Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-01 / 7. szám
2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 kerület lelkésze: dr. Kirehknopí Gusztáv prédikált zsúfolt templomunkban és olyan hatással, mely sokáig visszhangozni fog- a szivekben. Máté ev. 16,13 és köv. versek alapján arra a kérdésre keresett költői képekben is szép, de mély tartalomtól súlyos feleletet: mi dönti el a vallásos érzés értékeit? Meggyőzte tökéletesen hallgatóságát (sok előkelő más vallásu is volt soraink közt) arról, hogy vallásos érzés értékét mindig az egyénnek Jézushoz, az élő Isten fiához való viszonya dönti el. Ha a Krisztus csak ódon ékszer, megszokott templomlátogatás, ünnepi alkalom, vasárnapi ruha, meddő közigazgatási ügyeket tárgyaló presbiteri gyűlés, evangélikus voltunk semmit sean ér. Ugyanannyit ér akkor is, ha csak jelszó, kurzustárgy7, iizelti cégér! A hangsúly azon a kijelentésen van: >a te hited tart meg téged !... A vasárnap többi része a presbiterekkel való közvetlen beszélgetések, vezető egyéniségek látogatásával, dr. Rásó Lajos, egyetemes egyházunk ügyésze és Győry Lóránd, ny. miniszter, a Luther-Szövétség kulturális szakosztályának elnöke ünnepélyes fogadtatásával telt el. Hétfőn délelőtt a központi egyetem I. emeletének 3. számú tantermét töltötte meg előkelő közönség. Férfiak, nők és egyetemi hallgatók gyűltek össze, hogy résztvegyenek a szegedi egyetemi Lutherszö- vétség díszközgyűlésén. Sajnálattal bár, de szóvá kell tennünk, hogy ezen a díszközgyűlésen ev. egyetemi tanáraink közül egyetlen egy sem jelent meg. Hogy a templomba nem jöttek el, azt még csak tudomásul vesszük. Érthetetlen, de megszoktuk tőlük, őket ez nem érdekli. De az egyetemen tartott díszközgyűlésre talán már csak az ifjúság kedvéért is el kellett volna jönniük, a példaadás okából. És ha már valameny- nyien nem is értek rá eljönni. Egv csak eljöhetett volna közülük! így csak a ref. vallásu Kolozsvári- Bálint szoríthatott kezet a budapestiekkel, arról táv-' bizonyságot, hoerv neki az egyetemi tanári hivatás Isten előtti felelősséget jelent. Ne vegyék tőlünk rossz néven a tudós tanár urak, ha elmaradásuk nekünk nagyon feltűnt és előttünk megmagyarázhatatlan tény marad. Felvetettük magunk előtt a kérdést: vájjon a szegedi egyetem róm. Icath. tanárai elmaradtak volna-e a kath. népszövetség gyűléséről? Egyesek talán igen! De a sokból egy bizonyára megjelent volna! Avagy annyira derogált nekik a milieu? De nem kérdezgetünk tovább! Arra sem vagyunk kiváncsiak, hogy a lelkiismeretük mivel menti elmaradásukat. Az elmaradásukat magyarázni lehet, de menteni soha! . . . A díszközgyűlést ifj. Paraszkay Gyula joghallgató, a Szegedi Egyetemi Lutherszövetség elnöke nyitotta meg lendületes és ev. öntudatról tanúskodó szavakkal. Sok igazat mondott keresetlen mondatokban. Beszámolóját közöljük. Hadd tudják meg mások is, hogy mit tettek a mi fiaink és leányaink, amiről még itt Szegeden is csak kevesen tudtak. 1922 .május 14-én alakult meg a Sz. E. L. Sz. Megnehezítette az első lépéseket az a körülmény, hogy a munka hivatalos helyiség nélkül indult meg A lelkesedés és a mindenáron élni akarás azonban ezen aképen segített, hogy a szövetség a hivatalos órákat, összejöveteleket eleinte Adamkovits tigyv. alelnök lakásán tartotta meg, később — az egyház- község engedelmével — az evang. iskolában. Meleg, barátságos összejövetelek voltak ezek. Sok minden baj idevezette útját. Segíteni azonban csak úgy tudott volna a szövetség, ha anyagi eszközei is lettek volna. Raffay püspök ur ugyan enyhített ezen a bajon azzal, hogy 20.000 K-t küldött a szövetségnek, mellyel 4, illetve 11 hallgatón segített a szövetség de mindez kevés volt. 1923 május 4-én az ev. templomudvar épületében a szövetség hozzájutott egy kicsike szobához, melyet kölcsön kapott bútorokkal rendezett be. Kneffel Sándor, az ifjúság lelkes pártfogója, a villanyvezetéket vezette be díjtalanul. E helyiség fűtéséről az egyházközség gondoskodik. Ugyancsak az egyház- község 100.000 K-t bocsátott a szövetség rendelkezésére, hogy szegépysorsu tagjait támogathassa. Jelenleg ismét a pénzhiány bénítja meg a működést. Körülbelül 100 ev. egyetemi hallgatója van a szegedi egyetemnek, akiknek megnyerése, ev. öntudatra ébresztése nagy nyereséget jelentene. Ma a 100-ból mindössze 14. vallják magukat büszkén egyházunk öntudiaitos tagjainak. 86-an távol állanak minden mozgalomtól. de nem azért, mert tanulmányaiknak élnek csupán! Ha valaki azt hiszi, hogy a szegedi studen- tek közömbösek a hitvallásos élet iránt, ismét tévedne. Katholikus és református egyház dicsekszik az egyetemi hallgatók érdeklődésével. A zsidókról nem beszélek. Ezek olyan öntudatosok ma, mint amilyenek még nem voltak sohasem. A mi hitvallásunkon levő egyetemi polgárok közömbösségének oka nem Paraszkay elnökben és 14 tagból álló gárdájában keresendő, hanem egyszer abban, hogy a mi ev. professzoraink is közömbösek egyházukkal szemben, de abban is, hogy a szegedi egyházközségben hiányzik a Léleknek az a szele, mely eltudná seperni a közönyösség fojtó levegőjét, hogy hozza meg azt a tiszta levegőt, mely után vágyik a professzor is, de a tanítványa is. Ezen elernyedtségnek okát itt ne firtassuk. Egyházi hatóságaink ismerik. Ellenben arra kérjük őket, hogy ne a véka alatt tartsák, amit tudnak, hanem — félretéve minden személyes ellen-vagy rokonszenv, tegyék fejszéjüket mielőbb a bajok gyökerére. Itt sokan-sokan vannak, akik várják ezt a tényt és lelkesen fogják teljesíteni azt a kötelességet melyet a főhatóság rájuk biz! Paraszkay elnök 1925. évi munkaprogrammja (lapunk más helyén közöljük'; bizonyítja ezt és azok az ovációk, melyek Paraszkay munkatervének előterjesztése után felhangzottak, igazolják ezt. Dr. Rásó Lajos beszélt Paraszkay felkérésére, a jövő feladatairól. Hangsúlyozta a munkás élet meg- szeretését, az egyházépitő munkásságot, — a nemzet- építés szempontjából. Nem elég az, hogy iskoláink és egyházaink dolgoznak, szükség van a fürge Lutherszö vétségre is, amely feladatául tűzte ki az evangélikus öntudat és összetartás megteremtését. Legfontosabb az ifjúságért és az ifjúsággal való törődés, mert a jövőt a fiatal nemzedék dönti el. - Rásó dr. pompás logikával kimutatta és követelte, hogy nekünk is divatba kell hozni az állandó tem- jfiomlátogatást, és a családban esténkint a biblia- olvasást, Az egyetemen a jogászifjuság vívja ki a protestáns jog előadását. De addig ismerkedjék meg a mi Zsinati Alkotmányunkkal és hazamenve otthon és a szomszédfalvakban ismertesse ezt meg a mieinkkel is. A cserkészet felkarolása, estélyek rendezése, leányegyletek, ifjúsági önképzőkörök szervezése, október 31-ének megünneplése, az ev. sajtó felkarolása ... ez mind minket váró feladat. A gondolatokban gazdag propaganda előadást ifj. Paraszkay Gyula köszönte meg azzal, hogy a szegedi egyetem Lutherszövetsége igyekezni fog valóra váltani a hallottakat. Hétfőn (2-án) este 6 órakor folyt le az a nagyszabású kulturestély a Kass nagytermében, amely
