Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-03-25 / 12. szám

2 HVAflGáliIftUSOK UAPJR 1923 Belső egyházi életünk az egyszerűsítés és olcsóbbátétel szempontjából reformra szorul, de nemcsak intézményekkel hajtandó ez végre, ha­nem belső lelki megújhodással kell egyházunknak a szó szoros értelmében a lélek egyházának lennie. A szekták térhódításának egyik okát nálunk a jogszabályok tulten- gésében látja az Ige rovására, amit a missziók felkarolá­sával tart ellensulyozhatónak. Csak a hitélet kidolgozásával teljesítheti egyházunk jelenkori feladatát. Egy csak jól adminisztrált egyház rész­leges értéket jelent. A jól adminisztrált egyháznak legfőképen hivő egyháznak is kell lennie. Mindent elkövetek, hogy egyházunkat az élő munkáshit egyházává tehessük. Iskolapolitikámban a kulturális feladaton kívül az egyházi hivatás kiemelését tartom fontosnak. A tanítás, de különösen a kántorképzés tekintetében az egyházunkat kizárólagos jogok birtokosává kell tenni, A lelkészképzésben a Sopronban felállított fakultástól várja honi állapotaink­nak az északi prot. nívóra való felemelését. A jogaka­démiáról sem fog megfeledkezni. A zsinat számára múlhatatlanul szükséges és sürgős teendőket lát, amelyeket, ha a zsinat bármi ok miatt is nem oldhatna meg, úgy akkor azt a törvénymagyarázó jogkörrel felruházott egye­temes közgyűlésnek meg kell oldania. Az egyháztársadalmi szervek támogatására erősen számit. Annál inkább, mert szerinte az egyház nemcsak a lelkészt karé és nemcsak a hivatalos embereké, hanem minden evangélikus emberé. Mindnyájunknak ki kell venni tehát a maga részét a munkából, amint mindenkire esik egy A báró Radvánszkyak. Egyházunk történelmébe a legelőkelőbb helyre vonult be ismét a báró Radvánszky név. Sok százados hagyomány, küzdelmes, de mindig dicső múlt emlékkoszoruja veszi körül uj egyetemes fel­ügyelőnket. Akinek nemes szive, készséges lelke, komoly életfelfogása, emelkedett gondolkodása mind százados érté­keknek objektiválódása, amik a legrégibb magyar időktől plántálódtak megszakítás nélkül apáról fiúra napjainkig. A jelen közéleti események indokolttá teszik a fátyol, a múlt történelmi fátyolénak egy rövid fellebbentését, amely alól képek tárulnak elénk ... Elénk áll Radon comes, aki II. András király korában már a nemesek közt szerepel s a muhi csata után a tatá­rok elől menekülő IV. Bélát a tengerpartig kisérte s vele maradt, inig csak haza nem térhettek. Dénes, aki IV. László oldalán Ottokár cseh király ellen folytatott harcban meg is sebesült, ugyancsak vérét ontotta a kunok elleni harcokban is. Az 1660-as években György mártiralakja elevenedik meg, akit a pozsonyi vésztörvényszék ugyan felmentett s Szelepcsényi menlevelet is adott neki, de Karaffa 1687. febr. 26-án elfogatta otthonában Eperjesre hurcolta, kinzó- padra vonta és a szörnyű kínok közt ápril. 18-án meghalt. Karaffa ennek ellenére a vesztőhelyre vitette holttestét. rész az egyházért való felelősségből. Ébren kell tehát tártai); állandóan a világi elem érdeklődését is. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy egészséges egyházi közszellem szülessék meg és fejlődjék ki egyházkormányzati életünk keretei között. ­A közérdek diadalmaskodjék az önérdek, a szeretet és egymás megbecsülése az ellenőrzés és közönyösség felett. Hogy pedig másoktól ezt elvárhassam, e követelést önmagámmal szemben alkalmazom elsősorban. Munkálkodásom eredménye a Mindenható Istennek kezében van, akinek erejével igyekszem hivatásom betölteni. Nem hiú uralkodásra törekszem, hanem hasznos szolgálásra ajánlom fel életerőmet. El­járásomban tévedhetek, de hivatásom teljesítése közben meggyőződésem és lelkiismeretem parancs­szaván kívül más iránytűt ismerni nem fogok. A Luther Szövetségnek szép és üdvös munkára nyílik alkalma, ha ha az idők folyamán előállott háttérbe- szorulásunk hibáit is javítgatja. így pl. Petőfi szülővárosá­ban, egy jórészben evang. községben az egyetlen polgári iskolában jelenleg csak egyetlen evang. tanerő működik. Praepotensek nem lehetünk, de kár elhagyni magunkat, amikor összefogás által, minden zökkenő nélkül is elfoglal­hatjuk a minket megillető helyet. Gondot kell fordítani azokra a jelenségekre is a Luther Szövetségnek, hogy legalább ezután ne fordulhas­sanak elő esetek, amikor evang. tanítónak el kellett hagynia hitét és meggyőződését azért, hogy állásában megmarad­hasson, vagy hogy elhelyezkedést találjon. Az ilyen kérdés­nek is van megoldása. Csak az is a fontos, hogy aki ilyen helyzetbe kerül, tájékoztassa is az illetékeseket. Előbb jobb kezét, aztán fejét levágatta. Testét felnégyel­tette. Testét fia, János 20 aranyon a hóhér nejétől kivál­totta és az éjjeli órákban eltemettette. Fia, János II. Rákóczy Ferencnek volt kedves és hü embere, belső tanácsosa és a szövetkezett rendek kincs­tárnoka. A felkelés bukása után ő is menekült, de később a közkegyelemben ő is részesült. Nejével együtt evang. voltuk ellenére a radványi kath. templomban levő családi sírboltba temettettek el. László az 1750. években a protestánsok közül az első volt, akit a királyi kegy az udvari tanácsosi ranggal tüntetett ki. A család könyvtárát ő állította fel. Ugyancsak ez időkben élt János is, aki kir. tanácsos, aranysarkantyús vitéz volt és már a budai zsinat tagjai közt az egyházi munkából is részt kért. A múlt században báró Radvánszky Antal egyetemes felügyelő markáns egyénisége lép elénk, akinek értékei még mindig éreztetik hatásukat egyházi életünkben .. . akkor is, amikor a nagyapa munkáját az unoka vállai veszik át. Uj primus et principális inspectorunk személyében a modern kulturális és vallási értékeknek a történelmi értékekkel való oly érdekes összeolvadását látjuk, hogy csak a legnagyobb bizalommal és szeretettel nézhetünk működése elé. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom