Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-15 / 15. szám
IX. évfolyam Budapest, 1923. április 15, 15. szám Si«rk«sztöség és kiadóhivatalt Budapest, IV. kér., Deák-tér 4. sz. Megjelenik minden vasárnap. Alapította; Pr. Raffay Sándor Szerkesztésért felelős: Dr. Csangődy Lajos Kiadja a LUTHER SZÖVETSÉQ Előfizetési ér félévre 300 kor. Egy** szám éra 20 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Az élet. Dr. Raffay Sándor húsvéti beszéde. Alapigék: Máté ev. 10., » Az élet szeretetének és akarásának az emberi szivbe beleoltott törvénye seregestül hajtja ma fel a híveket az Isten házába. Krisztus megnyílt sírjából a diadalmas élet hangtalan zsolozsmája tör elő. És mi szeretjük látni az élet diadalát, mi szeretjük hallani az élet győzelmi énekét. Ezért vidámul meg a szivünk, mikor az ébredő kikelet Ígéretes megmozdulása az élet örökkévalóságát belekiáltja a nagy mindenségbe. Ezért esik olyan jól látni az élet pezsdülését, hallani a madárdal zendülését, szemlélni az élet indulását, tapasztalni, hogy örök az élet. Az élet akarása ott él mindnyájunk lelkében. Hiába panaszkodunk az élet ellen, mégis csak szeretünk és akarunk mi élni. Csak az a baj, hagy^nem^Sdunk. Mert az élet valóságos művészet. Művészet, mert ezer vonatkozással van összefűzve. És olyan kevés ember bírja megtalálni a helyes ösvényt a sokféle vonatkozás tömkelegében. Nagypéntek a halálnak, Husvét az életnek titkával ismertet meg bennünket. S ha Nagypénteken az volt a kötelességünk, hogy nyugodtan tudjunk szembenézni a halállal, úgy most, Husvét ünnepén meg kell tanulnunk a helyes életnek a törvényét. 1 Az élet Mesterének egy kemény szava köszönt bennünket Husvét reggelén. Egy titokzatos ellenmondással terhes szó, melynek megértése azonban az élet művészeivé avathat bennünket. Azt mondja az Ur: „Aki megtalálja az ő életét, elveszíti azt !a Pedig a mi egész földi életünk alig más, mint az élet keresgetése. Kora gyermekségünktől fogva mindig az életre készülünk. És mégis miiven kevés igazán helyes, igazán bölcs életű embert látunk magunk körül! Milyen sokan kénytelenek az élet alkonyán szégyenkezéssel, lelki váddal és könnyfakasztó keserűséggel tekinteni vissza megtévedt életük keserveire! Az első emberpár esetének bibliai elbeszélését sokan csak egyszerű gyermekes történetnek tartják és a mesék világába sorolják. A mesék azonban mindig örök érvényű életigazságot burkolnak naiv, gyermekes köntösbe. Az első emberpár történetében a megtévesztett élet törvénye tárul elénk. Az a törvény, hogy a puszta egyéni akarások és kedvtelések követése, az egyéni vágyak kielégítése nem boldogságot szerez, hanem boldogságot veszittet. Az első emberpár esete a megtévedt élet első példája. Mikor azt hitte, hogy megtalálta az élet titkát, elvesztette annak » az útját, mikor azt hitte, hogy rátalált, akkot siklott ki óla az élet. Azt gondolta, hogy egyéni érték és egyéni birtok a földi élet, s mikor azt hitte, most már az övé, akkor esett ki a kezéből örökre. Nézzük a gyermeket. Mihelyt öntudatra ébred, első dolga a függetlenitésre való törekvés. Elzárja a maga egyéni életét, eltitkolja gondolatait, elrejti szándékait. Már nem nyitott könyv többé a szive, hanem jól elzárt sötétkamra, melyből nem mindig a legvonzóbb képek kerülnek ki És mikor azt hiszi, hogy megtalálta, akkor kezdi elveszíteni az életet. Mennyi megtévesztett, mennyi elpazarolt egyéni élet indul igy el a züllés, a pusztulás hamis virágokkal szegélyezett ingoványos útjára! Mert a legtöbb ember azt hiszi, hogy az élet kielégülés, az élet élvezet. És nézzétek meg az élvezetek, a hirtelen élés szánandó lovagjait, akik könnyelműen viszik piacra az életet és pazarul szórják az életerőt! És szaporítják a koravének, az ifjan elaggottak, a családfaforditók, a szakadt inuak, a horpadt mellüek, az ingadozva járók szánandó seregét. Ezek azok, akikről az élet Mestere azt mondja: „Aki megtalálja az ő életét, elveszíti azt!“ Aki azt hiszi, hogy az életet szabad kiélni, az nem fogja azt átélni. Aki hirtelen akar élni, nem él sokáig. Az életerők nem egy-két esztendőre adódtak, de egy-két esztendő alatt ki lehet meríteni és el lehet tékozolni. A pazarkodó talán megtalálta az életét, hiszen sűrített gyönyörökbe fullasztja bele, de nyomban el is veszítette azt. 2. Az élet Mesterének kemény szava tehát nagy igazságra figyelmeztet. Azt is meg akarja ezzel értetni, hogy az élet nem a mienk Mi csak sáfárok vagyunk. Az élet és annak minden öröme Isten ajándéka. Az élet megbízatás, vagy kereskedelmi nyelven szólva: bizományi érték. Egykor majd le kell tennünk, vissza kell adnunk, el kell vele számolnunk annak, aki ránk bízta. Aki az életet kiéli, elvesztegeti azt, aki józanul átéli, az kamatoztatja. Az élet célja nem maga a puszta élés, hanem egy komoly hivatás betöltése Az élet nem élvezetekre, hanem munkára és kötelességek elvégzésére adatott. Ez az emberi élet méltósága és minden értékének alapja. Ebben már benne van az a gondolat is, hogy nem magunkat kell az életben szolgálnunk, hanem az élet urát: Istenünket l Ezt akarja velünk megértetni Jézus, mikor ezt mondja: „Aki elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt*. A Megváltó húsvéti diadala, a feltámadás csodája, a Mester örök élete ennek igazolása. Mert mi volt Jézus élete ? A modern ember szemében pazarkodás, a hívőében csoda, valójában pedig az igazság példája. Jézus elvesztegette az életét Isten szolgálatában. Odadobta áldozatul mások boldogitására, hogy segítse megvalósulni Isten örök célját: az ember üdvözitését. És mikor elveszítette életét, megnyerte azt, mert amit Istennek szentelünk, nem el- vesztegetés az, hanem a legjobb befektetés, melynek kamatozása dús és kiszámíthatatlan. Nekünk, földi embereknek, az a végzetes bajunk, hogy nem tudunk élni. Olyan dolgokban keressük az élet értékeit, melyek maguk is értéktelenek. Látszatok és múló kedvtelések irányítanak és vezetnek. Az emberi életnek az a végzetes tragédiája, hogy nem tanulunk az előttünk élt nemzedékek csalódásaiból, hanem mind újra kezdjük az 6 megsiratott tévelygéseiket. ítéletet tudunk formálni a tévelygések felett, de okulni belőlük nem akarunk. Az igaz élet törvényét Jézus tárja fel. Nemcsak Szavaival, hanem húsvéti diadalával is. E törvényt véste most az Ur üres sírjánál, a győzelmi éneket zengő diadalmas élet e szent ünnepén minden hivő mélyen a, szivébe: „Aki megtalálja az ő életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti az életét énérettem, megtalálja azt!“
