Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-26 / 29. szám
1925. EVANOEUKUSOK LAPJA 5. a gyülekezetnek. Az evaag. ember tehát, mint hivő, a Krisztusé, de mint önmagát lekötelezett egyháztag, az egyházé. Ennek az egyháznak tehát joga van felelősségre vonni, ha nem úgy, nem oly mérvben teljesiti, szerződéses köteles^ ségét, amint elkötelezte magát. Ez az elkötelezés a hűségre szólott. A hűség pedig nem értelmi mozzanat mint az algebra, tehát elbírálása is egészen más meggondolások alá esik. Cikkének többi, az egyházfegyelemre vonatkozó részére a lap más eddig megjelent cikkeiben bőséges feleletet találhatott s igy azok ismétlése helypazarlás lenne. Miután pedig meg vagyok győződve, hogy az emberi meggyőződések nemcsak értelmi belátásokra, hanem érzelmi és akarati mozzanatokban is gyökereznek s igy minden vitában az a fő, hogy az ember bizonyságot tesz meggyőződéséről, s miután én ezen f óköt élességnek eleget tettem, részemről a nyilvános levélváltást legszívesebben befejezném, hogy helyi adjunk az úgyis szűkre szabott lapban másoknak is. Magánlevelezésre azonban kész örömmel vállaBcozom. Még csak annvit, hogy nagyon szeretném, ha Ön kidolgozná a > leik eszi kötelességek szabályzatát«. Azt hiszem, sokat tanulnánk belőle mi lelkészek. Hitrokoni szeretettel Turóczy Zoltán. Jegyzetek. A róni. kath. renaissance egyik irodalmi termékéből, Lépiciernek, a pápai hillerjcsz- tési kollégium tanárának Rómában 1910-ben második kiadásban megjelent »A dogma fejlődéséről és állandóságáról« című munkájából, amelyhez a római pápa gratulált az illusztris szerzőnek, a Reformátusok Lapja« nyomán ide iktatunk néhány idézetet. Ami az eretnekeket illeti, akik saját elhatározásukból lettek eretnekké és eretnekségüket nyíltan tanítják, s példájuk és tanácsaik által másokat is ezekre a tévelygésekre csábítanak, senki >sem kételkedhe- tik benne, hogy nemcsak az egyházból való kiközösítést érdemlik meg, de méltók arra is, hogy halál által kiirtassanak az élők sorából . . . Ha nem rossz megölni egy .vadállatot az erdőben, jó dolog ártalmas életétől megfosztani az eretnek embert.« »Az eretnek halálra ítélésének joga az Egyházhoz tartozik. Az Egyház felismerve a hűtlenséget, halálra Ítélhet, de nem ő ba jája végre, hanem a világi hatalmat bízza meg a végrehajtással«. Az Egyház az eretneket átadja kivégzés végett a világi hatóságnak, mert dicséretes és üdvösséges, hogy az megölessék.« »Olyan helyeken, ahol a protestantizmus szomorú csapása pusztított, mint Németországban és Angliában, az Egyház itt a legnagyobb szelídséggel jár el, inkább jutalmak ígéreteivel csalogatja a kiváltakat, min! büntetésekkel elrémiti.« A megcsonkított Magyarország egy sziv- vel-lélekkel örvendezhet a római katholikus renaissaneenak, amelyből piros rózsák fakadhatnak itt is. amott is az eretnekek véréből. Mindenki beláthatja, hogy a római katholikus vallás olyan állnmfenutartó erő lesz ebben az országban, amelynek mindenki élvezni fogja gyümölcseit. Szűz Mária országa római katholikus hegemónia alatl a békességnek, boldogságnak, keresztyén szeretetnek földi paradicsoma lesz, ahonnan az emberek Imrzadozva nézik az oroszországi kommunisták embertelen mészárlásait. * A soinogymegyei Nagyszakácsiban f. hó l-én két kis Mbnpásztornak megjeleni a Szűz Mária a falu végén egy hid alatt A csodának hire ment s százak és ezrek mentek éjjel- nappal annak szemléletére. A községi bíró a bloat ledobatta az árokról. Ekkor, éjszakának idején; egy vékony, csenevész akácfa tetején jelent meg a Szüznnya. Egy öreg magyar igv Írja le a csodát: »A Roklogságos Szüzet látom nagy fényesség közben, egész alakban, de azért nagyon kicsiben. A kis Jézust tartja a karján, fején korona, a kel)lén köröskörül aranyos disz.« Szűz Mária az egyik libapásztor által azon óhajának adott kifejeztél, hogy számára kápolnát építsenek; gyógyforrást helyezett kilátásba. Nagyszakácsi a veszprémi PÓm. kath. püspök egyházmegyéjéhez tartozik. A csoda hivatalos elbírálását reábizzuk a róni. kath. egyház hivatalos »terveire. A »Magyarság« tudósítója szerint a nagyszakácsi intelligencia egyáltalán nem csodálkozik; tudják, hogy az egyik tanító, aki az iskolában a kfolttuyokal tanítja, erősen vallásos ember, aki minden szabad időjében búcsúkra, zarándokutak™ jár, az iskolában még a legkisebb gyermekeknek is a szentek életét és csoda tetteit magyarázza. Íme egy újabb adalék korunk kereszténységéhez . HÍREK. — EspercsváJasztás. A Csaplovics János kovacsicai lelkész elhalálozása folytán megüresedett bánsági főesperesi állási Sirka Sámuel németaradóci lelkésszel töltötték be, akinek beiktatása f. hó 19-éti volt Nagybecs- kereken. — Lelkésziktatás Salgótarjánban. Szép ünnepség keretében iktatta be a salgótarjáni egyház leikései hivatalába jul. 12-én dr Csengödy Lajost a nógrádi egyházmegye es-
