekezése, ta­nulmánya és önálló müve van a gyakorlati theológia kü­lönböző ágaiból. A legújabbak közül: .,Az evang. lelkész ről“„ „Egyházi beszédtanáról“ és „A világháború evang. egyházáról“ szól. Jelen müve ezeknek mintegy egységes összefoglalója. Evang. elveinek gyakorlati alkalmazása. Ami a giesseni Töpclmann-féle kiadóvállalatban je­lent meg, amelyben többi között „Die Theologie iw Ab­riss“ erm alatt Meinhold 6- és Knopf uj. szöv. Bevezetése. Stephan Hittana, Mayer Ethikája, Műiért Hitvallástana és Hölscher Izraelita és zsidó vallástörténete látott nap­világot. Egyenként majd azokat is bemutatjuk. A gyakorlati theológia a legifjabb theol. tudomány­szak. Kifejlődése Schlciermacherre megy vissza. Sokáig csak a lelkészi hivatal teendőivel foglalkozott. Csak Nitzsch müve után tágult a 'tárgyköre. Szerzőnk szerint ..az egházi teendők tudományos alapvetése“, amelyhez az egész egyházi gyakorlattürtőneti fejlődésének és je­lenkori feladatainak komoly és alapvető tudományos is­merete szükséges. Mai kiválóbb német művelői a fen­tieken kívül (ioltz, Eger, Clemens. Böhmer, Baumgarten, Krauss és mások. De igen tanulságos Hering gyakorlati theol. tankönyvének gyűjteménye is, mig a lipcseiből eddigelé cj»ak két mtl jelont meg. Schian a maga egységes összefoglaló „Gyakorlati theol. alapvonalában“ teljesen szakit az eddigi felosztá­sok sémáival. Hiába keresnénk az ő müvében katechetika. bomiletika, liturgika. paaztorális sti>. cimíi szakaszokat. Az egyetemes papsághoz s az egházkőzség és közős seg evang. eszméje („Gemeinde“) az ő állandó vezérgon dolata a gyakorlati theológia tudományszakának felépí­tésében és elrendezésében. Főhb részei: az egyházi teen­dők alapfeltételei (koresztyéniség. szervezett egyház, evang. egyházi élet), orgánumai (összeg)-házak, egyház- községek, lelkészi hivatal, szaftod egyesületek), istentisz­teleti cselekvőségek (községi istentisztelet, egyéb cselek­vőségek. egyliázi beszéd), gyülekezeti gondozás (lelki­pásztori gondozás, egyházi fegyelem), egyházi nevelés és oktatás (helyei, községei és eszközei) s végül a külö­nös egyházi és általános keresztyén határokon kívül eső •gvházi cselekvőség (diaszpóra, felekezetközi munka. — pogány, zsidó és mohamedán misszió). E szakaszok alá san foglalva a gyakorlati theológia egész tananyaga tör­téneti kifejlődésében és jelenkori egyházi állapotában. Természetes, hogy e tananyag körébe az összes egyházi teendők és nemcsak a hivatalos lelkészi cselekvőségek tartoznak. e cselekvőség a szervezet és n<m a hit- egyházak dolga és feladata. Amiért is más gyakorlati thenlógiája van a római és más az evang. egyház­nak az istenországa és az istennel való kölcsönösség: életviszony megépítésében. A luth. és kálvini felfogás különbözőségének Schian szerint e ponton sine* pro!, egyházat elkülönitő és elválasztó jelentősége. Jól mondja: „Christlicher Gomeindegottesdieast ist gemeinsamer Ver­kehr der Gemeinde mit Gotit“. de egyúttal „Verkehr Got­tes mit der fiemeinde“. Ennek a szolgálatában, ápolá­sában és fejlesztésében kell állania minden gyakorlati egyházi teendőnek és cselekvőségnek. Azért van ina tá- gabb köre a gyakorlati t (teológiának. mint Schleiermu- cher és Nitzsch meghatározásában. Schian müvének, a Gyakorlati theológia eddigi széleskörű irodalmában az az óriási jelentősége, hogy a teljesen kimerítő irodalmi tájékoztatáson és vonzó, szép és világos előadáson kívül nz össze« egyházi teendőknél az evang. alapot, a tör tévéti kifejlődést és a jelenkori állapotot és gyakorin lot veszi ügyelőmbe. Kritikai megjegyzései is a jelen­kori, főleg egyházi német állapotok felett az evangéliumi kercsztyénségben, mint legfőbb normában, gyökereznek, de van meleg szive, elismerő szava és méltányló figyelme .— a katholicizmusnál épp úgy, mint a szektaprotestan­tizmusnál — az eltérő vonásokkal szemben is. Az egy­házi élet és irodalma rengeteg tömkelegében észreveszi a legkisebb vallásos egyházi cselekvőséget is. mihelyt az az istenországa építésének és terjesztéséinek szolgála­tában áll s fájó szívvel konstatálja a világháború s fő­leg a rabló Versailles» békeromboló müvet a német és a diaszpóráiig evang. kereszt vénségen. Róma itt is bőven aratott. Szerző hálásan elismeri, hogy müve összeállításaiban nagy segítségére volt Eger hallei és Goltz greifswaldi ta­nár. Használhatóságát nagyon megkönnyíti a részletes tárgyi és személyi jegyzők. A német prot. szak kritika n legnagyobb elismeréssel fogadta. Mi is a legmelegebben ajánljuk lelkészeinek és Urológusaink szives figyelmébe. Schnitz testvérek budapesti cége utján is olvasható vagy megszerezhető. Szinte sajnáljuk azt. a tanárt, lelkészt- vagy theológust. aki hiányos német nyelvismerete miatt ilyen és ehhez hasonló .kiváló theológiai vagy filozófiai tudományos müvet nem élvezheti. í>r. Szláxák Mátyás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom