Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-02-03 / 5. szám
4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 retetvá&'árra s vigye el oda akár eladó holmiját, akár adományát, de a szivét mindenesetre, akkor is, ha nem visz semmit, hanem vásárolni akar ott, hozni akar onnan, szivet vigyen, amely megőrizze, mi a különbség a. jótékonykodás és a szeretetmunka között s az utóbbit ott tanulja el. A svédek és a katholikus propaganda 1923. szeptember 25-én tartotta a svéd lelkészek egyesülete Norrköpingben azt a gyűlést, melynek legfontosabb tárgya a róm. kath. propaganda megakadályozása volt; A lelkészegyesület a következő határozatot hozta: A kath öli cizmusnak mind hevesebben előretörő azon propagandája, hogy népünkben olyan nézeteket terjesszen, melyek evangélikus hitünk ellen vannak és nemzeti kultúránkkal össze nem egyeztethetők, annak megállapitására kényszerítik a svéd lelkészek egyesületét, hogy: 1. mélységes megütközéssel utasítsák vissza azon svéd lelkészek magatartását, akik tudva vagy tudatlanul azt a látszatot szolgálják, mintha a róm. kath. propagandának Svédországban immáron talaja volna és 2. követelik, hogy a központi választmány vezessen be haladéktalanul olyan intézkedéseket, melyek a római propaganda leszerelésére sürgősen alkalmasok.“ A központi válsztmány erre megszervezte a .,Cselekvés-választmány“^, melynek kötelességévé tette, hogy 1- világosítsa fel a népet szóban és írásban a k'atholicizmusról és annak törekvéseiről; 2. keresse az összeköttetéseket, a közös védelem megbeszélése és keresztülvitele érdekében, az országon kívüli evangélikusokkal és; 3. támogassa anyagi és erkölcsi erővel a veszedelmes helyeken élő testvéreket. Ne maradjunk a svédek mögött! Nekünk több okunk van a védekezésre és ennek megszervezésére Az országos lelkészegyesületnek becses ügyeimébe ajánljuk az északi testvérek példáját. Kg. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A tolnai belmissziói ünnepélyek utóhangjai Lapunk egyik legutóbbi számában jóleső érzéssel olvashatták mindazok, akiknek van érzéke a belmisszió iránt és annak egyházmentő munkáját kellőképen tudják értékelni, arról a belmissziói kőrútról, amelyet három buzgó tolna-baranyai lelkész tett, több egyházközséget erősítvén az evangéliumi hitében. Egyházunk egyetemes felügyelője, akinek tevékenysége nem merül ki gyűléseken és üléseken való elnökösködésben és azokon kívül akták aláírásában, hanem aki egyházunk ütőerén tartja a kezét és éber szemmel figyeli az evangéliumi élet megnyilvánulásait, értesülésünk szerint az alábbi levelet intézte a kis expedíció elnökéhez, Baldauf Gusztáv pécsi lelkészhez: „Nagytiszteletű lelkész Ur! Egyházunk jövőjébe vetett bizodalmas hittel kisérvén figyelemmel egyházi életünk minden megmozdulását, nagy örömmel olvastam az Evangélikusok Lapjának legutóbbi számában arról a belmissziói kőrútról, amelyet Nagytiszteletíiséged, mint az ottani belmissziói egyesület elnöke, két buzgó lelkésztársának, Spar as Elek és Vértesi Zoltán uraknak, kíséretében tett. Jóleső érzéssel töltött el számszerű adatokban is meggyőződhetnem arról, ami egyébként is szilárd meggyőződésem, hogy az ilyen apostolkodás igenis megfogja híveink leikéi és az ilyen lelkeket keresés nem maradhat sohasem eredmény és áldás nélkül. Egyházunkat semmi egyéb nem tarthatja meg, mint- csak ez a belmissziói munka. Nem mulaszthatom el Nagy- tiszteletüségednek és buzgó úti- és munkatársainak őzsinte elismerésemet és egyben hálás köszö- netemet nyilvánítani. Adná Isten, hogy a magvetők utján elszórt mag megteremné a maga gyümölcseit a hívek lelkiüdvére és egyházunk javára. Hiitrokoni üdvözlettel: Radvánszky s. k.. egyetemes felügyelő.“ A legutóbbi elnöki értekezleten Geduly Henrik püspök az elnökségek teljes bizalmáról biztosította. egyetemes felügyelőnket. Ali pedig az evangélikus közvélemény bizalomnyilvánitasál füzzük ezekhez a sorokhoz és egész eddigi munkájához. Azt hisszük, ez ellen Szlávik bátyánknak sem lesz kifogása, ha itt azt a kifejezést alkal mázzuk, hogy az a férfiú, kit egyházunk közbizal ma a magyar evang. egyház élére emelt, kiválóan „vezérkedik“ ez igazi szolgálatban. Együttmim- kálkodó szolgák, egyháziak és világiak — utána! Széljegyzetek Irta: Gaál József. Harcos keresztyénség — Wolff Károly a pesti belvárosi plébános beiktatásán többek közt ezt mondta: „Ma a harcos keresztyénség idejét éljük és meg kell feszíteni minden erőt és meg kell szervezni a híveket, hogy a keresztyén világnézet legyen a társadalmi és állami élet alapja“. Harcos keresztyénség kell a hitetlenség, az erkölcstelenség, a közöny ellen. Harcos keresztyénség kell minden keresztyénellenes társadalmi és politikai megmozdulás ellen. Meg kell szervezni a híveket: igen, egyházunkban a nőket a nőegyletben, a férfiakat a Luther Szövetségben, az ifjúságot a leány- és legényegyletekben. Azután elsősorban meg kell szervezni a híveket lélekben, hogy már gondgolatban is, irtózzanak minden akciótól, mi az evangéliummal ellenkezik. * Legyen kötelező a földigénylés. A földreform novella 26. szakaszánál heves vita fejlődött ki a
