Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-04-16 / 16. szám
VIII. évfolyam Budapest, 1922 április 16. 16. szám EIANGQJKUSOK URU Surkustöiég és kiadóhivatal t i Budapest, Vili., Szentkirályi-utca 51 (Üllöi-ut 24). Lapreklamációk írj. Kallntr Ernő kény*- nyomdaiba Budapea«, V., CaAky ntoa 10 kOManddk. Alapította Dr. Raffffay Sándor. Hirdetési Arak megegyezés szerint. Kiadja Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. l Bánatnak, örömnek, tövisnek, koronának, halálnak és életnek hete. Ünnepnapoknak sürü egymásutánja, mely hétköznapjaink boruját-dertljét szemlélteti. Istennek hatalmas szózata, melyben félelmetes földindulások sötét szólamai, ragyogó tavaszok békés hozsannáival olvadnak csodás harmóniákba. A mennyei Atya kifogyhatatlan kegyelmének bőséges kiáradása, az Ember Fiának Í magasztosságában soha el nem halványodó hősi tragédiája. Mit susog fülünkbe a siró-nevető április nagyheti szellője? Mivel vigasztal az orgona bugása, mivel bátorít lelkészeink ékes szava? ezt kérdi, ezt lesi, figyeli ma minden magyar. De e nehéz időkben még áhitatunk sem zavartalan. Államiságunk keresztfája körül farizeusok fecsegnek s miközben kaján gúnnyal Illéseinket emlegetik s kárpáti levegőt szomjazó ajkainkat rablóit szivacsok ecetével hüsitgetik, türelmetlenül várják, mikor adja már ki lelkét ez a nemzet. Sokan — saját táborunkból is — már biztosra veszik, hogy : Elvégeztetett. Sokan már sírboltban tudják hősi fajunkat s az elhengeritett kő keltette félelmükben hit, remény és szeretet hiányában maguk is csaknem kővé merednek. Pedig az Urnák angyala világosan szól mi hozzánk: neféljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Tehát Jézust keresni, mert már feltámadott. Gyorsan utánna menni, mert ő már előttünk megy. Nem félni, nem kétségbeesni, mert a magyar kereszténység halottaiból már feltámadt s a nemzet örök életének egyetlen nyitja, titka van: találkozni az Üdvözítővel, hallgatni őt még egyszer, tanítvánnyá tenni minden magyart s megtartani mindazt, amit ü parancsolt nékünk. Bárcsak megértenők ezt mindannyian katolikusok és protestánsok, ébredők és alvók, király- választók és legitimisták egyaránt. Mert a sírkő súlya iszonyatos; emberi erő azt el nem henge- ritheti. De az Isten kegyelmében való hitnek viharokat felfogó sziklája, az istenfiuság reménységének üde mezeje s az evangéliumi szeretetnek színekben pompázó virágoskertje Árpád földjét újból a mi paradicsomunkká teheti. Hallgassunk tehát az angyalra; mert az Ur nevében beszél. Az Ur pedig tudja azt, hogy aki a megfeszített Jézust keresi, annak nincs oka félni. Lehet, hogy Jézus sorsára jut, de feltámadása annál biztosabb. Mi pedig, evangélikusok, siesssünk a Megváltó után ; mert ő előttünk megy s Galileába megy. Az odavezető utat mi jól ismerjük; azt másoknak is megmutatni — a mi kötelességünk. Sch. Mindenesetre erős hite legyen annak, aki becsületesen akar dolgozni. Aki minden mozdulatáról megkérdezi a világ Ítéletét, aki nem tud meglenni ítélet nélkül s a magáét alárendeli neki, az nyomorult szolgája a mások szemének; a rábízott munka nem sikerülhet. Minden ilyen ember naponta hozzájárul az elkerülhetetlen pusztuláshoz. Akármi munkát végez, becstelenül, a dolog külső képére kacsingatva: csupa uj bántalom, uj nyomorúság szülője, egyik vagy másik ember számára. Carlyle. FeltlAi azerkeaztA éa kiadót Dr. SCHOLTZ OSZKÁR. FAmankatára: KUTHY DEZSŐ. Nagy hét.
