Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-31 / 21. szám
2. EVANGÉLIKUSOK LAPJA béri természetet. Szerintük az egyház túlságosan pesszimista és hajthatatlan. De ezek elfelejtik azt, hogy az egyház mögött kétezer esztendős tapasztalat áll, s hogy az egyház ismerte az embert akkor, amikor államban, tudományban, művészetben, gazdasági életben s minden téren nemcsak hog>r meg volt található a pogányság, hanem egyeduralkodó volt a pogányság. Az egyház látta az embernek azt a képét, s amit akkor látott, azt a szörnyűséget, ocsmányságot és álla- tiasságot sohasem feledte el. Ezért nem bízik és nem bizhatik az egyház az emberi természetben, s ezért riad fel az egyház, mint jó édesanya mindannyiszor, valahányszor azt veszi észre, hogy az ember divatos áramlatokat és saját érzékeinek tanácsát követve, ősi korlátokat akar letörni. Ilyenkor úgy gondolja, hogy egy tapasztalatlan gyermek valami lakattal bíbelődik, amely rémületes dolgokat zár el a napvilág elől. Éppen azért az egyház az emberiségnek élő lelkiismerete, s ahol módjában áll, az emberiségnek fegyelmezője. Jaj az egyháznak, ha nem mer fegyelmezni, .kárhoztatni; ha csak oldoz, de sohasem kötöz. Az ilyen egyháznak mondja Krisztus; »Kivetlek téged az én számból«. Ne feledjük azt a nagy felelősséget, amelyet Krisztus ruházott az egyházra, mikor azt mondta: »Végjáték Szent Lelket; akiknek bűneit megbocsátjá(Folytatás és vége.) Megemlékezett az iskolai javaslat tanerőkről szóló részéről egy harcos kálvinista lap. Röviden ismertette s tartózkodott minden kritikai megjegyzéstől. Itt azonban épen a hallgatásban láttam a kritkát. Némileg túlmegy ugyanis a mi zsinati javaslatunk a ref. egyház idevágó törvényes rendelkezésein. Tovább megy akkor, amikor azt mondja, hogy rendes tanerők c'aK evangélikusok lehetnek s részben tovább megy ott, ahol a ref. házastárstól is reverzáüst kiván. A ref. egyházi törvény VI. 75. és 109. §. megengedi szükségből az evang. tanár alkalmazását a közép és főiskolákon, előírja nekik az istentiszteleti cselekményekben való részvételt, a jó példaadást. Kiköti, a tanárainak, hogy csak protestáns nőt vehetnek feleségül. Az elemi és polgári iskoláknál egyforma a ref. törvény és a mi javaslatunk rendelkezése, a közép és felső fokon a zsinati javaslat tul1925. tok, megbocsát tatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartatnak.« A Krisztus iga« egyháza kell, hogy az emberiség élő lelkiis- merete legyen, amely bevilágít az elrejtett és homályba burkolt zugokba, amely áld és kárhoztat, oldoz és kötöz. Azonban szívleljük meg Szent Pál ama szavait; »Némely embernek bűnei nyilvánvalók, előttök mennek az ítéletre; némelyeket pedig hátul követnek is.« Azaz: vannak nyilvános és titkos bűnök. Nyilvánvaló bűnök, amilyenek a részegeskedés, paráznaság és ezekhez hasonlók, amelyek könnyen láthatók, s büntetésüket már ezen a világon is elveszik; s Isten előtt talán nem ezek a legyülöletesebbek. Mert vannak mások, a lelki bűnök, irigység, kajánság, rágalmazás, gyűlölet, hűtlenség, amelyek mintha büntetés nélkül járkálhatnának a világban. Ezek később, Istennek ítélő trónja előtt fognak kárhoztattatok Az egyház lehet szegény, lehet kicsiny, lehet a világ szemében megvetett: mindez nem von le szentségéből semmit. Egyet azonban feltétlenül megkövetelhetünk az egyháztól, hogy legyen tiszta. Az egyház egy társaság, s a tagjai csak bizonyos kellékek birtokában vehetők fel. Mindenki tudja, hogy Krisztus megköveteli legalább is a tisztaságot. Aki tisztátalanságban él, az már önmagát kiközösítette az egyházból. Minden társaságnak megvan a joga arra, hogy megáiiamenőleg intézkedik, vagyis inkább óhajt intézkedni a fent említett irányban. Ugyan mi vihette reá az előadót ilyen javaslat megtételére, közrebocsátására? Nyugodt vagyok, nem a türelmetlenség, nem a testvén viszony ’semmibe vevése. Lelkészi működésem kezdetétől fogva atya- fiságos jóviszonyban működöm együtt ref. kollégáimmal s kölcsönösen érezzük és kívánjuk a testvéri szeretet áldásait. Kölcsönösen részt veszünk egymás gyülekezeti életének fejlesztésében. Ilyen irányú munkálkodásom alapján szerzett tapasztalataim és kutatásaimból vontam le azt a tanulságot, hogy mi mélyebben és őszintébben fogjuk fel és ápoljuk a testvéri viszonyt. Igen érdekes* megfigyeléseket tehetünk erre nézve itt a perifériákon, de nagyon tanulságos belepillantanunk a két egyház központjának a szövevényeibe. A ref. egyháznak 1907. óta érvényben levő törvénykönyve a két egyház korábbi viszonyát uj intézkedésekkel szabályozta. Az I. t.-c. 143. §. lelkészei számára kötelezővé teszi, hogy ev. vallásu feleségüktől reverzálist vegyenek. Mi EavSiázvédelem.
