Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-10-16 / 42. szám

4 HVRj^Oélkl^USO^ LiÄPJfl 1921 KÜLFÖLD. A brit éskülföldí bibliatársulat az 1920-ik évben mintegy öt és fél millió bibliát és bibliarészt hozott forga­lomba ; a szentirást most már 528 nyelven adja ki. A német nyelvű bibliákat azonban Ausztráliában, a fennálló tilalom folytán, nem terjesztheti. A mittaui diakonisszaház főnöknője, Schlieps Mária a balti országokban kitört 1919. évi bolsevista forradalom­ban mártírhalált halt. Emlékét külön könyvben örökítette meg Katierfeld Anna; a könyvet a Bielefeld melletti Bethel- intézet adta ki. A liturgikus istentisztelet körül élénk hírlapi polémia folyt le Németországban. Az „Aílgem. Evang. Lutherische Kirchenzeitung4 a nürnbergi gyülekezetekbe bevezetett liturgikus istentiszteletekről szóló híradásában aggályát fejezte ki afelett, hogy a katholikus-mistikus- esztétikus elemek előtérbe jutása folytán a lutheri egyház kincsei veszendőbe mennek. Ezzel szemben a „Siona“ evang. lap kiadója azt hangsúlyozta, hogy az ősi lutheri istentiszteletet teljes erejében és szépségében vissza kell állítani, aminthogy Luther idejében Wittenbergben még meg is volt az evangélikus „Mise“ s azt csak a későbbi rationalista áramlat küszöbölte ki a templomokból; egyben utalt arra a tényre, hogy a nürnbergi Lorenz-templomban az 1920. évi karácsony éjjelén tartott liturg. istentisztelet (Christmette) alkalmával az óriási közönség be se sem fért a templomba. A másik lap megmaradt abbeli kijelen­tése mellett, hogy nem a liturgia, hanem egyedül Isten igéjének hirdetése az, ami egyházunkat ismét felsegítheti. A német evangélikus szülőknek szövetségbe tömö­rülése — melyről Kuthy D.-nek, a bányaker. lelkészegye­sület közgyűlésén tartott előadása kapcsán már említést tettünk — egyre nagyobb lendületet nyer. Nagy-Berlinben egy év alatt 94 szülői szövetség alakult 45,000 taggal. Brandenburg tartományban, Lipcsében, Drezdában szin­tén erősen folyik a szervezkedés, mely az iskolai nevelés kérdésében a vallásos irányzat győzelmét biztosítja. A merőben világi vagyis a vallástanitást kiküszöbölő isko­lákkal szemben egyébként egyes helyeken már tanítói körökben is nagy animozitás mutatkozik. Solingen-ben még a szociálista tanítók közül sem vállalkozott senki a tanításra; Remscheid-ben 100 tanító közül csak 4, Duisburg-ban 4, Kölnben csak 3 volt hajlandó ily iskolák­ban tanítani; úgy hogy ezek az iskolák számos városban meg sem nyílhatnak. Egyre jobban kitűnik az, hogy az egész keresztyénellenes iskolai mozgalmat csak egyes párt­vezérek támogatják; ellenben a tömegeknek vagyis a nép­nek az egyáltalán nincs ínyére. A rajnai missziói társulat, mely Barmenban székel, kiadta 1920. évi jelentését, mely szerint a misszió jelenleg 308,261 pogány-keresztyént gondoz; 36,451 pogány pedig a keresztelést megelőző oktatás alatt áll. A misszió­nak 110 állomása, 803 fiókja, 828 iskolája, 163 európai misszionáriusa, 19 missziói munkása és 20 nővére van; a benszülöttek köréből 57 lelkész, 128 tanitó és evangélista, továbbá 3214 gyülekezeti öreg áll a misszió szolgá­latában. A bajor bel- és külmissziói társulat ez évi ünnepét júliusban, Gunzenhaufenben ülte meg. Raum misszionárius, ki 7 évig működött Uj-Guineában, előadást tartott. Az évi jelentést Ruf missziói igazgató terjesztette elő. A neuendetteísani diakonissza-intézet — melynek igaz­gatója Lauerer, mint ünnepi szónok vett részt az ünnepen — egy teherautóra szerelt mozgó-könyvkereskedéssel kel­tett nagy érdeklődést. Amerikában a két év óta fennálló alkoholtilalom erkölcsileg üdvös eredményekkel biztat. Az italmérési üzletek vendéglőkké, népétkezőkké alakulnak át; a bűnö­zések száma alább hagyott; a kórházakban, fogházakban, javítóintézetekben egyre több az üres hely. A tilalom ked­vező hatása még egy anarchista vezért is arra késztetett, hogy a kormányzattal megbéküljön. Egyházi zeneintézet nyílt meg a hó elején Leipzig- ben. Az intézet — amelynek vezetése Straube professzorra, a nagynevű Bach J. Sebestyén jelenlegi utódára bízatott — kántorokat és orgonistákat fog kiképezni. Az evang. munkásegyletek ifjúsági szövetsége junius havában Augsburgban, az ifjúsági vezetők részére, tanfolyamot tartott, melyen általános óhajként nyert kife­jezést az a gondolat, hogy az ifjúság nevelésében a biblia­óráknak és megbeszéléseknek jusson a főszerep. A szászországi szociáldemokraták, kik az egyházi temetésektől is irtóznak, most külön kurzusokat tartanak olyan „elvtársak“ részére, kik mint temetési szónokok szere­pelhetnek. A kurzusokon való részvétel persze kötelező...! A németek afrikai missziói területeit az angolok okkupálták s nagyobbára a skót egyesült szabad egyház utján gondoztatják; persze nagyon fogyatékosán. A lipcsei missziót egyébként valószinüleg az északamerikai lutheránus egyház fogja átvenni. A rigai evangélikusoknak Jakab-templomát az a veszély fenyegeti, hogy a lett kormány, az országban ugyan kisebbségben élő, de vallási érdekből a kormányhoz húzó katholikusok kérelmére, most el akarja venni a templomot az evangélikusoktól; kik pedig 1522 óta használják azt s birtoklásukat Nagy Péter cár is megerősítette. A rigai egyháztanács az összes külföldi hittestvérek segítségét kéri a rekatolizáló aknamunka megbénitására. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllIIIIlllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllIIIIIIIlIIIIUIIIllIIIIllllIIIIlilHIIIIII Könyvek és folyóiratok. A budapesti Kálvintéri templom. Ravasz László püspöknek a budapesti lelkészi hivatalba beiktatása örö­mére a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai R.-t. kiadta Pruzsinszky Pál „A budapesti Kálvintéri templom“ cimü becses kis könyvét, mely sok uj és a nagyközönség előtt ismeretlen adattal mondja el a budapesti református egyház- község történetét. 1746-ban szervezték meg először Pesten a református egyházat, nagyon szerény eszközökkel. Tem­plomuk se volt, egy lipótvárosi házat béreltek ki imaházul, lelkészül Báthory Gábor pataji lelkészt választották, aki 1796 októberben kezdte az istentiszteletek tartását. 1801-ben kap­tak a várostól telket templom építésére, a református hívek közt az ország minden részében megindult az adakozás. 1816-ban letették a templom alapkövét, de az építkezés nagy akadályok közben, akadozva folyt, úgy hogy csak 1830-ban lett annyira kész, hogy megtarthatták az első istentiszteletet. Ettől fogva az egyház története folytonos küzdés, kiváló férfiak, papok és világiak munkája nyomán. Pruzsinszky Pál könyve, mely a régi Pest életének hát­terébe állítja be témáját, sok nagy tanulságot vés az olvasó leikébe: meg lehet belőle tanulni, hogy lehet önfeláldozó munkával és a jövőbe vetett hittel nagy dolgokat alkotni a legszerényebb kezdetekből is. Hasznos könyvek. Ily címen könyvsorozat indult meg. A cim jelzi a tartalmat: olyat adni a közönségnek, amely látókörét növeli, lelkét nemesíti. Az első szám az egészségüggyel foglalkozik: a jövő nemzedék erősbitése céljából szegez le okos, célszerű javaslatokat. A tanulmányt Dr. Präger Márton fővárosi orvos irta. Ára 10 korona. Az „Evangélikusok Lapja“ olvasói azonban kiadóhivatalunk által 6 korona kedvezményes árban rendelhetik meg. A „Magyar Kultúra“ augusztusi és szeptemberi számaiban Dr. Mészáros János „A holland katholikusok példája“ címen hosszabb értekezésben ismerteti a Hollan­diában tudvalevőleg kisebbségben élő katholikusok szer­vezetét és munkásságát. A szervezet az egyházmegyére — s természetesen a püspökök tekintélyére — van alapítva; vagyis az ottani katholikusok, az u. n országos egyesüle­teket és szövetségeket nem ismerik. A cikkíró éppen ebben a körülményben látja a munka sikerének kulcsát; mert csak igy lehet az egyház hitéleti, szociális és kulturális munkásságának kezdeményezője, irányítója a püspök. A munkafelosztás elve azonban nagy mértékben érvényesül igy is s főleg szociális és gazdasági téren a világi elem erős segítségére van a klérusnak. Minden szociális szerve­zetük mellett ott van az u. n. adviseur — felügyelő — ki a püspököt képviseli s az egyházias szellem érvényesülése felett őrködik. Az intézményről a cikkíró nagy elismeréssel nyilatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom