Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-10-16 / 42. szám

1921 HvnriGáiiiKUsoK uapja 5 Értesítés. Az ev. nyomda- és sajtóvdllalat r. t. az 1919. évben közbejött politikai viszonyok folytán nem alakulhatván meg, az alapítók nevében a befizetett összegeket a részvényjegyzőknek teljes összegben visszaszolgáltatom és részben az egy. főv. takarékpénztár küldi meg a gyűjtést eszközölt lelkész uraknak a beküldött összegeket postataka­rékpénztár utján, részben közvetlenül én küldöm be postautalványon. Midőn egyúttal köszönetét mondái a lelkész uraknak — sajnos sikertelen — fáradozásukért, kérem egyúttal, hogy a részvény­jegyzőknek az összegeket visszajuttatni és erről engem értesíteni szíveskedjenek. A ki valamely irányban még felvilágosítást kívánna, szíveskedjék hozzám fordulni. Remélem, hogy a viszonyok kialakulása után újból hozzáfoghatunk egy ily, egyházunkra annyira fontos vállalat létesítéséhez. Dr. Szelényi Aladár, eg). főjegyző, az alapítók megbízásából. luiiiuuiiiMUimiiuiiiimtiiimiiiiiuiiiifuuiiimiimuiiniiiiiiimmiiiiiuiniiiuiiiitHi EGYHÁZI ÉLET. Egyetemes egyházunk folyó évi rendes közgyűlését az elnökség Budapestre, november hó 10-re tűzte ki. A bizottsági stb. ülések időpontját közölni fogjuk. Az ág. h. ev. tanárok és elemi isk. taní­tók országos egyesülete az egyetemes köz­gyűlést megelőző napon, vagyis november 9 én d. u., gyűlést tart a deáktéri polgári iskola tanács­kozó termében, a következő sorrendben: Délután 4 órakor szakosztályi ülések. 5 órakor a választ­mány ülése, 6 órakor közgyűlés. Kérjük a hátra­lékos tagtársakat, hogy a múlt iskolaévre szóló tagdijaikat Dr. Losonczi Zoltán (VII., Vilma királyné­ul 17—21 sz. és Pósch Károly (IV , Deák-tér 4) pénztárosok címére mielőbb elküldjék. Minden egyéb felvilágosítással Dr. Szelényi Ödön titkár (VIII., Eszterházy-utca 3) szolgál, kinél a közgyülé sen tartandó felolvasások és írásbeli javaslatok is okt. 20-ig bejelentendők. Lelkészválasztás. A majosi evang. egyház- község október hó 2-án tartóit lelkészválasztó köz­gyűlésén Tinschmidt Sándor menekült szomolnoki lelkészt, az egyház eddigi adminisztrátorát, válasz­totta meg nagy többséggel lelkésszé. Isten áldása legyen a gyülekezettel és áldja meg a lelkész működését uj gyülekezetében! A .Dunántúli Luther-Szövetség" I. konferenciája augusztus hó 30—31. napján folyt le Kemeneshőgyészen. Négy napra volt tervezve, de több előadó nem jelenhetett meg, azután az ország nyugati végeinek aug. 29-én ese­dékessé vált átadásakor kirobbant politikai események is erősen izgalomban tartották, különösen az elszakitásra és megcsonkításra Ítélt vármegyékből való résztvevők lelkét; úgy hogy szükségessé vált a konferencia idejét megrövidí­teni s a tárgyalásra váró anyagot összetömöriteni. Igaz, hogy ezáltal a munkaprogrammon itt-ott változás esett, de mégis a két napig tartó konferencia oly magas színvonalú, az érdeklődés oly kitartó s általános volt, a szerzett be­nyomások s okulások oly maradandók voltak, hogy úgy a konferenciát megszervező Kapi Béla püspök s közvetlen munkatársai, mint az összes résztvevők, igaz lelki öröm­mel s azzal az érzéssel távozhattak szeptember 1-én, hogy nemcsak üdvös dolog volt a konferenciát összehívni s azon megjelenni, hanem hogy a jövőben is rendezni kell konferenciákat. A konferencia megnyitására eljöttek s a konferencia megnyitásának ünnepélyességét megjelenésük­kel emelték Berzsenyi, egyházkerületi felügyelő és Ber­zsenyi Jenőné, a .Luther-Szövetség" nőielnöke. Jóleső lelki örömmel láttuk a konferencia megrendezői s részt­vevői között a kemeneshőgyész— magyargencsi gyülekezet buzgó felügyelőjét, Radó Gyulát, kinek nagy része yolt abban is, hogy a vendéglátó gyülekezet oly magyaros vendégszeretettel tudta ellátni a megjelenteket. Ott voltak még: Varga Oyula, Takács Elek, Bayer Theofil, Zongor Béla, Schöll Lajos esperesek, azonkívül harmincnál több lelkész, nagyobbára a .Luther-Szövetség* egyházmegyei megbízottai. Augusztus 30-án, reggel 8 órakor, megkondult a harang: Isten színe elé szólítván a Luther-Szövetség mun­kásait. A templomajtóban Varga Gy. esperes a kemenes- aljai egyházmegye nevében, Radó Gyula felügyelő a kemenes hőgyészi—magyargencsi gyülekezet nevében üdvözölte Kapi Béla püspököt s a kíséretében megjelenteket. Bent azután a kedves berendezésű régi templomban úrvacsorát osztott a főpásztor lutherszövetségi munkatársainak, akik azután, lélekben igy megkönnyebbülve, ünnepies. megilletődött hangulatban vonultak át a tanácsteremmé átalakitott egyik iskolatcrcmbc. • A konferencián Kapi Béla püspök elnökölt. Meg­nyitó szavaiban, melyeken végigborongott az elszakitás veszélyében forgó nyugati végekért s egyházunknak ottani sok nagy javaiért való aggodalom, de Isten megsegítő erejébe vetett bizó reménykedés is — üdvözölte a .Luther- Szövetség" jelenlévő női elnökét, az egyházkerület jelen­lévő felügyelőjét, kimentette azokat az előadókat, akik meg nem jelenhettek, azután átadta a szót az előadóknak. Legelsőnek Szalay Mihály, lovászpatonai lelkész, mondotta el .A lelkész munkaprogrammja" cimü tanul- mánvát. A lelkész munkaprogrammja legyen életcél, mely­nek megvalósítására felteszi mindenét, egész életét. Inkább munkában vássék el, mint úgy rozsdásodjék meg. Legfőbb programmpont: a lelkek üdvözitése. A lelkésznek azt kell éreznie, hogy „rajtam, épen én rajtam múlik és nem máson, a lelkek megmentése, a haza boldogulása." .Add nekem Isten, Skóciát, vagy meghalok", mondotta Knox János, a nagy skót reformátor; a lelkész igy érezzen : „Add nekem a gyülekezetei, vagy meghalok !“ Arra kell törekedni; hogy a hitetlenség csak sziget legyen a hit tengerében. Erezze a lelkész felelősségének súlyát, hogy a lelke leroskadjon Isten előtt, igy aztán majd felemelkedik hivatása magaslatára. Takács Elek, homokbödögei lelkész, a veszprémi egyházmegye espérese, „A nem evangélikus iskolába járó tanulók vallásoktatása" cimü, e kérdést világosan látó. egész terjedelmében felölelő erős gyakorlati érzékre valló munkáját olvasta fel A hitoktatók díjazását rendezni kell, de nem a tanulók száma, hanem az órák száma alapján. Beyer Teofil főesperes munkája „Az egyházi fegye­leméről szólott. Az egyház fegyelem nélkül nem gondol­ható. A apostoli korban is, a reformáció korában is gyako­roltak egyházi fegyelmet. Ma is szükség van rá. Bizonyos mértékben meg van ma is, (pl. adófizetés, a hivek gyer­mekeiket elviszik keresztelni, uj házasok megesküsznek, anyák egyházkelésre mennek stb., ez a hosszadalmas egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom