Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-08-13 / 32-33. szám

Budapest, 1922 augusztus 13. 32—33. szám Vili. évfolyam. SttrlraiiUiég és kiadóhivatalt Budapest, Vili., SzentkirAlyl-utca 51 (ÜllAi-ut 24). Lap reklamációk írj. unmv Em« uiyv­nyomdájába Budapest, V., Ctáky-utea 10 klldanifk. Alapította Dr. Raffay Sándor! Kiadja Elóflxetésl ár évi 100 korona. Egyes szám ára S korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. SCHOLTZ OSZKÁR. FőmankaUrs: KUTH^DEZSÓ. A vallásoktatás reformjához. Egy kérdést óhajtok intézni a vallásoktatás­sal foglakozó hitrokonokhoz: Vájjon megvannak e győződve afelől, hogy tanítványaik, amikor a vallásoktatási óra után tanítójuktól búcsút vesznek, bizonyos meghatottságot, hogy ne mondjam áhi- tatos hangulatot visznek keblükben a szülői házba? Mert jólehet igaz az, hogy a jellem képzéséhez, a társadalomra nézve hasznos tag neveléséhez a természet jelenségeinek és törvényeinek valamint az emberi társasélet viszonyainak és szabályainak ismerete föltétlenül szükséges, mindamellett az is bizonyos, hogy a vallásosság életgyökerei a kedélyvilágban ágaznak el. Ha tehát egész embert akarunk nevelni, akkor az értelem kiművelése mellett az érzelmi világ húrjainak gyakorlásáról megfeledkezni vagy azt elhanyagolni nem szabad. A vallásos oktatásnak, helyesebben: vallásos nevelésnek elsősorban nem az értelem fejlesztésére, hanem a szív nemesítésére, emelkedett érzelmek gerjesztésére kell gondot fordítani. Márpedig akár vallásoktatási tankönyveinket vesszük szemügyre, akár a gyakorlati előadásokat hallgatjuk végig, többnyire azt tapasztaljuk, hogy hitoktatásunk majdnem egyedül az értelem fejlesztésére, az ismeretkör gyarapítására szorítkozik. Hiszen igaza van Bereczky Sándornak, hogy „az ószövetségi történetekben legmagasztosabb keresztyén igazsá­gokat, hittani s erkölcsi tételeket szemléltetünk stb.“ (bár mellesleg mondva hazai történetünk és nem­zeti irodalmunk lapjain is megtaláljuk az igaz keresztyénségnek nem egy példányképét), de ennek a szemléltetésnek csak úgy lesz maradandó hatása a gyermek leikére, ha ez azt — Kölcsey szavai szerint — „érzés és gondolkodás utján sajátjává tévé, ha saját magábaivkiforrva lényéhez kapcsolta, mint esti szellő a virágillatot, melyben megfürdött“. A vallásos nevelés mellett a gyermek lelkében a szemei elé állított természeti jelenségekből és az előadott eseményekből a mennyei Atya világkor­mányzásának (egy érett cseresznyeszem szemlélte­tésénél) és az erkölcsi világrendnek (Eli fiai) ele­ven tudata és. átérzése ébredjen föl. Föltétlenül szükséges tehát, hogy a gyermek ne csak a jó jutalmát, hanem a bűn büntetését is leikébe vésse. „Sokkal jobb a mi növendékeinkre nézve — mondja helyesen Bereczky Sándor — ha a világ bűneit a . mi előadásunk mellett ismerik meg, nímtha ez az iskolán kivül történik; mert a mi ismertetésünk úgy hat a gyermekre, mint a védő himlőoltás a himlő veszélye ellen.“ (Ev. L. f. é. 24. sz. 5. o.) Mikor például olvastatja a tanitó, hogy József az ő bátyjait három napi fogságra vetette; a lelkiismeret mardosásának kínjait, melyek a testvérek lelkét lesújtották, élénk színekkel és szívhez szóló szavakkal rajzolja le. Emellett a gyermek családi s gyermektársadalmi életéből is említ föl eseteket, amelyek a lelkiismeret hasonló működését világítják meg. A történetnek ilyetén összekapcsolása a jelennel élénk érdeklődést idéz fel és leköti a figyelmet. Ily módon lehet — úgy gondolom — azt a hitet, miszerint mindenható, mindent látó, végetlen bölcs, végetlen jóságos és igazságos Atya szeme előtt állunk, az ő kezében vagyunk jó s balsorsunkban fölébreszteni s úgy megerősíteni, hogy az nagy költőnk fent idézett szavai szerint a gyermek lényéhez kapcsolódjék. Ha a tanitó nem a gyermekek emlékező­tehetségét fárasztja szüntelenül szövegek könyv- nélkülöztetésével, hanem ehelyett elsősorban arra törekszik, hogy a gyermekek fogékony lelkében emelkedett hangulatot, nemes érzelmeket ébresszen, a szép, jó és igaz iránti meleg szeretet, viszont a rut, gonoszság és álnokság megutálása vérükké váljon, akkor a gyermekekre vonzó hatást gyako­rolnak a vallásórák, melyeket örömmel látogatnak és lelki gyönyörűséggel hallgatnak. Tisztelet és hála ama derék hitoktatók iránt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom