Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-05-31 / 21. szám

4. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925. nézve s úgyszintén az egyházra nézve is. Ha visszagondolunk arra, hogy mit kaptunk mi mindannyian az Aim a-M atertől Eper­jese n, Pozsonyban, vagy Sopron- b a n, nemcsak lelkiekben, de anyagiakban is, lehetetlen, hogy most, mikor csak Sop­ron a mienk, örömmel ne hozzunk meg min­den áldozatot, hogy theológusaink ne nyomorogjanak tovább, de legyen otthonuk s legyen benne menzá­juk is! De szólunk azután még világi nagy­jainkhoz, vezéreinkhez is. Tudják ők is: mit jelent a lelkészképzés ügye egyhá­zunknak. Örülnek ők is, ha egyházunk épül. Búsulnak ők is, ha egyházunk pusztul, óh jöjjenek azért ők is segíteni! Adnak bizo­nyára ők maguk is kölcsönt is, adományt is, de főleg közrehatnak abban, hogy az egyes gyülekezetek szintén adjanak kölcsönt a ne­mes célra. Melyik lenne az a gyüleke­zet, amely egy év leforgása alatt legalább száz arany koronát nem adhatna a szent célra?! Szólunk végül minden egyes tagjához szeretett Anyaszentegyházunknak, akinek a szive érzi a veszedelmet amely bennünket fenyeget, s akinek szive parancsolja a segí­tést. Kérjük őket mindnyájukat: ne marad­janak el az építők közül! Kölcsönről beszéltünk s csak úgy mel­lékesen adományról. A kölcsön kötvényt tiz év leforgása alatt mind visszaváltjuk."Úgy, hogy a kölcsönadó nem vészit, vagy áldoz mást, csupán a tiz évi kamatot. Hát ezt a kamatot is sajnálnánk!? lévő híveink sorából igyekszik pótolni mások­kal szemben szenvedett veszteségét Ilyen tapasztalatok vezethették a javaslat előadóját a tervezett rendelkezések ajánlására. Szükséges is teljesen tiszta helyzetet teremteni. Túlságos lojalitásunk gyengülésünket eredmé­nyezi. Kijelentem azonban, hogy jobban szeret­nénk mi a fentebb idézett gyönyörű, testvéri álláspontot törvénybe iktatni, ha a ref. egyház is ugyanarra az alapra helyezkednék és ezt tör­vényalkotásában is kifejezésre juttatná. Nagyon jól tudjuk, milyen fontos érdek mindkét test­véregyházra a kölcsönös, támogató együttmun- kálkodás, s mennyivel áldásosabb lehetne, ha intézményesen minden súrlódási felületet lesimi- tanánk. Olyan felségesen szép nyilatkozatok hangoznak el kölcsönösen lelkészegyesületi gyű­léseinken s annyira 3 reálisak a vezetőknek a testvériség szükségét hangoztató nyilatkozatai, s olyan nagyszerű perspektívát látunk, mikor hivatott ajakról »a protestantizmus integráló­dásáról« hallunk. Szeretnék, ha a szép eszmék nem maradnának csupán szavak! Az alap és az Nehemiás ötvenkét nap alatt építette föl Jeruzsálem falait. Mi Otthont akarunk épí­teni theológusainknak, s hisszük, hogy az fel is épül. Református testvéreink fiúárva­házát építettek s maholnap hozzálátnak a leányárvaház építéséhez Nyiregyházán. Min­denki készül. S csak mi ne tennénk meg azt, amit egyházunk jövője elvár mitőlünk? ... Pünkösdi üzenet azért ez nék- tek, kik e sorokat olvassátok! Ve­gyen ki-ki levelezőlapot kezébe s legyen szi­ves megírni alábbi címre szive s lelkiisme­rete válaszát! írja meg a választ, kölcsön­nel, vagy adománnyal támogatja-e az Otthon építését,"illetve hány 100 arany koronás összeget jegyez? Ha ezer levelezőlap fut be hozzánk, ak­kor pünkösdi csoda történt. Lelkésztestvéreinket kérjük: legyenek szívesek kihirdetni a szószékről is szent ter­vünket s lelkesítsék híveiket, hogy aki csak teheti, jelentkezzék kölcsönével illetve ado­mányával. Biztos helyre megy az, hiszen épületbe fektetjük s igy értéke nem megy veszendőbe. A jegyzett összeget aki egyszerre nem teheti, egy év alatt részletekben is be­fizetheti. A jelentkezőknek csekklapokat fo­gunk küldeni s a befizetett összegről az elis­mervényt, illetve a kölcsönkötvényt majd annakidején meg fogják az illetők kapni. Most pedig várjuk az ezer leve­lezőlapot! Sopron, Halász-u. 7. Ev. Theol. Otthon. irány adva van 1909. évi egyet, gyűlésünk ha­tározatában. Mi megalkottuk és mindecj^Iig — egyoldalulag bár — érvényben tartottuk, a to­vábbi érvénybentartás nem tőlünk függ. * Sokan lehetnek, akikben kellemes csalódást keltett a zsinati javaslat több, egyházvédelmi, életrevaló rendelkezése. Számos tervbevett in­tézkedését szeretnék már megvalósulva látni, mert jól tudjuk, mennyire szükségünk van rá­juk. Sajnos elég hosszú idő választ még el az uj törvénykönyv életbelépésétől, hiszen a zsi­nat még össze sincs hiva. Sok ok késlelteti; figyelemre méltó szempontok azok, de egyetlen ok nagyon sürgeti: az e g y h á z v é d e l e m ■ ki­építése.. Ha ezt az egyet megteszi, érdemes munkát alkotott s megdöntötte azok aggodal­mát, akik a jelenlegi egyházi életet zsinati alko­tásokra nem tartják elég termékenynek. Erősen hiszem, nincs igazuk a kételkedőknek. Bárcsak bizonyítaná ezt egy korszerű törvényalkotás! Marcsek János lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom