Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-26 / 29. szám
4. EVANQEUKUSOK LAPJA 1925. jelentésére Jézus Krisztus golgotái áldozatára i|iiftatok rá. A keresztfa arról beszél, hogy az Isten szent, aki nem tűri a bűnt s igazságával lesújt a bűnre. De ugyanez a keresztfa mutatja meg nekünk azt is világosan, hogy a szentség és a fegyelmező igazság nem ellentéte a szeretetnek s nem zárja azt ki, hiszen a keresztfa az Isten megmérhetetlen szeretetének a kijelentése is. Isten úgy szerette a világot, hogy 'önmaga hozta m$jg a szentsége és igazsága által a világ bűnéért megkívánt áldozatot, hogy az emberiségnek utat nyisson a szabadulásra. A keresztyénség isteni eredetének a golgotái kereszt a pecsétje. Ez a gondolat emberi agyban meg nem születhetett, mert az ember mindig magia akarta s akarja kiengesztelni az Istent. A keresztfának ezen az ember gondol-1 kozási berendezettségétől teljesen elütő volta igazolja azt, hogy ezen az Isten arcképen ki van küszöbölve a megismerő emberi személy visszaható összetevőjének a hatása. A golgotái elégtétel nem jelenti Isten fegyelmező munkájának a megszűnését nemcsak azért, mert vannak, akik a felajánlott váltságot nem fogadják el s akikre igy a kiéngesztelődés nem vonatkozik, hanem azért is, mert Isten bölcsessége jól látja, hogy milyen hatalmas eszköz a megváltottaknak az istenfiuság teljességére való nevelésében a fegyelmezés. (Zsid. 12. 5,—11.) Ugyanezek az igék mutatnak rá arra is, bogy a fegyelem nem ellenkezője a szeretetnek, hanem szorosan összetartozik vele. Mindezzel szemben nem lehet felhozni a tékozló fiú atyjának a képét. E példázatban Jézus nem az atya képét akarta megrajzolni, hanem a gyermekek kiépét dolgozta ki. gitői tanári állást. Itt nyugadtan Írogathatott. Itt több nagyobb epikai müvet iirt. Ekkor jelent meg a Mocsarak királya cimü nagy feltűnést keltett regénye. Később az aszódi gimnázium igazgatója lett s a Bokrétás világ cimü költői elbeszélésével megnyerte a Tudományos Akadémia Ná- dásdy diját. Ez volt a közvetlen oka, hogy a Petőfi Társaság 1877-ben rendes taggá választotta. 1886-ban eperjesi th etológiái; tanárrá választják meg s 1890-ben megnősül. Feleségül vette Bartha Lenkét, aki egész életén hűséges élettársa és segítő angyala lett. Lenke dalait is hozzáírta. Ebben az időben irta Don Quijotte cimü nagy költői elbeszélését, mely bátran állítható Arany Bolond Istókja mellé. Egyházi költészete révén a Luther társaság tiszteletbeli tagja lett. Ötven éves irói jubileumát Budapesten a Petőfi Társaság rendezte meg fényes keretek között. Eperjesi munkálkodása a legnagyobb sze- retetet hozta meg a város közönsége részéről. Eperjesről menekült 1919-ben Miskolcra. Itt az evangélikus jogakadémián a történeti tanszaA szqnt, igaz, fegyelmező Isten tehát nem a pogányok ráncolt homloku, haragos Istene. Én bizonyságot tehetek árról, hogy boldog vagyok ennek az istenarcképnek a birtokában. Tudom, hqgy az én Uram megváltott engem et s bármilyen keresztet kelljen is hordoznom, boldogan vallom: Isten nagyon szeret engem. Minél erősebben érzem fegyelmező* kezének súlyát a vállamon, annál boldogabb ós erősebb a bizonyosságom, hogy Isten nagyon szeret engem: mert akiket szeret az Ur, megdorgálja. A másik elvi kérdés, amire felelnem kell: az egyházfoglalom kérdése. Ön boldogan érzi, hogy milyen áldás volt a római egyház mindent elnyomni akaró hatalmának ledöntése a telkekről s a hívőnek Istennel minden emberi: közbenjáró nélkül való szembeállítása. Ön tehát örvendezik a klerikus és laikus osztály megszűnésén s az egyetemes papság fölállításán. Midőn azonban a hívőnek az egyházzal szemben valói viszonyát fejtegeti, az egyetemes papság megtagadásával újra felállítja a klerikus és laikus elem különbségét. Emennek csak jogai vaunak, élvezni az egyház áldását, amannak csak kötelességeit hangsúlyozza az egyház szolgálatában. E megkülönböztetést arra alapítja, hogy a lelkész szerződést köt az egyházzal s igy ellenszolgáltatást kap szolgálatáért. Nem méltóztatik gondolni, hogy a hivek a keresztségben és konfirmációban épen úgy szerződést kötöttek az egyházzal s azt a szerződést az egyházi életben való részvétel, az egyház szolgálatainak igénybevétele s az egyház föntartásához való hozzájárulás által is magukra kötelezőnek elismerték? Az ellenszolgáltatás tekintetében is sokszor nagyon nehéz volna eldönteni, hogy az egyház aíd-e többet kon Nemzeti küzdelmeink a mohácsi, vész után és Nemzeti küzdelmeink a XVII. században c. tartott fiatalos erővel előadásokat. Két évvel ezelőtt hat évtizedes jubileuma alkalmából országosan ünnepelték. Mintegy két héttel ezelőtt régi betegségé kiújult s hogy az ápolás mennél könnyebb legyen, beszállították az Erzsébet kórházba. Hűséges élettársa ide is követte. De hiába volt minden fáradozás, gondos ápolás, a teljesen elgyengült és érelmeszesedésben szenvedő költőt nem lehetett megmenteni. Hétfőre (jul. 13.) virradó éjjel fél 1 órakor aggonizálni kezdett és egy órakor örök nyugalomra szén derült. A temetési szertartást szerda délután négy órakor Oeduly Henrik püspök nagy papi segédlettel végezte az evangélikus templomban. A ravatalnál a Petőfi, Lévay, Luther Társaság, a Tudományos Akadémia képviselői, valamint az eperjesi kollégium nevében Draskóczy Lajos theol. tanár, diákjai nevében Paulik János nyíregyházai lelkész, a jogakadémia nevében dr. Bruckner Qyőző dékán tartottak búcsúbeszédet, mig a Mindszenti temetőben Zeman Zoltán ev. lelkész búcsúztatta el a halottat.
