Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-01-11 / 1-2. szám
8 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 EGYHÁZI ÉLET. Diákakció! A legnagyobb nélkülözés, a legnagyobb kitartás, a legtragikusabb sors, lemondás az ifjúság örömeiről, — ez az osztályrésze a mai egyetemi ifjúságnak. Hideg szoba és könyvtelenség s a nélkülözés eddigi ezer gondja most megsokszorozódott, most a szanálás ajándékaként egy olyan terhet raktak ezekre az úgyis roskadozó vállaltra, melyet elbirni segítség nélkül képtelen. Másfél millió korona tandijat kellett fizetni a beiratkozáskor s ugyaniy magasak — már az aranyparitáson felül állanak — a laboratóriumi, gyakorlati dijak is. Az állam az eddigi szokástól eltérően, egy fillérrel sem támogatja a mensákat, megszűntek az eddigi mensasegélyek, kiapadt minden forrás, mi eddig támaszul és segítségül szolgált azoknak, kik erre rászorultak; ilyen körülmények közt a hallgatóság negyedrésze legalább a legborzasztóbb numerus clausus miatt kénytelen lesz tanulmányait abbahagyni, esetleg befizetett tandiját is elveszti, mert nem tudja fizetni a magas laboratóriumi, mensai dijakat, mert nem tud a hét kilométerre levő sasadi Horthy- kollégiumból bejárni a magas villamosbérlet-dij miatt- Ezer gond és ezer nehézség a mai diák élete s százszorosán az a mi ev. egyetemi hallgatóinké, s ha azt akarjuk, hogy egyházához ragaszkodó, annak később hü szolgaként dolgozó, önérzetes és öntudatos evangélikus társadalmunk legyen, segítsük meg ezt az Ígéretes jövőt a maban, segitsiik meg abban a hitben, hogy száz- annyit fog visszafizetni, mint ama Jézus szerinti talentum. Pro juventute evangelica — mindenki tud nélkülözni néhány koronát s az egybegyült összeg — laboratóriumi és mensadij kifizetésével — sok-sok diák válláról vesz majd le súlyos keresztet. Szives adományok az Országos Luther Szövetség címére küldendők Artner Oszkár szöv. főpénztáros, Egyesült Budapesti Főv. Takarékpénztár utján. Báró KAAS ALBERT, az Orsz. Luther Szöv. elnöke. Előadások Luthernek az életre gyakorolt hatásáról a deáktéri Lutherszövetség vallásos estélyein. Nyomdai okok miatt kimaradt a november 28-iki vallásos estélyről .szólő beszámolónk. Ezen nagyszámú közönség és egyházunk vezérférfiai előtt dr. Kirchknopf Gusztáv folytatta a dr. Raffav püspök által megkezdett előadási sorozatot. Szorosan a tárgyhoz szólva, lelkesen és tanulságosan beszélt „Luther hatása az államra“ címen. Bő őskori és középkori állam'- és egyházjogi alapon ismertette és mai zűrzavaros viszonyainkhoz is mérlegelve hős prófétánk minden izében krisztusi evangéliumi felfogását a családról, községről, államról, politikáról, egyházról, egyházi községi életről, iskoláról, nevelésről, fegyelemről, erkölcsrendészetről stb. mindenütt feltüntetve az ellentétes pápás középkori és relatíve is különböző ref. felfogást, mely utóbbi abban áll, hogy Luther az állami és polgári felelősséget isteni, Kálvin ellenben emberi intézménynek mondotta. Lapunk szerkesztőjének második előadásáról (dec. 5.1 szólottunk már lapunk 41-ik számában, Kirchknopf dr. utolsó ..Luther hatása a (kultúrára“ eimü előadását is komoly érdeklődés mellett, zsúfolt teremben tartotta. Bő művelődés- és egyháztörténeti alapon ismertette a pogányságnak, Jézusnak, a középkornak és Luthernek a kultúrához való viszonyát. Jézus ment volt attól, mert csak a lélek: kultúráját művelte és az istenországát építette. A középkori egyház, főleg a nyugati, római, pápás alakja a kultúrát a-maga hatalmának megerősítésére for ditotta. Luther a renaissance kritikai felhasználásával é- reformátor társainak segítségével (Hutten, Melachton. Justus, Spalatin stb.) Jézus példájára megteremtette az istenországa nemzeti kultúráját a tudamánybain (filoló gia, theológia), a művészetben (Dürer, Holbein, Cranach), a költészetben (Sachs), a zenében (Bach). A kultúrához való viszonyában is a reformáció, mint hazánkban, nem romboló, hanem erősítő és fejlesztő hatásúnak bizonyult az anyagi és szellemi világ összes ágaiban. -— A szép készültségről tanúskodó előadást a közönség ez alkalommal is hálás elismeréssel honorálta. — Ezen estélyen szavalt még Riegelmann Lajos főgimnáziumi tanuló lelkesen. Dr. Szigethy Lajos, fasori főgimnáziumunk tudós tanára, tartotta „Luther hatása a magyar nemzeti életre“ címen az utolsó előadást december 19-én. Bő reformációkori ismerettel párhuzamot vont Nádasdy Tamás es Bölcs Frigyes, Luther és Erdősi bibliaíorditó között. Majd megrajzolta a sárvári Kovács Márton (Insulanus) élet- és jelleraképét, wittenbergi tanulását és összeköttetéseit Kanizsay Orsolya udvarához való korábbi és későbbi viszonyát, irodalmi munkásságát, Melanchtonnak Magyarországgal való benső érintkezését, Erdősi szerepét, Török Bálint fogságát stb. — Luther és társai a magyar diákságra nagy hatással voltak s ezzel befolyásolták a magyar művelődést, irodalmat, költészetet és paplakot. Luther bátorsága és büszeksége meglátszott egy Heltain, Hunfalvvn, Petőfin s a 1 égdiesőbb korszak: a 48-as korszak három hősén. — A hosszú, de élvezetes kitérésekben gazdag előadást Steiner Lajos, ev. főgimnáziumi tanuló szép szavalata vezette be, ki az előadónak .magyarra fordított Mayer-féle versét adta elő nagy hatással „Luther“ címen. A Luther-előadások tartalmas, tanulságos ciklusát Rásó Lajos dr., Lutherszövetségi elnök szép zárószava fejezte be. — Bár csak nyomtatásban is olvashatnék! Sz. M. Római kath. felekezeti zászlók a budapesti községi középiskolákban. Értesüléseink szerint a fővárosi községi középiskolákban szűz Máriás római kath. felekezeti zászlókat csináltatnak az .iskola lobogójául. A magunk részéről határozottan tiltakozunk ez ellen és felkérjük egyházi hatóságainkat ennek a bántó és törvénytelen eljárásnak gyors és gyökeres orvoslására. Kívánatosnak tartjuk, hogy az ilyen felekezeti symbolumok, templomi zászlók felszentelésénél evangélikus lelkészek és hitoktatók ne fungáljanak, az evangélikus tanulók pedig kellő kioktatás után zászlószentelési ünnepélyen való részvételtől tiltassanak el. Az Orosházai Nő- és Leányegylet hosszú és lelkes előkészítő munka urán ezidén is megtartotta a szegény gyerekeknek téli ruhával való ellátása céljára a karácsonyi vásárt. Dec. hó 7-én nyitotta azt meg1 nagy közön ség jelenlétében Kovács Andor esperes. A nagy erkölcsi és anyagi isiker annak a buzgó és fáradhatatlan női gáv dának köszönhető, akik heteken át gyűjtöttek, varrtak, rendeztek, hogy a vásár mennél jobban sikerüljön. A ruhakiosztás f. hó 20-án történt, mikor is egész nagy gyermekisereg boldogan vitte haza a karácsonyfa alól a nekik juttatott téli ruhát, kalácsot és egyéb ajándékokat. A gyermekekhez és szülőkhöz beszédet Kovács Andor esperes intézett. — A könyörületes munka sok szép eredménye vajha boldoggá tenné minden megsegített szegény család karácsonyát.
