Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-25 / 25-26. szám
ura BVAJMGÉLilKUSOK UMPdfl 3 nagyrabecsülésnek érzetét. A kővetkező két nap* az iskolák meglátogatásával és magánlátogatásokkal telt el, míg szombaton, jun. 10-én az egyház képviselőtestülete tartott gyűlést, melyen a püspök elnökölt. A tanácskozás legfontosabb tárgyát a lelkészi javadalmak javítása képezte; püspök javaslatára a közgyűlés ez eddigi csekély készpénzfizetésen felül 30—30 hold földnek és 66—66 q búzának élvezetét biztosította lelkészei részére. E közmegnyugvást keltő eredmény létrehozásában nagy része volt Dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelőnek is, ki nagy jogi tudásával és kitűnő judiciumával elnöktársának munkáját jelentékenyen megkönnyítette. Vasárnap délelőtt azután a templomban folyt le a canonica visitationalis közgyűlés, mely az előző' napon hozott határozatokat is tudomásul vette. A közgyűlést megelőző istentiszteleten a püspök tartott nagyszabású oltári beszédet, mely a gyülekezetre igen mély benyomást gyakorolt. Hétfőtől péntekig, jun. 12—16-ig a puszta földvári, gádorosi, nagyszénásig csorvási és szentctornyai gyülekezeteket, valamint a csanádapácdi és kiscsákói leányegyházakat látogatta meg a püspök, ki az illető gyülekezet viszonyaihoz mért beszédeivel s az egyházlátogatási kérdőpontok során elhangzott intelmeivel, mindenütt felemelő és építő munkát végzett. A főpásztort minden községben bandériumok, küldöttségek fogadták s a szokásos külsőségek mellett ott lüktetett minden gyülekezetben a mélységes hála s a szeretet érzése, mely kivált a legszegényebb gádorosi és szentetomyai gyülekezetekben jutott megható kifejezéshez. Jumus 17-én Tótkomlósra utazott a püspök, ki e nemzetiségi viszályoktól is sokat szenvedett gyülekezetben három napig időzött s fáradhatatlan főpásztori buzgóságá- val előkészítette azt a szebb jövőt, melyet c községnek hitünkhöz erősen ragaszkodó tót népe méltán megérdemel. Jól esett látnunk azt is, hogy a meglátogatott gyülekezetek ünnepein a róm. kát. polgárság többnyire részt- vett s plébánosajk is eljöttek püspökünk üdvözlésére. Szomorú kivétel e tekintetben Orosháza, melynek esperes- plébánosa nemcsak hogy nem üdvözölte a püspököt, hanem az ünneplésben való részvételtől híveit is távoltartani iparkodott. A város kiválóbb katolikus polgárai azonban e középkori sötétséggel magukat nem azonosították, s ha nem is küldöttségileg, de egyénenként szép számmal mutatták be magukat a püspöknek s mind jó magyar emberek, plébánosuknak magatartásáról igen elitélőleg nyilatkoztak. A* evangélikus Gyóni Gé*a. — Halálának ötéves évfordulójára. — 1917. junius 2^-én hunyta le örökre szemét a krasznojarszki fogolytábor barakkórházában a Przmysl várának elestekor orosz hadifogságba került Gyóni (Achim) Géza, a „Világháborít Petőfije“. Az alig 33 éves korában és ma 5 éve elhunyt Gyóni Géza költői munkásságát eddigelé már számtalan szempontból vették vizsgálat alá, de a már csaknem egy egész kisebb könyvtárt kitévő Gyóni-irodaloniban — áz egy Nagy Lajos könyvét kivéve — seholsem találtam azt, hogy valaki is egy pár szóra is méltatta volna Gyóni Géza evangélikus voltát. Pedig a kis, pestmegyei Gyónból útnak indult és fiatalon messze Szibériában meghalt Gyóni Gézához nekünk, evangélikusoknak és magyaroknak, igen sok a közünk. Aki az ő gazdag, nagy és mély költészetének igazi rugóit nem látja és nem a gyökerekig nyúl le, az ráhibázhat ugyan helyes megállapításokra, de mégsem a teljes Gyóni Gézáról ad nekünk képet. Gyóni Géza első ifjúságát a gyóni evangélikus parochián tölti, lévén atyja az ottani gyülekezetnek, nehéz időkben hosszú évtizedeken át példás lelkipásztora. Fogékony lelkére a Biblia már korán kezdett hatni és a Könyvek Könyvének egyszerű és sokszínű nyelvezetét, amely minden valóban nagy magyar költőre rányomta sajátos bélyegét, Gyóni is a legnagyobb szeretettel és elmélyedéssel tanulmányozza. A középiskola nyolc osztályát a békéscsabai evangélikus főgimnáziumban végezte. Majd theológus lett és bár a teológiai tanulmányokat nem fejezte be, lelkészi oklevél és kát is irt e vitakérdésről (De haeresi abjuranda, Esztergom 1822). Szóval, a jozefinizmus nyomása alól szabadult klérus fékevesztetten űzte támadó és téritő munkáját. Ha ekkor valamelyik lelkészünk talán néhai jó Magyari István modorában ostorozta volna a klérust, az érthető és természetes lett volna. De hogy Edvi Illés, a fiatal geresdi pap, lelkes ódával üdvözölte a zsinatoló klérust és római egyházat; hogy fényüket és hatalmukat magasztalva, nekik újabb sikereket kívánt: ezt hát senki sem várta és értette. Nagy vihar is támadt belőle. A hírhedt vers Írója, Edvi Illés Pál, kiváló tagja volt akkor a fiatalabb lelkészi gárdának. Rétiben Győr mellett született 1793-ban, ahol atyja, Ádám is lelkész volt. Őseik közé számlálják azt az Edvi Illés Gergely malomsoki lelkészt, aki mint gályarab, a nápolyi utón Aversa közelében halt meg s a durva katonák temetetlenül hagyták ott a földön. Rokonukról, Edvi Illés Péter szentandrási lelkészről is Kis János püspök nagy dicsérettel emlékezik. Illés Pál az iskoláit Sopronban végezte. Majd a Véssey, Prónay báró és Appel családoknál volt nevelő. Apja a kerület által gyűjtött stipendiumot, mivel kevésnek találta, visszautasította. 1815-ben járt Jenában és Salzmann filantropinumát is meglátogatta Schnepfenthalban. Apja mellett volt segédlelkész s a nagygeresdiek 1818-ban választották meg. Irodalmi munkásságát már a következő évben megkezdte. Geresden 1822-ben irta hírhedt versét, mely neki állásába került. A megaláztatás nem törte meg, továbbra is irt majdnem az összes magyar folyóiratokba. A M. T. Akadémia már 1835-ben levelezőtagjának választotta. „Tanítók könyve" cimü háromkötetes müvével a Marcibányi- jutalmat is megnyerte s országos hírneve lett. Még versben is róla énekeltek a gyermekek: Magyar fiú vagyok én, Magyarul tanulok én, Edvi Illés Pál könyvét Nem adnám, ki tudja mért. Egyébként is hamarosan rehabilitálta magát. Levéltárosnak, esperesnek és táblabirónak is megválasztották. Kemenesalján ő lett a legkedveltebb egyházi szónok. De a hírhedt verséért egyelőre meg kellett neki szenvedni. A nagy felháborodás, melyet keltett, a fentebbi korviszonyokból érthető. A klérus
