Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-01-11 / 1-2. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1W4 Püspökavatás Az evangélium egyházainak legfontosabb eseleik- vényei az avatási cseíekvények. Ezek által az isten szolgálatára szánt dolgok vagy személyek a közönséges élet körülményei és viszonyai közül kivétetnek és magasabb élethivatás szolgálatába állíttatnak. Innét van, hogy a szertartások dolgában különben szándékosan szepényes evangéliumi egyházuk a/, avatási szertartások végzésében bizonyos mérsékelt ünnepélyességre törekszenek. Ha nem dolgokat, hanem személyeket átütünk az Ister, szolgálatába, ez az ünnepélyesség természetszerűleg fokozódik. Ez az oka, hogy a lelkészek avatásánál általában, a maga sabb egyházi hatóság gyakorlására rendelt személyek hivatali méltósággal való felruházása alkalmával pedig különösen nagy gonddal készítjük elő az ava- / tás ünnepélyes szertartását, Soltész Elemér protestáns tábori püspök avatásánál ennek a gondos előkészítésnek a hiányát tapasztaltuk. S ha mégis az ünnepélyesség benyomásál keltette az uj püspök avatása, az csak annak tulajdonítható, hogy minden egyes funkcionárius komolyan és méltósággal végezte teendőjét A püspökavatás december 17-én történt d. e. 10 órakor a református konvent székházáhan. Miért nem a templomban, annak komoly magvnrázatát abban látszott maga az uj püspök megadni, hogy parochus nem lévén, a székház nagy tanácskozó terme lesz az ő hivatalos helyisége. A nem is füthető nagv terem azonban csak nyári tanácskozásra készült s így ilyen ünnepélyes aktusra, melynél a külső és belső melegségnek találkoznia kell. merőben alkalmatlan. Az aktus maga száraz és színtelen volt. Ravasz püspök iktató beszéde a próféták hivatásáról szólt s egyike volt e kiváló szónok legszebb alkotásainak. Utána azonban minden átmenet nélkül, majdnem meglepetésszerüleg nyomban jött az eskütétel. Mi evangélikusok még a lelkészek avatásánál sem mulasztjuk el az urracsorázást, mert aki esküt készül tenni, az előbb Istennel iJliön le számadásra. Az úrvacsora elmaradása nekünk, akik -azt szeretjük, ke- délytelenné és hiányossá tette a szent aktust. Az esküformát is Ravasz püspök olvasta fel, s nekünk egészen érthetetlen módon tisztán és egyedül a református konventnek való engedelmességre köt°lezte az uj püspököt. Pedig az evangélikus egyházzal szemben is lesznek kötelezettségei. Tudakozódásunkra azt a felvilágosítást kaptuk, hogv sem az eskü szövegének, sem a beiktatás lefolyásának megállapításába a református atyafiak az arra illetékes evangélikus vezetőket bele nem vonták. Megismétlődött tehát az a hiba. melyet a református egyház vezetői a ..közös" protestáns tábori püspök kijelölésénél is elkövettek, mikor a történelmi «orrend- szerü elsőbbségünkről udvariasságból lemondva, a többségi elv tekintetbevételével átengedtük az első protestáns tábori püspök választásának a jogát a református egyháznak s ők be sem vontak a további teendőknek még csak a megbeszélésébe sem. Hogy ezzel magukat is megfosztották a iövendöre nézve egy igen fontos jogtól, arról, ugv látszik, megfeledkeztek. Most is jogról mondottak le, mikor bennünket még az előzetes megbeszélésekbe sem vontak be s a kész meghivóbéd láttuk csak, hogy egyházunknak az avatásnál semmiféle szerepet sem szántak. Pedig csak természetes lett volna, hogy elnöklő püspökünk legalább néhány szóban a mi egyházunk érdekeinek > ' ' a képviseletét is reá ruházta volna a hivatalába lépő uj püspöknek, aki a mi egyházunk püspöke is. Vártuk, hogy legalább az uj püspök fog erre hivatkozni a székfoglaló beszédében, de ezt az igen fontos dolgot ő is kifelejtette. Pedig ennek a közösségnek hangsúlyozása annál szükségesebb lett volna, mert Magyarország kormányzójának és katonai legfőbb hatóságainak jelenlétében történt a közös protestáns püspök beiktatása. Történelmi esemény volt ez, a történelem számára ünnepélyesen kellett volna megállapítani. hogy ennek a püspöknek a háta mögött az egész magyar protestantizmus áll. Ennek a ténynek a megállapítására és kikiáltására a mai klerikális világban rém csak a prote.-táns egyházaknak, hanem az uj püspöknek is szüksége lelt volna. A közösének csak egyetlen jelenet adott kifejezést, mikor "a három protestáns egyház legfőbb papi méltóságai egyenként bibliai mondásokkal kézfeltétollel megáldották az uj püspököt. Megtörtént. A mulasztásokat pótolni, a hibákat helyrehozni ma már nem lehet. De mi evangélikusok tanultunk belőlük. JrlenvóU •••••• •••••■ ••«••• •••••• •••••• ••••«• •>•••••••••• Kapi Béla evangélikus püspök előadása a középosztály anyagi és erkölcsi válságáról Magas színvonalú előadást rendezett a regi képviselőház üléstermében szerdán este, dec. hó 17-én. hat órakor az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligu. amelynek előadássorozatát állandóan nagyszámú és intelligens közönség látogatója. A szerdai estén is teljesen megtelt közönséggel a régi parlament terme. Wolff Károly elnöki megnyitó szavai után Kapi Béla evangélikus püspök tartotta meg előadását Az erkölcsi v/ffsrírj és a középosztály címmel. A középosztály kérdését olymódon tárgyalta, hogy mindenekelőtt a középosztály nemzeti hivatását és jelentőségét állapította meg. Szerinte c közép- osztály jelenti a nemzet gerincét és hivatása a nemzet életében elsőrangú. Életével, gondolkodásával, jellemével kifejezője a nemzet egyéniségének. Kifelé reprezentálja a nemzetet. Befelé a nemzet társadalmának legmunkásabb és legáldozatosabb rétege. Az összes kulturális, szociális, humanitárius munka a középosztály vállán pihen. Rendkívül érdekesen világította meg Kapi püspök, hogyan tölt he a közép- osztály társadalmi és történelmi kiegyenlítő hivatást. Az arisztokratákkal Fzcmben a középosztály a köte- Icsségteljesités arisztokratizmusát képviseli. Az arisztokratizmus konzervativizmusa helyett történelmi hagyományok konzervativizmusában mognvi- latkozó arisztokratizmust erősiti. A középosztály nemzetért való munkára neveli azt az arisztokrata társadalmi osztályt, mely nem lehet családi sírboltok cimertartóia. hanem a magyar jövendő munkás héroszának kell lennie. Lefelé a középosztály a szellemi munka demokratizmusát képviseli. Kiegyenlíti a két ellentétes történelmi erőt: általa megenyhül a konzervativizmus merevsége s lassúbb ütemet kap az evolucionáli* fejlődés. Éppen ezért az egészséges középosztály biztositia a nemzet harmónikus fejlődését, a társadalmi osztályok békéjét.. A püspök előadása további részében megállapítja. hogy a középosztály csődje részben anyagi, részben erkölcsi csődnek tekinthető. Az anyagi csőd a háború következménye, az erkölcsi csőd pedig a világnézet és életmód megváltozásának eredményeként jelentkezik. Éles világításba helyezi a közép3
