Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-09-25 / 39. szám
4 HVflflGéUIH^SOl^ IxRPüR 1921 felekezeti tanítóknak is bizonyos méltányos megszorításokkal ? Lapunk 34-ik számában „Vallásoktatásunk“ cimén nagyon helyesen mutat rá a cikkíró, felekezeti iskoláink s ezzel együtt evang. tanítóink munkájának fontosságára. Valóban a vallásos, erős hitben felnevelt iljuság egyházunk alapja, evang. iskolánk nívójának emeléséért küzdöttem én is lankadatlanul éveken át, — de milyen lelkesedéssel, milyen megnyugtató gondolatokkal kezdhetek most egy uj tanévhez és egy uj — télhez! 895 K, a Hegedűs féle segély megszűntével 695 K 32 fillérnyi Jiavifizetés és évi két öl fa elég meleget fog-e nyújtani arra, hogy ne dideregjünk» ne éhezzünk? Nem leszek-e kénytelen privátórákkal túlfeszíteni fizikai erőmet és elhanyagolni szeretett tanítványaimat ? A lelkem megrendül, mikor erre kell gondolnom, ebben az időben, amikor úgy érzem minden magyar evangélikusnak ujult erővel kell őrt állania! Kérve kérem Nagytiszteletü Szerkesztő Ur tegye szóvá Lapjában ezt, „ami nekünk, felekezeti tanítóknak, fáj» Erős várunk az Ur! Székely Irén evang. tanítónő. * Közzétettük a panaszoshangu levelet, mivel nem egy-két kivételes esetről van szó, de mert tanítóink (főleg tanítónőink) egy igen tekintélyes száma szenved a sérelmes rendelet rideg, betü- szerinti értelmezése miatt. Egy öl fa, egy métermázsa búza, vagy akár egy tyúktojás miatt tanítóink évi 4800 K segélytől esnek el. Még súlyosabban érinti a drágasági segélyre vonatkozó rendelet lelkészeinket, akik — ha nincs igényük a 800 K-ás segélyre (10 holdon felül) — elesnek a 400 K-ás segélytől is, amelyre pedig az előbbi rendelet szerint már igényt szereztek. Tanítóink legalább ezen 400 K-ás segélyt élvezik tovább, ha a 800 K-ás segélyre nem is birnak igényjogosultsággal. Segélyezéseknél nem lehet abszolút igazságosan eljárni ugyan, de az igazság minél tökéletesebb megközelítése kell hogy szem előtt lebegjen. Addig míg az egyénenkénti elbírálás terére nem lép a kormány és csak a rendeletileg felállított korlátok között mozog, a sérelmek egész tömegével fogunk találkozni. Hisszük, hogy f. évi egyetemes gyűlésünk e kérdésben határozott áliást fog foglalni és lépéseket tesz e sérelmek megszüntetése tárgyában! (Szerk) l!lllllllll{|||IIIIIIIMIIIIIln|||||||lul||||||i||||||||||||||i||||,|.|||||||,,|,|,||,||,,„„„,„|,„„, Hiszek egy Istenbén, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen A fceíetsríoveossfeóí evang. egyháskerűletí tanács ülése. Sorozatos tiltakozások. — A „pelikanízmus“ — Az eperjesi kollégium ügye. A keletszlovenszkói evang. egyházkerület tanácsa szept. 1-én és 2-án tartotta évi rendes közgyűlését. Mióta ugyanis a cseh kormány felfüggesztette az egyházi alkotmányt, azóta nem az alkotmányszerü kerületi gyűlés, hanem egy u. n. „kerületi tanács“ végzi az adminisztratív teendőket. De valószínű, hogy utoljára ült össze a kerületi tanács — mint ilyen — mert az uj egyházalkotmánynak küszöbön álló kormányhatósági jóváhagyásával, a felvidéki elszakított egyházaink kebelében újból megindul az alkotmányos élet s megszűnik az államilag kinevezett szervek — püspökök — működése. Az -idei gyűlés — mint a róla szóló csehszlovák tudósításokból kiviláglik — nem volt valami látogatott. Sokan hiányoztak még a vezetőemberek közül is. De az egész közgyűlés a tiltakozások jegyében folyt le, mely a cseh kormánynak az evangélikusok százados autonómiáját nem respektáló intézkedései ellen irányult. Tiltakozott a közgyűlés az ellen, hogy a csehszlovák kormány magának arrogálja a hittankönyvek jóváhagyásának, illetve engedélyezésének jogát, hogy megtiltja a felekezeti iskolákra való gyűjtést (szupplikáció), holott erre az egyháznak több mintegy évszázados joga van (1790. XXVI. t. c.), hogy az érvényes szerződések fumigálásával a cseh kultuszminisztérium — mint a magyar kultuszminisztérium jogutóda Szlovenszkón — nem nevez ki evang. tanerőket azon állami elemi iskolákhoz, ahol ez szerződésileg biztosítva, vagy a lakosság felekezeti arányszámánál fogva, indokolva van; hogy megakadályozza a hittannak a gyermek anyanyelvén való oktatását azon a címen, hogy az iskola tannyelve csehszlovák, hogy a tanfelügyelők az egyházi fórum megkerülésével rendelkeznek az evang. iskolákban s hogy óránként 3 K szégyenbérrel honorálják a lelkészek hittan- tanitását stb... Egy másik fontos tárgya volt a közgyűlésnek az u. n. „pelikanízmus“. Egy Pelikán nevű amerikai lelkész ugyanis az amerikai syndonális evang. egyház javára végez téritőmunkát a szlovenszkói evangélikusok közt. Eddig csak Szepesmegyében ért el nagyobb eredményeket, de a jelek szerint már másutt is működik. Lapja is van már: a Poprádfelkán megjelenő „Pravda“. Szlovák részről persze úgy állítják be a dolgot, hogy Pelikán azért ér el sikereket, mert a szepességi német egyházak nem törődtek szlovák híveikkel. Iskolaügyben a kerületi „rada“ a következő fontosabb határozatokat hozta: Az iglói evang. főgimn. államosítása ügyében a tárgyalásokat megkezdi s addig is hozzájárul az I—III. oszt. szlovák és a IV—VIII. oszt. német tannyelvű megnyitásához. A rozsnyói evang. polg. leányiskolát újból megnyitja. A kassai evang. polg. leányiskolánál azt a régebbi határozatát, hogy a tót nyelv és irodalmon kívül még a honisme is tótul tanítandó, fenntartja, ellenben az eperjesi magyarnémet egyház azon kérelmét, hogy a magyar tannyelvű elemi iskolába más felekezetű magyar gyermekek is felvehetők legyenek, elutasítja. Igen behatóan foglalkozott a kerületi tanács az eperjesi kollégium ügyeivel, mely tan-
