Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-05-31 / 21. szám

1925. EVANQgUKUSOK LAPJA 3. pitsa. kik tartozhatnak hozzá. Mindegyik társaság fenntartja magúnak a jogot arra. hogy kizárhassa a kebeléből azt, akinek élete, vagy elvei összeegyeztethetlenek a tár­saság lényegével és céljával. Építsünk otthont a Iheolopsotnak. Vakmerő felhívásnak látszik ez a mon­dat. Mindenki kész reá a felelettel: ina nem lehet erről komolyan beszélni. Pénzünk nin­csen. Kölcsönt nem kapunk. Várjunk azért jobb időkre! Várjunk, várjunk mindig esak várjunk? . . . Az idő azonban gyorsam tovább rohan, egyik esztendő a másik után; s egyik theolo­gus nemzették a másik után kerül ki az életbe úgy. hogv fájóan gondol arra: Menv­É nvivel jobban készülhetett volna a lel kész i pályára, ha csak egy kicsit is több lehető­sége lett volna a tanulásra, csendes otthon­ban s mégis társak, megértő kollégák kö­zött! Miért ne változtatnátok meg ezt a fáj­dalmas visszaemlékezést boldog örömre, ha lehetséges!? De vájjon lehetséges-e? Ha hisztek, akkor mindenek* lehetségesek. II a hiszünk, akkor meg lehet építeni a Theol. Otthont, minden idegen se­gítség nélkül is. Meg lehel egy év múlva! N a mienk lesz az. A mi Istenünk adománya. A mi hitünk áldott gyümölcse. De hát hogyan kezdhetünk hozzá, kér­dezheti bárki. Mert hiszen arról ugy-e feles­ezzel szemben még máig se intézkedtünk ugyan­ezen élv szerint. A ref. vallásu lelkészözvegy nyugdijat élvez nálunk s ezt már 1902-ben nagy örömmel vette tudomásul a két egyházat kö­zösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság s a ref. tagok hasöfiló intézkedést helyeznék kilá­tásba a ref. kőnvént részéről is, de még ma se olvashatjuk ezt a ref. nyugdij-szabályzatban. Az I. t.-c. 131. §., a VI. t.-c. 23. §-a, előbbi a kán­tor, utóbbi a tanítók házassága esetében szin­tén kimondja evahg. féllel kötött házasság ese­tében is a gyermekek ref. egyházban való ne­velésének kötelező voltát. E téren se léptünk még a viszonosság álláspontjára. Sőt az idé­zett törvényes rendelkezései: hatályba lépte után 1909-ben á tanítók, egyházi, tisztvisélöx házasságát szabályozza (lásd egyet. jkv. I. füg­gelék 18.) mondja ki egyházunk a következő, fölemelően testvéries határozatot: Jelen utasí­tás nem vonatkozik azokra a vegyes házassá­gokra, amelyeket az ág. h. evangélikusok a re­formátusokkal kötnek. Az ily házasságkötések­nél óvakodjanak a lelkészek híveik mindennemű befolyásától és tartsák szem előtt azt, hogy leges írnunk, hogy egy csendes Thelogus- Otthonra okvetlenül szükségünk van. A soproni evangélikus gyülekezet szíve­sen engedte ál árva háza egy részét s egyik tantermét, de ezzel a lekötelező szívességgel sem élhetünk soká. Az árvaháznak szüksége van az otthon által ez idő szerint lakott he­lyiségekre is. a tanteremre pedig szüksége van az iskolának. De hogyan kezdjünk a munkához? Egy­szerűen: kezdjünk számolni, de hittel, bízó reménységgel! Az Otthon felépítésé­hez feltétlenül kell 1 00.000 a r a n y korona. Rengeteg összeg! Lehetetlen előte­remteni! Persze, hogy lehetetlen, ha az egész összeget egyben, a maga egészében vesszük. De menten más a számtani lehetőség, ha igv vetjük fel a kérdést: It e m é 1 h e t ő - e a z, hogy ezer olyan tagja van e v a n g e- I i k u s egy h á z u n kunk, aki 1 00. azaz egy száz a r a ny koronát ad n a, ti a nem adományképei), hát kamat­mentes köles ö n ü I a T h eo I. O 11 h o n építésére. Nem lehet kételkednünk abban egy pil­lanatra sem. hogy van ezer ilyen egyházta- gunk. sót több is lesz ennél! Így hát nem kell kételkedni és késlekedni, hanem Isten segít­ségében bízva, hozzá kell kezdenünk a terv megvalósításához. P.p ezért bizalommal és szeretettel ké­rünk mindenkit: jöjjön a maga kölcsö­nével, v a g y a d o m á n y ával segíts é- günkre! Jöjjön minél hamarabb. Elsősor­ban hozzátok fordulunk kedves lelkész- testvérek: Ti tudjátok legjobban, mit je­lent az a négy theológus esztendő a lelkészre —r jgzz : jg_-_-i- r.~ ~ : '—ix. jCu±lülli. mindkét protestáns egyház föérdeke az, hogy ezen két egyház hívei között a testvéri egyet­értés semmi által meg ne zavartassék. íme a mi egyházunk emelkedett, testvéri álláspontja, amely a lélekhalászatot a testvéri berkekből ki akarja küszöbölni, s milyen elszo­morító evvel szemben az ugyanilyen esetekre megállapított hivatalos, ref. rendelkezés. Ha ezeket, valamint a ref. egyház más in­tézkedéseit, fegyelmi szabályait nézzük, látjuk, hogy a mi egyházunk levonta hivatalos formá­ban is a testvéri viszony következményeit, inig a református nem. Nekünk vannak a gimná­ziumainkban református tanáraink, sőt egy még igazgatói székben is ül, s mint ilyen hivatalból tagja a különböző fokú egyházi önkormányzati testületeknek, mig több esetben a ref. egyház vezetői áttérést kívántak; vannak teljes békes­ségben ref. vallásu papnéink, mig a ref. egy­ház nyugdij-elvesztés miatt a legutóbbi időben is több evang. vallásu papiét téritett át; sőt rámutathatnánk azokra az elnevelésekre is, ame­lyek által a testvér egyház a mi gondozatlanul

Next

/
Oldalképek
Tartalom