Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-06-14 / 23. szám
T, EVANGÉLIKUSOK LAPJÁ, ______ Í92Í 2 . dolga, s amely olyan nehézségeket rejt magában, hogy sem Marx, sem Kingsley ezeknek a nehézségeknek végérejárni nem tudnak. A fösvénység, a tékozlás, a hiúság egyfelől, a megelégedés, az egyszerűség, a nagylelkűség másfelől: ezek azok a dolgok, amelyekről az evangéliomok és az epistolák beszélnek. Persze mindez nem alkalmas a félrevezetett tömegek politikai célokra való megnyerésére. De éppen ezért kell a keresz- tyénségnek vállalnia ezen népszerűtlen igazságok kiderítését. Minden vagyon, amit a fösvény eldug, amit a gőg luxusra költ, minden selyem és* bibor és arany, amit a hiú magára ölt: szóval minden erkölcstelen fogyasztás megbecsteleniti a termelést, lealacsonyítja a munkást és növeli a nyomort. A gazdasági és társadalmi krízisek elsődleges felidézője nem a kapitalizmus, hanem a céda és erkölcstelen fogyasztó. Szegény mindenható lelkészek! — Reflexió Kováts Dénes: „Adalék az egyházvédelmi szabályokhoz“ cimü cikkéhez. — Minden egyoldalúsága s ebből természetesen következő igazságtalansága dacára is két nagy értéke van Kováts Dénes egyháztanácsos cikkének: 1. a lelkipásztori gondozás értékelése s 2. az a lutheri egyenesség, mely- lyel kertelés nélkül kimondja ami a szivén fekszik. A lelkipásztori gondozást oly fontosnak tartja, hogy aki nem akarja, vagy nem tudja gyakorolni, azt el kívánja mozdittatni lelké- szi állásából. Jól esik látni azt, hogy vannak a magyar ev. egyházban már oly egyháztanácsosok is, akiknek gondolkozásában a lelkész nem csak liturgizáló gép, tömegféken tartó erő, vagy díszlet az élet nagy fordulóihoz, hanem érzékkel bírnak e lelkész lelki hivatása iránt is. Csakhogy erről a cura pastoralisról némelyik embernek igen furcsa fogalmai vannak. Beszélnek róla, mert ma ez a divatos gondolat, de azért még sem arról beszélnek, mert amire ők gondolnak, az nem lelkipásztori gondozás. Cura pastorálisnak általánosságban a mai magyar közvélemény a lelkésznek a hivatalos funkciókon túlmenő tevékenységét nevezi. Ebbe a formális meghatározásba azután minden belefér: társadalmi érintkezés a hívekkel, egyházi bálok és szini- előadások rendezése, közkulturális szolgálatok végzése, egyházi reprezentáció a közéletben, egyesületek alapítása stb. stb., szóval minden, ami nem lelkipásztori gondozás is.. és belefér természetesen az igazi lelkipásztori gondozás is: élő, személyes összeköttetésbe hozni a lelkeket az élő személyes istennel a Megváltó által. Kováts 1)énesnek — úgy látszik — nincsenek torz fogalmai a lelkipásztori gondozásról, de nem látja meg azt, hogy ez a Kánoni egyházlátogatás a csanád-csongrádi egyházmegyében. Május első felében dr. Raffav Sándor bányakerületi püspök kerületének legtávolabb eső egyházait látogatta meg. Május elsején Szegeden, Mezőhegyesen át Pitvarosra érkezett. Saguly János esperes és Rohoska Mátyás egyházfel ügyelő Szegedig mentek a főpásztor elé; a mezőhegyesi állomáson a battonyai járás főszolgabirája és Gajdács Pál tótkomlósi lelkész, mint a főpásztor egykori szarvasi tanára, üdvözölték. A pit- varosiak bandériuma Mezőhegyesre ment a püspök és kísérete elé; Pitvaros határán a nagylaki járás főszolgabirája és Pitvaros község elöljárói fogadták, majd a gazdagon fellobogózott utcákon s két diadalíven át harangzúgás mellett, az útjára virágokat szóró iskolások és fehérruhás lányok sorfala között a templomhoz érve, annak ajtajában a helyi lelkész üdvözölte s a fehérruhás haja- donok virágcsokorral kedveskedtek. A díszes, gazdagon felvirágozott templom, a hétköznapi munkaidő dacára zsúfolásig megtelt a várakozó hívekkel; a juíspök az orgona hangjai mellett az oltár ele lépett, imádkozott és megáldotta az őt üdvözlő gyülekezetét. Május 2-án meglátogatta az iskolákat, a bemutatott eredmény, rend és fegyelem felett teljes megelégedését nyilvánítva; majd a papiakon fogadta az üdvözlő küldöttségeket; délután a presbiteri gyűlésen vizsgálta meg az egyház belállapotát. Május 3-án délelőtt az ünnepélyes istentiszteleten az oltári szolgálatot Bezegh Sámuel üspöki titkár végezte, a szentbeszédet Ja- ab II. 14—18. alapján az esperes, helyi lelkész tartotta, majd az egyházi énekkar által Kapi Gv.: »Isten a mi oltalmunk« cimü hatásos choráljának precíz eléneklése után a püspök* Máté VII. 21. alapján szólott a gyülekezethez, a cselekedetben gazdag etőhitre serkentve a híveket. Istentisztelet végeztével a gyülekezeti élet minden mozzanatára kiterjedő vizitacionális közgyűlés tartatott, amelyen a világi hatóságot dr. Wintze Sándor járási főszolgabíró képviselte. Délben 100 terítékes banketten ünnepelték a pitvarosiak nagy szeretettel és tisztelettel környezett főpásztorukat. Délután megtekintette a
