Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-02-12 / 7. szám
4 HVfl]*aBliIftUS01t UAPtJA XI. Píos pápa. A római katolikus egyháznak öröme van: uj vezért kapott. A bíborosok illusztris testületé a milánói bíborost, Ratti Achillest a szavazatok többségével pápává választotta. Ha ennek a választásnak a katolikus testvérek örvendeznek, mi protestánsok szives készséggel kérünk áldást örömükre, teljesítvén az írás parancsolatát: „Örüljetek az örülőkkel!“ Kérdés azonban, hogy a megválasztott pápa örömet hoz-e a világnak. Mert senki sem tagadhatja, hogy a pápaság még ma is történelmi szerepet vivő hatalmi tényező. Ha nincs is meg többé az a hatalma, mellyel oly sokszor visszaélt a középkor folyamán, mégis súlya van a történelem irányításában. Ha másért nem, már csak azért is, mert a legnagyobb keresztyén közösség feje még ma is. Mondják, hogy az uj pápa szakítani fog elődjének tisztán hatalmi célú politikai törekvéseivel és inkább a Piusok nevében is rejlő kegyes vallásos irány képviselője lesz. Mindenesetre uj felfogás érvényesült ama ténykedésében, hogy megválasztása után megjelent a Vatikán külső erkélyén és mutatkozott a népnek és megáldotta azt. Ez olyan újítás, melyet a fogsággal pozőrködő elődjei meg nem tettek volna. Maga ez az egy dolog bizonyos mértékben bizakodásra hangol bennünket, a katolikus testvérekkel jó viszonyt tartani óhajtó protestánsokat. Szeretnénk hinni, hogy az uj pápa nem fogja némely szűklátókörű elődje s a hivatalos katolicizmus minden krisztusi szellemet nélkülöző korlátoltságának szellemében folytatni a régi s ma újra divatba jött egyoldalú klerikális egyházpolitikát Szeretnénk hinni, hogy az uj pápa és nyomában a XX. század római katolicizmusa nem fog Wallaszkay ezeket a dolgokat jól tudta, ezért nem ajánlotta Ráthot Pestre. Doleschall tehát téved, midőn csak oly kisszerű dolgoknak tulajdonítja az ország hírneves papjának mellőzését. Pedig Ráth, aki lemondása után 1787., mint magányos ember lakott Győrött, bizonyára elfogadta volna a meghívást. Pongrácz Wallaszkayra hallgatott s ezért maradt Podmaniczky József ajánlata sikertelen. Wallaszkay Ráth helyett inkább ennek utódját Fábry Pált ajánlotta, aki Tokajból jött Győrre. Ez, úgymond, szelidebb természetű, a tudományban sem sokkal áll Ráth mögött s Pestre azért is alkalmasabb, mivel három nyelven, magyarul, németül és tótul szolgálhat egyházának, Ráth pedig csak magyarul és németül tud. De a pestiek végre is nem Győrből, hanem Radványból hívták első lelkészüket Molnár János személyében, aki Sopronban és Jenában végezte íheol. tanulmányait s Doleschall szerint mindenképpen bevált; hervadatlan érdemei vannak a pesti egyház megszilárdításában. Wallaszkay leveléből az is kitűnik, hogy evang. jogtudósaink milyen nagy buzgósággal többé oktalanul szemet hunyni ama történelmi tény előtt, amit az isteni Gondviselés maga teremtett és amit visszacsinálni többé nem lehet, hogy a Krisztus megváltó munkájának e földön két örököse és két képviselője van. A protestántizmus ma már nem kisebb világhatalom, mint a pápaság. Ezt eltörölni nem bírja senki. Ennek a tényét letagadni badarság. Ez ellen hadat folytatni erővesztegetés. Ezt megsemmisiteni akarni öngyilkossági kísérlet. Ha az uj római pápa nem elődjei konzerváló politikáját akarja folytatni, hanem valóban érintve érzi magát a Krisztus szellemétől, akinek földi helytartójául gerálja magát, akkor ne csak jelszóul használja az evangéliumot, hanem képviselje annak megértést és testvérszeretetet követelő szellemét. Ha az uj pápa a régiek útját legalább annyiban nem akarja folytatni, hogy az u. a. Megváltó híveivel, az u. a. Krisztust vallókkal testvéri megértésre törekszik, akkor világtörténelmi hivatást fog betölteni, melynek eredménye a keresztyén erkölcs és a keresztyén világnézet megerősödése. Ha az uj pápa e hivatás felismerésére és követésére képtelennek bizonyulna, akkor pápa lesz a pápák sorában, de hivataloskodása nyomtalan marad. Szeretnénk hinni azt is, hogy az uj pápa alatt a magyar római katolikus főpapság nemzeti szent hivatásának fogja tekinteni a reverzálisos klerikális irányzat elhagyását. Szeretnénk hinni, hogy ha ennek az irányzatnak eddigelé a római pápaság kicsinyes politikája miatt volt kénytelen hódolni, most mindent el fog követni, hogy az uj pápa a magyar nemzet fennmaradása érdekében szükséges belső nyugalmának és a liberális tobzódások okozta bajok orvoslására szükséges keresztyén egység megerősödésének hozzon akkora áldozatot— ha ugyan a keresztyén türelem a,római katolikus vettek részt a fővárosi gyülekezet megalapításában s milyen rendületlenül hívei voltak a racionálizmus korában az Ágostai Hitvallásnak s a többi szim- bólikus könyvünknek. Ilyen volt Pongrácz, Wallaszkay, Lehoczky György, Balogh Péter (a későbbi egyetemes felügyelő) és különösen Matkovich Pál, akit szintén mint pesti ügyvédet választottak meg felügyelőjüknek a dunántúliak s akit Wallaszkay szintén említ. Nicolai szatirikus regénye, a Sebal- dus Nothanker, ezek lelkében nem keltett visszhangot. És megcáfolták Luther tréfás mondását: die Juristen — bőse Christen. Wallaszkay levelének fogalmazványa Győr város levéltárában maradt fenn s mindepesetre érdekes adatokat szolgáltat pesti egyházunk megalapításának történetéhez. Mindenki lehet — és legyen is — igaz ember. Nagy dolog ez és nagy dolgok szülője; mint ahogy egyetlen makkból az egész világot . tölgyekkel lehetne teleültetni! Mindenki tehet valamit. Állja meg híven a helyét és az eredményt bízza nyugodt lélekkel magasabb hatalomra. Carlyle.
