Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-10-16 / 42. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1921 október 16. 42. szám EVANGÉLIKUSOK IAPJÍ Szarkesztőség i Biiiipeit, vui. kér., I .. .. „ I Előfizetési ér évi 100 korona. . ___ .... .................. I fi anllntla S *«rk«sxt6ség l Budapest. Vili. kar., Ollől-út 24. szám, hová a kéziratok ; Kiadóhivatal: Vili.. Szentklraljl-u. 51. ss^ hová az előfizetési dijak kflldendők. Lapreklamációk nj. t.im.r ind könyv- nyomdájába Budapest, V., Csaky atca 10 Uldendék. Alapította Dr. Rafffay Sándor. Előfizetési ér évi 100 korona. Egyas szám éra 3 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Kiadja Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő: Kirchner Rezső püspöki titkár. TArsszerkeeztő és felelős kiadói Dr. Seholtz Oszkár az 0. E. Sz. igazgatója. A* iga« keresxtyénség vezérei. A közelmúlt eseményei beigazolták azt, hogy a világháború győzteseinek kormányzása az igaz keresztyénység világnemesitő szellemétől nagyon is távol van; mert nem tartja szem előtt azt a vezérelvet, hogy »amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, akként cselekedjetek ti azokkal.* Ezek az államok tehát, sem nem alkalmasak, sem nem elég erősek, de nem is méltók arra a szerepre, hogy az igaz keresztyén- ség zászlaját felemeljék. A vallásos testületek közül a legvagyonosabb és anyagilag leghatalmasabb nem tud lemondani arról az álhiedelemről, miszerint ő az egyedül üdvözítő egyház. Ez a tan legyŐzhetlen és áthág- hatlan akadálya az egyéniség szabadságának és megbecsülésének. Mert ha azt hiszem, hogy az én egyházamon kivül nincs üdvözülés, akkor a felől az egyén felől, aki Isten iránt, felebarátai iránt, önmaga iránt minden kötelességet hiven, buzgón teljesít ugyan, de más hitet vall, lehetetlen elhinnem, hogy neki a szerető mennyei Atya előtt ugyanannyi értéke van, mint nekem, lehetetlen, hogy én azt úgy szeressem, mint önmagamat. A felebaráti szeretetet Mózes iktatta törvénybe, de felebarátnak csak a saját népe tagjait tartotta. Azt a tudatot oltotta Izraelbe, hogy ő a Jehova kiválasztott népe s arra van hivatva (I. Móz. 26; 4), hogy hatalma alá hajtsa a földnek minden nemzetségét. Ez a tudat határtalan felfuvalkodást élesztett abban a népben, mely minden más népet tisztátalannak tart, lenéz és gőgösen elzárkózik mindenkitől, aki nem Mózes törvényeinek hódol. Még az első keresztyének közt is voltak, akik azt hirdették, hogy a pogánynak előbb zsidóvá kell lennie s csak mint zsidó veheti föl a keresztyén- séget. Ez ugyanaz az álláspont faji s egyúttal vallási tekintetben, ami a pápaság említett tana. Mindegyik ellenkezik Pál apostol szavaival, melyek szerint Isten előtt nincs személyválogatás, ellenkezik az Istenfiuság érzetével, ellenkezik a testvériség elvével. A művelődésnek e három tényezője: az államkormányzás, a katholicizmus meg a zsidóság közül tehát egyik se alkalmas a hamisítatlan, igaz keresztyénség vezérlésére a keresztyéntelen- ség sok fegyverü tábora ellen. Vannak ugyan kétségbevonhatlan jelenségei az igaz keresztyéni érzületnek oly országok népei közt, melyeknek kormánya oly távol van Krisztus lelkivilágától, mint Kain az irgalmas szamaritánustól. Hiszen azt már régen tapasztaljuk, hogy kormányok és polgárok összessége között, általában hivatalos hatalom és közérzület közt, egyházi hatóság és hívők serege, munkás és munkaadó, részvénytársaság és részvényesek, iró s olvasó- közönség közt az újabb időben oly nagy szakadék keletkezett, hogy az egyik alig ismeri a másik gondolkozásmódját, érzületét; az egyiknek is, a másiknak is külön érdeke, külön vágyai, külön céljai vannak. így esik aztán, hogy ahol a kormány cselekedeteiből merő Krisztustagadás ömlik ki, ugyanott a társadalom áldozatkész cselekedetekben és üdvös intézkedésekben igazi keresztyén lelkűidről tesz tanúbizonyságot. Ismerek azonban nemzetet, mely nemcsak abból az okból követi Krisztus urunk tanításait, mivel őt ezekre nevelték és mivel öt külső körülmények erre indítják, hanem elsősorban azért, mivel veleszületett nemzeti tulajdonai különösen keresztyéniek. Ez a nemzet „erkölcsében kényes — mondja egy jellemrajz — szavában szemérmes, becsületben és Ízlésben semmi megalkuvást nem ismer, hajthatatlan gerinces jellem, amellett lágyszívű, türelmes és veleszületett ösztöne, hogy védelmezze az igazságot, a gyengét, a méltatlanul üldözöttet“ Igaz, hogy ezeknek a tisztán keresztyéni tulajdonoknak kifejlődését napjainkban ke-
