Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-10-16 / 42. szám
6 HvariGáiiuttisoft 1921 házi fegyelmező munka eredménye) de ennél több kell. Nem kényszereszközökről van szó, hanem köztudattá kell tenni, hogy az egyházközösséghez való tartozás nagy kincs, akkor aztán könnyű lesz egyházi fegyelmet tartani. Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész a Luther-Szövet- ség szervezkedéséről, körzetek alakításáról, a helyi csoportok munkaprogrammjáról, a szövetségi megbízottak munkaköréről stb. értekezett. A szövetség általános célját abban jelölte meg, hogy élővé kell tenni az egyháztársadalmat, a lelkész köré uj munkatársak nevelésének s uj erőforrások nyitásával. Balikó Lajos, kőszegi lelkész „Az igehirdetéséről adott igen élvezetes formában gyakorlati útbaigazításokat a hallgatóknak. Németh Gyula, szekszárdi lelkész, a Luther-Szövet- ség titkára, az ifjúsági szövetség és a diákszövetség pro- grammját, munkakörét és alapszabályzatát ismertette. Hetvényí Lajosnak „A nem középiskolai ifjúság (konfirmáltak) gondozása“ cimü dolgozata került azután felolvasásra s ezzel az első napnak d. e. 8—12-ig, majd d. u. 3—6-ig tartó, megfeszített figyelmet kivánó munkája véget ért. Este 8 órakor istentisztelet volt; a vendéglátó gyülekezetnek Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész hirdette ékes szóval az igét, Ezsaiás 55. 6. alapján, mondván, hogy a mai emberiség egyik része sokat elvesztett, másik része sokat nyert; az Istent azonban az egész világ elveszítette; őt kell újra megkeresnünk, hogy boldogok legyünk. A második nap munkája a »Jövel Szentlélek Úristen“ eléneklése után Prőhle Károly theologiai tanár imájával s Máté 6 része alapján tartott bibliamagyarázatával kezdődött. Figyelmet lekötő, sajátosan egyéni előadásának hármas célja volt: mintaadás bibliamagyarázatra, a lelkészi hivatásra való buzdítás, lelki épülés. Utána Kapi Béla püspök olvasta fel a legáltalánosabb érdeklődés közepette „Egyházunk helyzete“ cimü tanulmányát. Egyházunk helyzete a kath. egyházhoz barátságos, de rendezetlen; az együttműködés nincs elvi alapokra fektetve. A ref. egyházhoz való viszony teljesen elhanyagolt, pedig feltétlenül szükség volna együttműködésre. A külföldi evang. egyházakhoz való viszony erősödött, ez tekintélyünket idehaza is növelte, életünket élénkebbé tette. Befelé, egyházunk belső helyzetét tekintve, azt látjuk, hogy sohasem volt annyira bűnös az emberiség és sohsem érezte oly kevéssé a bűntudatot, mint manapság. A mai ingadozó világban igen nagy szükség van szilárd hitvallásra és szilárd hitvallókra. Azután Zongor Béla, körmendi lelkész, a vasi-közép- egyházmegye esperese, ismertette a Luther-Szövetség egyházvédelmi propaganda-, sajtó-szakosztályának programm- ját. Bizottság alakítandó, mely érdekeinket a kormánnyal szemben képviselné, sérelmeink orvoslását szorgalmazná. Fontos dolog, hogy az arra rászoruló egyháztagokat erkölcsi, anyagi és jogi védelemben tudjuk részesíteni, evég- ből vegyük számításba evangélikus jogászainkat. Ismertetni kell a közönséggel evangélikus vallásu nagy embereinket. Részesítsük ingyen tanításban szegényeinket. Ez mind bele fog kerülni az egyházvédelmi szakosztály programmjába. A sajtószakosztály programmjának ismertetésénél szóba került a legfontosabb: a nyomda ügye. Már volna a kerületnek, illetve a Luther-Szövetségnek nyomdája, egy áldozatkész hívünknek, a soproni Benkő Jánosnak segítségével, de a sopronmegyei zavaros politikai viszonyok miatt, nem tudtunk a nyomdához hozzájutni, illetve megvételétől vissza kellett lépni. Mivel most a „Harangszó“ az a tölcsér, melyen keresztül belekiáltj«k gondolatainkat százezrek leikébe, azért ezt a lapot úgy, sőt jobban mint eddig, fogja a Luther-Szövetség támogatni. Felvetődött Zongor Béla előadásával kapcsolatban egy németnyelvű, de magyarlelkü ev. néplap kiadásának gondolata; a konferencia az erre vonatkozó tervezet és javaslat készítésével megbízta Ziermann Lajos soproni, Schöll Lajos hidasi esperest és dr Tirtsch Gergely kőszegi lelkészeket. Azt is elhatározta a konferencia, hogy a Luther- Szövetség ki fog adni olyan iratokat, amelyekre szükség van, de a melyeket a Luther-Társaság még eddig nem adhatott ki. (Pl. konfirmációi vezérfonal.) Ezután Varga Gyula, a kemenesaljai egyházmegye érdemekben gazdag esperese adta elő sokesztendős személyes munkálkodásán alapuló tapasztalatait a szórványgondozásról. Tartalmas előadását, útbaigazításait, a kérdésnek sokoldalú, gyakorlati megvilágítása bizonyára sokat fognak használni a szórványgondozás nehéz ügyének. Térkép és kimutatás készítendő a kerület összes szórványáról, szórvány-könyvtár állítandó egy u. n. „szórványkönyv“ Írandó, mely tartalmazza mindazt, amit a szórványbeli híveknek kezébe akarunk adni. Horváth Sándor, dombóvári h. lelkész, előadása a szektamozgalmakkal szemben való lelkészi kötelességekről fejezte be a délelőtti tanácskozást. A mozgalmak egyik oka az egyház valamely hiánya, néhol a lelkész magatartása ; a hiányt leljes odaadással kell pótolni. A másik ok a lelkekben van. A délutáni tanácskozást ismét Pröhle Károly bibliamagyarázata vezette be. Róm. lev. I. 8. v. alapján elmélkedett a lelkészi hivatásról. Utána az elnöklő főpásztor olvasta fel a konfirmációi oktatásról irt tanulmányát. Főmegállapitása volt, hogy a konfirmáció nem a keresztség kiegészítésére szolgáló szentség, hanem egyházpedagógiai cselekmény. Ne legyen az tanítás, de prédikáció se, hanem el kell találni a kettő közötti hangot. Erre már a teológián kell készülni. Konfirmációi vezérfonalra égető szükség van, de tankönyvre is. Ki kellene tolni a konfirmandusok korhatárát a 13—15. életév közé. Evégből jó lenne gyermeklélektani tanulmányokat végezni. A konfirmációi vizsga az ünnepélytől, ahol csak. lehet, különválasztandó. A konfirmálás módja minden gyülekezetben azonos legyen. Végül Ziermann Lajos, soproni lelkész, „Az Úrvacsora jelentőségéről“ hozott igen szép és meleg kedélyről tanúskodó dolgozatot. A hallgatók elé állította azt a tapasztalati s gondolkodásra késztő igazságot, hogy ahol sok az Urvacsorázó, ott sok az adakozó és sok a templomlátogató. A konferencia végül — búcsúzóul — tartalmas vallásos estét rendezett a hőgyészi templomban. Az ünnepi beszédet Kapi Béla püspök tartotta, A „Harangszó“-ban Hering János tollából megjelent fenti közlemény tartalma nyilván egyházunk többi egyházkerületét is örömmel tölti el; s a Dunántúli Luther Szövetségnek eddigi munkáját és jövőbeni terveit ismertető tájékoztatónak — kilátásba helyezett — megjelenését érdeklődéssel várjuk. Halálozás. Az angyalok karát az Ur egy lelkes zenésszel bővitette. Magához szólította Dr. csengeri Osváth Gedeonná, sz.forgolányi Kovádi Erzsébetet, az aszódi ev. főgimnázium igazgatójának müvészlelkü nejét. A bányai egyházkerület aszódi leánynevelő intézetének öt évig volt buzgó, lelkiismeretes zenetanárnője, az aszódi társadalom kedves tagja, férjének odaadó hü társnője és élettársa, aki művészi zongorajátéka által oly gyakran oszlatta el különösen az utolsó évek nehéz gondjait; ahol művészetét ismerték, mindenki tisztelte és szerette. Szép előadásában a Szarvason tartott ev. tanári gyűlés alkalmával rendezett hangversenyen is gyönyörködtünk; ahol zenéről szó volt, mindenütt szívesen résztvett. Az Ur magához vette és itt kellett hagynia szerető és szeretett férjét, 12 napos kis fiát és tisztelőinek nagy seregét. — Emlékét az intézet, a társadalom, tisztelői híven megőrzik! *
