Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-02-03 / 5. szám
1924 I EVANGÉLIKUSOK LAPJA 5 parlamenti bizottságban — Ka:us Albert b. indítványozta,, hogy a vagyonváltságföldekböl juttassanak a protestáns egyházaknak is. A szociáldemokrata párt érthetetlen okokból ellene foglalt állást. Rupert képviselő meg azt szeretné, ha a kath. egyház testvéri szolidaritásból adna a nmga birtokaiból a szegényebb prot. egyházaknak. Raf- fay püspökünk egyet. gyűlésünkön azonban világosiul kifejezte, hogy nekünk nem a kath. egyházzal. hanem az állammal szemlien van követelésünk. Ravasz püspök a ref. konventben kifejtette, hogy minden gvülekezetre nézve kötelezővé kellene tenni a földigénylést, hogy pedig mennyit azt egy szakértő bizottságnak kellene megállapítania. ..A ref. egyháznak teljes súllyal kell fellépnie a földreform érdekében.“ ,.A reform aka dályozóit pedig el kell távolítani az útból“ — mondotta Ravasz püspök. v .4 német trónörökös. Vilmos császár fia hollandiai szám ki vetéséből visszatért hazájába. Néhány nap hi.iián ő évet töltött el Vieringen szige tén távol nejétől és gyermekeitől. Mily édes öröm tölthette el. mikor november közepén a szürke hajnalban egy gőzkompon elindulhatott. Egy tisztje és egv szolgája kisérték. A trónörökös a komp fedélzetén idegesen járt fel s alá s mohón cigarettázott és folvton előre figyelt. Egvszer csak a távolban csikó« fénysugár cikázott végig a hajnal borongó« peremén. Ekkor kissé megörült és megnyugodott. A kikötőhöz kirendelt két autónak volt a jeladása a fénysugár. Az elutazás ti t°kban történt. Vieriengen sziget polgármestere eskü alatt kötelezte a hajó és az autók vezetőit, hogy az esetről nem szólnak senkinek. Az autók villámeebesen röpítették a trónörököst. Mikor Bentheimnél elérték a német határt, sebeden kiugrott a gépkocsiból s meghatottan és örömitta- sm igv kiáltott fel: ..itthon vagvok“. Ezután egy repülőgép keringett felette, mely csakhamar elszállt vele Szilézia felé, ottani birtokára. Mikoi* édesapjának, Vilmos császárnak jelentették, hogy fia szerencsésen átkelt a határon, a császár szeme felragyogott, nohát ennek igazán örülök — mondta — most az a fontos, hogy a jó Isten tovább is megsegítse. Meg fogja segíteni, mondta a jelentést tevő. A császár összeráncolta homlokál, s pillanatig mereven nézett maga elé a azt mondta: remélem én is... A franciák már is rosszul érzik magukat. Azonban a császár fiát a német nép nem fogja kiszolgáltatni. BEFÖDJ iMUFOal Spezialltiaok: foehn/Ats, fo^tö- més. ÍOTtUztitáfi. Lapunk olva- wiinnk °ű eng»*diBén.v. intézet nyitva : 9 órától 7-ig. va> sár- és ünnepnap 9 órától 12-ig Dritllal FENYVESIMENYHÉRT IX., Ráday-u. 5. Calvln-tér. IRODALOM Reménylk Sándor: A műhelyből. Veránk. Budapest. Stádium) 1924, 88 lap. Ára nincs megjelölve. A megszállott Erdély poétája, kinek és kiről ..szól minden éneke“, bár vérbeli ev^ng. dobsinai szülök gyermeke. Dédunokája anyai ágon Páck Mihály vértanú püspöknek, tehát közeli rokona Páck Albertnek. a humorista írónak és P. Károly bold. eml. iglói főgimn. nagyhirü igazgatónak. Egyik nagynénjének a korán elhunyt történet íróval: Mikulik Józsefiek mint nagybátyjával való házassága révén dr. Szlávik Mátyásául is rokonságba jutott. Költészetéről Pintér J. írod*»lomtörténetének azt mondja, hogy „figyelemreméltó költői jeVnsig. ki egyesíti a kuruc költészet méHhu? hangját Tompa és Arany melankóliád ját. Petőfi zsamokgvülöletét és Gyóni Géza tüze- (felvidéki és erdélyi) honszerelmét. Jelen vers füzete i* a mai (erdélyi'» magyar lelket szólaltatja meg a mélységes bánat marcangoló keserűség, dacos elszántság, bizakodó reménység változatos s mégi' egységes magyar érzésű hangján. A sok százados s •főleg mai magyar szenvedés az ő bőséges költői for rása. Uj könyvéről azt mondja, hogy azok ..a költőnek a művészethez, el-ö sorban saját művészetéhez való viszonyát jellemzik.“ Jeligéje I. Ján. 8. fejezetének az a verse, amely szerint ..nagyobb a szépség a m» szivünknél.“ Maga mondja, hogy ..költészetembe nem vittem bele más érzést, csupán azt amelynek volt Istentől kapott menlevele.“ De egy másik versében azt is hirdeti, hogy ,.a dalom misszió, s dalolnom kell. mig szivem megszakad, kötelesség. Te mázsa* kanti «zó.“ E tekintetben méltó társa Pintér J. é* Sajó S. „Hazádnak rendületlenül“ c. versgv Hitemé- nye. Egyes verseit különhöző egyénekhez, férfiakhoz és nőkhöz intézi. Az egyiket Panasz Lászlóhoz, akivel KoIo7svártt benső barátságban élt. Igazán a gondviselés müve. hogy evang. egyházunk, amelynek annyi csehszlovák és más koniunkt.nrás rabló haza áruló ja volt. Gvónival és R^ménvikkel a világ - háhorii és a megszállás magyar kö'tószetébe i* aranybetükkel irta be nevét. Magyar evang egyházunk mnig is erős- hazafias kulturténvező és Petőfi lángelméié után az maradjon a jövőben is. Van még hivatásunk, helvünk és rendeltetésűnk e h''zeb»n. Csak ismerjük fel és dolgozzunk! Felvidéki. Protestáns Szemle. XXXÍTI. évf. 1. >z. Bp*-st. (Beth len-nyomda) 1924. 72 lan. Ara 4000 korona. Régen vártuk, végre 3 évi szünetelés»* után e napokban Ravasz L. elnök és Veress' J. titkár szerkesztésében megjelent kissé vékonv füzetben. Inkább előadások és beszédek (Vargha Oy.: Prot. irodalom és nemzeti művelődés. és Ravasz, L.: Madách nesszimizmn«*» eim- mel). mintsem tanulmányok (Raffay S.: Eltolódások az állam és egyház viszonváb'n és Bartók Oy.: Petőfi művészete címén), és inkább könyvismertetések, <p. o. Nagv J.: A m*i filozófia főbb iránya és Tisza I. munkái), mint ,.kritikai szemlék“ gyűjteménye. R-if- fav tanulmánya fölött jó lesz komolyan gondolkoznunk! A cikkek sorában h el vöt fogl'l Nagy J. rek lóri megnyitója is a soproni „ág. tv.“ (sic!) theol. fakultásán „hit és tudás“ címén közismert gondolatokkal. Költeményeket közöl a füzet Varghától. Ri- toóktól. Lant pértb tói és Áprilytól. A Beköszöntőben maga Ravasz L„ mint főszerkesztő a Szemle célját „a protesztantizmus evongelizálásában“ és „az evans-, kereszt.yénsóg igazságának a magyar közgondolko-